<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/ltrl_cyclopedia/si_encyclopediaV2/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%A2%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B6%BA</id>
		<title>චාතුම්මහාරාජිකය - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/ltrl_cyclopedia/si_encyclopediaV2/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%A2%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B6%BA"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/ltrl_cyclopedia/si_encyclopediaV2/index.php?title=%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%A2%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B6%BA&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-13T23:29:58Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki </generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/ltrl_cyclopedia/si_encyclopediaV2/index.php?title=%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%A2%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B6%BA&amp;diff=1030&amp;oldid=prev</id>
		<title>ඉන්දික විසින් 10:28, 15 සැප්තැම්බර් 2017 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/ltrl_cyclopedia/si_encyclopediaV2/index.php?title=%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%A2%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B6%BA&amp;diff=1030&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2017-09-15T10:28:20Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;10:28, 15 සැප්තැම්බර් 2017 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බෞද්ධ පොත්වල සඳහන් වන දේව් ලෝ අතරින් මිනිස් ලොවට ආසන්නතම ලෙස පිහිටා ඇත්තේ චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවයි. එම දෙව්ලොවට දෙවිවරුන් සතර දෙනකු අධිපති වන හෙයින් චාතුම්මහාරාජික යයි නම් දී ඇත. මෙම දෙවිවරු සතර දෙනා ප්‍රධාන දිශා සතරට අධිපති වෙති. මහා සමය &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;සූත්‍රෙයහි &lt;/del&gt;(දී.නි.II.259) දැක්වෙන පරිදි නැගෙනහිර දිශාවට අධිපති ධෘතරාෂ්ට්‍ර ය. ඔහුගේ පරිවර ගාන්ධර්වයන්ගෙන් සමන්විත වේ. දකුණු දිශාවට අධිපති විරූඨක ය. ඔහුගේ පිරිවර කුම්භාණ්ඩයන්ගෙන් සමන්විත වේ. බස්නාහිරට අධිපති විරූපාක්ෂ ය. ඔහුගේ පිරිවර නාගයන්ගෙන් සමන්විත වේ. උතුරට අධිපති වෛශ්‍රවණ ය. ඔහුගේ පිරිවර යක්ෂයන්ගෙන් සමන්විත වේ. සිංහල ග්‍රන්ථයන්හි සහ කථා ව්‍යවහාරයෙහි මොවුහු සතරවරම් දෙවිවරු නමින් හැඳින්වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බෞද්ධ පොත්වල සඳහන් වන දේව් ලෝ අතරින් මිනිස් ලොවට ආසන්නතම ලෙස පිහිටා ඇත්තේ චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවයි. එම දෙව්ලොවට දෙවිවරුන් සතර දෙනකු අධිපති වන හෙයින් චාතුම්මහාරාජික යයි නම් දී ඇත. මෙම දෙවිවරු සතර දෙනා ප්‍රධාන දිශා සතරට අධිපති වෙති. මහා සමය &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;සූත්‍රයෙහි &lt;/ins&gt;(දී.නි.II.259) දැක්වෙන පරිදි නැගෙනහිර දිශාවට අධිපති ධෘතරාෂ්ට්‍ර ය. ඔහුගේ පරිවර ගාන්ධර්වයන්ගෙන් සමන්විත වේ. දකුණු දිශාවට අධිපති විරූඨක ය. ඔහුගේ පිරිවර කුම්භාණ්ඩයන්ගෙන් සමන්විත වේ. බස්නාහිරට අධිපති විරූපාක්ෂ ය. ඔහුගේ පිරිවර නාගයන්ගෙන් සමන්විත වේ. උතුරට අධිපති වෛශ්‍රවණ ය. ඔහුගේ පිරිවර යක්ෂයන්ගෙන් සමන්විත වේ. සිංහල ග්‍රන්ථයන්හි සහ කථා ව්‍යවහාරයෙහි මොවුහු සතරවරම් දෙවිවරු නමින් හැඳින්වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවෙහි ප්‍රධාන දෙවිවරු හතරදෙනා හෙවත් සතරවරම් දෙවිවරු ලෝක පාලක දෙවිවරු ලෙස ද සලකනු ලැබෙත්. බුදුසමය කෙරෙහි අතිශයින් පැහැදුණු ඔවුහු බුදුරජාණන් වහන්සේගේ ද ලෝකයෙහි යහපත් ලෙස ජීවත් වන සියලු දෙනාගේ ද ආරක්ෂකයෝ ය. තාවතිංස (තව්තිසා) දේව සභාවට ලෝකවාසී ජනයාගේ හොඳ නරක පිළිබඳ වාර්තා සැපයීම මෙම දෙවිවරුන්ගේ ප්‍රධානතම කර්තව්‍යයයි. (දී.නි.II,225) සෑම මාසයක ම පුර අටවක හා අව අටවක පොහෝ දිනවල සතරවරම් දෙවිවරුන්ගේ අමාත්‍යවරු ද පසළොස්වක පොහෝ දිනට පෙර දින සතරවරම් දෙවිවරුන්ගේ පුත්‍රයෝ ද මිනිස් ලොවට පැමිණ, මිනිසුන් ගුණ ධර්ම රකිමින් ජීවත් වන්නේ ද නැතහොත් අධාර්මික ව ජීවත් වන්නේ දැයි සොයා බලති. ඔවුන් සාමාන්‍යයෙන් සොයා බලනුයේ මිනිසුන් කොතෙක් දුරට කරුණාවෙන් හා මෛත්‍රියෙන් යුක්ත ව මවුපිය උපස්ථාන කරන්නේ ද ශ්‍රමණ බ්‍රාහ්මණාදීන්ට හා වැඩිහිටියන්ට ගරු සරු සහිත ව පූජා උපහාර පහත්වමින් උපොසථ කර්මයන් කරමින් ජීවත් වන්නේ ද යන වගයි. පසළොස්වක දින සතරවරම් දෙවිවරු ම පැමිණෙති. මෙසේ පැමිණ දැනගන්නා තොරතුරු තව්තිසාවෙහි සුධම්මා නම් දේව සභාවට ඔවුහු වාර්තා කරති. එම වාර්තාවලට අනුව මිනිසුන් වැඩිපුර පුණ්‍ය කර්මයන්හි යෙදෙන බව පැහැදිලි වූ විට රැස්ව සිටින දෙවිවරු බහුල ව ප්‍රීති වෙති. එසේ ඔවුන් ප්‍රීති වන්නේ පුණ්‍ය කර්මයන්හි යෙදී සිට මරණයට පත් වූ මිනිසුන් දෙවිවරුන් වශයෙන් දේව ලෝකවල ඉපදීම හේතුවෙන් දේව සමූහයා වර්ධනය වන නිසා ය. (අං.නි.I,143)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවෙහි ප්‍රධාන දෙවිවරු හතරදෙනා හෙවත් සතරවරම් දෙවිවරු ලෝක පාලක දෙවිවරු ලෙස ද සලකනු ලැබෙත්. බුදුසමය කෙරෙහි අතිශයින් පැහැදුණු ඔවුහු බුදුරජාණන් වහන්සේගේ ද ලෝකයෙහි යහපත් ලෙස ජීවත් වන සියලු දෙනාගේ ද ආරක්ෂකයෝ ය. තාවතිංස (තව්තිසා) දේව සභාවට ලෝකවාසී ජනයාගේ හොඳ නරක පිළිබඳ වාර්තා සැපයීම මෙම දෙවිවරුන්ගේ ප්‍රධානතම කර්තව්‍යයයි. (දී.නි.II,225) සෑම මාසයක ම පුර අටවක හා අව අටවක පොහෝ දිනවල සතරවරම් දෙවිවරුන්ගේ අමාත්‍යවරු ද පසළොස්වක පොහෝ දිනට පෙර දින සතරවරම් දෙවිවරුන්ගේ පුත්‍රයෝ ද මිනිස් ලොවට පැමිණ, මිනිසුන් ගුණ ධර්ම රකිමින් ජීවත් වන්නේ ද නැතහොත් අධාර්මික ව ජීවත් වන්නේ දැයි සොයා බලති. ඔවුන් සාමාන්‍යයෙන් සොයා බලනුයේ මිනිසුන් කොතෙක් දුරට කරුණාවෙන් හා මෛත්‍රියෙන් යුක්ත ව මවුපිය උපස්ථාන කරන්නේ ද ශ්‍රමණ බ්‍රාහ්මණාදීන්ට හා වැඩිහිටියන්ට ගරු සරු සහිත ව පූජා උපහාර පහත්වමින් උපොසථ කර්මයන් කරමින් ජීවත් වන්නේ ද යන වගයි. පසළොස්වක දින සතරවරම් දෙවිවරු ම පැමිණෙති. මෙසේ පැමිණ දැනගන්නා තොරතුරු තව්තිසාවෙහි සුධම්මා නම් දේව සභාවට ඔවුහු වාර්තා කරති. එම වාර්තාවලට අනුව මිනිසුන් වැඩිපුර පුණ්‍ය කර්මයන්හි යෙදෙන බව පැහැදිලි වූ විට රැස්ව සිටින දෙවිවරු බහුල ව ප්‍රීති වෙති. එසේ ඔවුන් ප්‍රීති වන්නේ පුණ්‍ය කර්මයන්හි යෙදී සිට මරණයට පත් වූ මිනිසුන් දෙවිවරුන් වශයෙන් දේව ලෝකවල ඉපදීම හේතුවෙන් දේව සමූහයා වර්ධනය වන නිසා ය. (අං.නි.I,143)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key new_ltrl_db:diff:version:1.11a:oldid:114:newid:1030 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>ඉන්දික</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/ltrl_cyclopedia/si_encyclopediaV2/index.php?title=%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%A2%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B6%BA&amp;diff=114&amp;oldid=prev</id>
		<title>චමිල ලියනගේ විසින් 09:40, 9 නොවැම්බර් 2016 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/ltrl_cyclopedia/si_encyclopediaV2/index.php?title=%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%A2%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B6%BA&amp;diff=114&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2016-11-09T09:40:54Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:40, 9 නොවැම්බර් 2016 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l12&quot; &gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;-ඩබ්ලිව්.ජී.වීරරත්න-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;-ඩබ්ලිව්.ජී.වීරරත්න-&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&amp;lt;!--Categories--&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&amp;lt;!--Interwiki--&amp;gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[ප්‍රවර්ගය: ච-චෞ]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;

&lt;!-- diff cache key new_ltrl_db:diff:version:1.11a:oldid:63:newid:114 --&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>චමිල ලියනගේ</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/ltrl_cyclopedia/si_encyclopediaV2/index.php?title=%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%A2%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B6%BA&amp;diff=63&amp;oldid=prev</id>
		<title>127.0.0.1: 'බෞද්ධ පොත්වල සඳහන් වන දේව් ලෝ අතරින් මිනිස් ලො...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/ltrl_cyclopedia/si_encyclopediaV2/index.php?title=%E0%B6%A0%E0%B7%8F%E0%B6%AD%E0%B7%94%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%84%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8F%E0%B6%A2%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B6%BA&amp;diff=63&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2016-10-17T11:16:20Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;බෞද්ධ පොත්වල සඳහන් වන දේව් ලෝ අතරින් මිනිස් ලො...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;බෞද්ධ පොත්වල සඳහන් වන දේව් ලෝ අතරින් මිනිස් ලොවට ආසන්නතම ලෙස පිහිටා ඇත්තේ චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවයි. එම දෙව්ලොවට දෙවිවරුන් සතර දෙනකු අධිපති වන හෙයින් චාතුම්මහාරාජික යයි නම් දී ඇත. මෙම දෙවිවරු සතර දෙනා ප්‍රධාන දිශා සතරට අධිපති වෙති. මහා සමය සූත්‍රෙයහි (දී.නි.II.259) දැක්වෙන පරිදි නැගෙනහිර දිශාවට අධිපති ධෘතරාෂ්ට්‍ර ය. ඔහුගේ පරිවර ගාන්ධර්වයන්ගෙන් සමන්විත වේ. දකුණු දිශාවට අධිපති විරූඨක ය. ඔහුගේ පිරිවර කුම්භාණ්ඩයන්ගෙන් සමන්විත වේ. බස්නාහිරට අධිපති විරූපාක්ෂ ය. ඔහුගේ පිරිවර නාගයන්ගෙන් සමන්විත වේ. උතුරට අධිපති වෛශ්‍රවණ ය. ඔහුගේ පිරිවර යක්ෂයන්ගෙන් සමන්විත වේ. සිංහල ග්‍රන්ථයන්හි සහ කථා ව්‍යවහාරයෙහි මොවුහු සතරවරම් දෙවිවරු නමින් හැඳින්වෙති.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවෙහි ප්‍රධාන දෙවිවරු හතරදෙනා හෙවත් සතරවරම් දෙවිවරු ලෝක පාලක දෙවිවරු ලෙස ද සලකනු ලැබෙත්. බුදුසමය කෙරෙහි අතිශයින් පැහැදුණු ඔවුහු බුදුරජාණන් වහන්සේගේ ද ලෝකයෙහි යහපත් ලෙස ජීවත් වන සියලු දෙනාගේ ද ආරක්ෂකයෝ ය. තාවතිංස (තව්තිසා) දේව සභාවට ලෝකවාසී ජනයාගේ හොඳ නරක පිළිබඳ වාර්තා සැපයීම මෙම දෙවිවරුන්ගේ ප්‍රධානතම කර්තව්‍යයයි. (දී.නි.II,225) සෑම මාසයක ම පුර අටවක හා අව අටවක පොහෝ දිනවල සතරවරම් දෙවිවරුන්ගේ අමාත්‍යවරු ද පසළොස්වක පොහෝ දිනට පෙර දින සතරවරම් දෙවිවරුන්ගේ පුත්‍රයෝ ද මිනිස් ලොවට පැමිණ, මිනිසුන් ගුණ ධර්ම රකිමින් ජීවත් වන්නේ ද නැතහොත් අධාර්මික ව ජීවත් වන්නේ දැයි සොයා බලති. ඔවුන් සාමාන්‍යයෙන් සොයා බලනුයේ මිනිසුන් කොතෙක් දුරට කරුණාවෙන් හා මෛත්‍රියෙන් යුක්ත ව මවුපිය උපස්ථාන කරන්නේ ද ශ්‍රමණ බ්‍රාහ්මණාදීන්ට හා වැඩිහිටියන්ට ගරු සරු සහිත ව පූජා උපහාර පහත්වමින් උපොසථ කර්මයන් කරමින් ජීවත් වන්නේ ද යන වගයි. පසළොස්වක දින සතරවරම් දෙවිවරු ම පැමිණෙති. මෙසේ පැමිණ දැනගන්නා තොරතුරු තව්තිසාවෙහි සුධම්මා නම් දේව සභාවට ඔවුහු වාර්තා කරති. එම වාර්තාවලට අනුව මිනිසුන් වැඩිපුර පුණ්‍ය කර්මයන්හි යෙදෙන බව පැහැදිලි වූ විට රැස්ව සිටින දෙවිවරු බහුල ව ප්‍රීති වෙති. එසේ ඔවුන් ප්‍රීති වන්නේ පුණ්‍ය කර්මයන්හි යෙදී සිට මරණයට පත් වූ මිනිසුන් දෙවිවරුන් වශයෙන් දේව ලෝකවල ඉපදීම හේතුවෙන් දේව සමූහයා වර්ධනය වන නිසා ය. (අං.නි.I,143)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
බුදුරජාණන් වහන්සේගේ ජීවිතයෙහි නොයෙකුත් අවස්ථාවල සතරවරම් දෙවිවරු විවිධ මෙහෙයයන් සඳහා ඉදිරිපත් වූහ. බුදු වීමට පෙරාතුව බෝසතුන් තුසිත දෙව්ලොව සිට මෙලොව ඉපදීමට පස්මහ බැලුම් බලන අවස්ථාවෙහි මිනිස් ලොව ඉපිද බුදු බව ලබා සත්ත්වයන්ට අමා මග පෙන්වා දෙන ලෙස බෝසතුන්ගෙන් අයැද සිටි පිරිසෙහි සතරවරම් දෙවිවරු ද වූහ (ජා.I,18). බෝසතුන් මහාමායා දේවියගේ කුස පිළිසිඳ ගැනීමට තීරණය කළ විට යහනත් සමග ම මහාමායා දේවිය ඔසවා ගෙනගොස් හිමාලය අඩවියේ තබා වෙනත් දෙවිවරුන්ගේ පූජෝපහාර ලැබීමට සැලැස්වූයේ ද මවු කුස ඔත් බෝසත් හට කිසිදු හානියක් නොවනු පිණිස නිති රැක බලා ගත්තේ ද බෝසතුන්ට පූජා කිරීම පිණිස සුජාතා සිටු දුව කිරිපිඬු සකස් කරන විට උඳුන රැක බලා ගැනීමට  ඉදිරිපත් වූයේ ද තපස්සු භල්ලුක වෙළෙඳ දෙබෑයන් බුදු හිමියන්ට පූජා කිරීම පිණිස මී වදයක් රැගෙන පැමිණි විට එම දානය පිළිගැනීම පිණිස ගල් පාත්‍ර සතරක් බුදුරජාණන් වහන්සේට පිළිගැන්වූයේ ද සතර වරම් දෙවිවරුන් ය (විනය.I.පි.3). මේ ආදී වශයෙන් බුදුරජාණන් වහන්සේගේ ජීවිතයෙහි නොයෙකුත් අවස්ථාවල දී සතරවරම් දෙවිවරු සේවයට ඉදිරිපත් වූහ. බුදුරජාණන් වහන්සේට පමණක් නොව, බෞද්ධ ශ්‍රාවකයන්ගේ ආරක්ෂාවටත් සේවයටත් ඔවුන් ඉදිරිපත් වූ අවස්ථාවන් කීපයක් ධම්මපදට්ඨ කථාවෙහි දැක්වේ.&lt;br /&gt;
චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවෙහි සතරවරම් දෙවිවරුන් සහ ඔවුන්ගේ පිරිවර දෙවිවරුන්ට අමතර ව ජීවත් වන තවත් දෙවිවරුන් ගැන විභංග අට්ඨ කථාවෙහි ද මහා නිද්දේස අට්ඨ කථාවෙහි ද සඳහන් වේ. මෙම දෙවිවරු නම් වශයෙන් බිඩ්ඩාපදෝසිකා, මනොපදෝසිකා, සීත වළාහකා, උණ්හ වළාහකා යන දෙවිවරු ද චන්දිම සහ සූර්ය ද වෙති.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
මිනිසුන් වශයෙන් සිටිය දී කරන ලද පුණ්‍ය කර්ම දෙවිවරුන්ව ලෙස උපත ලැබීමට හේතු වුවත් චාතුම්මහාරාජිකයෙහි උපත ලැබීමට හේතු වනුයේ උදාර ම පින්කම් නොවේ. අංගුත්තර නිකායෙහි සත්තක නිපාතයෙහි එන සූත්‍රයකට අනුව බලාපොරොත්තුවලින් බැඳුණු සිතින් යුතුව එක් රැස් කිරීමේ අදහසින් (දන් දී පසුව එහි ප්‍රතිඵල විඳිමියි යන අදහසින්) දන්දීම හේතුවෙන් මිනිස්සු මරණින් මතු චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවෙහි උපත ලබා එම දුර්වල පින ගෙවී ගිය විට ආපසු මිනිස් ලොව ම උපදිති. චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවෙහි වසන අනිකුත් දෙවිවරුන්ට වඩා සතරවරම් දෙවිවරු දිව්‍යමය වූ ආයුෂය, වර්ණය, යසස,අධිපතිබව, රූපය,ශබ්දය,ගන්ධය,රසය, ථොට්ඨබ්බය, යන කරුණු අතින් සුවිශේෂ තත්ත්වයක් උසුලති. මීට හේතුව මෙම දෙව්ලොව උපත ලබා ඇති අනිකුත් දෙවිවරුන්ට වඩා ඔවුන් සතුව පූර්වකෘත පුණ්‍ය කර්ම ඇති බිවිනි.&lt;br /&gt;
දීඝ නිකාය අටුවාවට අනුව චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොවෙහි දෙවිවරුන්ගේ පරමායුෂය මිනිස් වර්ෂයෙන් අවුරුදු අනූ දහසකි. එහෙත් කථාවත්ථුවට අනුව එය අවුරුදු පන්සියයක් පමණි. චාතුම්මහාරාජික දෙව්ලොව වෙනම ම දෙව්ලොවක් වුව ද තව්තිසාවෙහි ශක්‍ර දේවේන්ද්‍රයාගේ ආධිපත්‍යයට එය යටත් ව පවතින බව සඳහන් ය.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
තව්තිසාවෙහි පැවැත්වෙන දේව සභාවට සතරවරම් දෙවිවරු ද සහභාගි වෙති. එහි දී මොවුන් විසින් ඉටු කළ යුතු නියමිත වැඩ කොටසක් තිබෙන බව ඉහත දැක් වූ විස්තරයෙන් පැහැදිලි වෙයි.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
-ඩබ්ලිව්.ජී.වීරරත්න-&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>127.0.0.1</name></author>	</entry>

	</feed>