<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_%28Microscope%29</id>
		<title>අණ්වීක්ෂය (Microscope) - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_%28Microscope%29"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-14T03:51:37Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2929&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:19, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2929&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T06:19:45Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:19, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l32&quot; &gt;32 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;32 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ උපකරණයේ වැදගත්කම වැටහී යෑමෙන් පසු ලෝකයා එය වඩ වඩාත් උපයෝගී කොට ගත්හ. වඩා හොඳ කාචවලින් විශාලනය වැඩි කර ගත් නමුත් ප්‍රතිබිම්බවල නොයෙක් දෝෂ ඇති වන බැව් වැටහුණේය. [[ගෝලීය සහ වර්ණ අපේරණය]] (බ.) වැනි දෝෂ නොයෙක් උපක්‍රම මගින් මැඩ පවත්වා ගන්නා ලදි. එසේ ම ඉතාමත් සියුම් විස්තර බලා ගැනීමට ද යාබද කුඩා වස්තු විභේද කිරීමට ද ශක්තිය ලබා ගන්නා ලදී.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ උපකරණයේ වැදගත්කම වැටහී යෑමෙන් පසු ලෝකයා එය වඩ වඩාත් උපයෝගී කොට ගත්හ. වඩා හොඳ කාචවලින් විශාලනය වැඩි කර ගත් නමුත් ප්‍රතිබිම්බවල නොයෙක් දෝෂ ඇති වන බැව් වැටහුණේය. [[ගෝලීය සහ වර්ණ අපේරණය]] (බ.) වැනි දෝෂ නොයෙක් උපක්‍රම මගින් මැඩ පවත්වා ගන්නා ලදි. එසේ ම ඉතාමත් සියුම් විස්තර බලා ගැනීමට ද යාබද කුඩා වස්තු විභේද කිරීමට ද ශක්තිය ලබා ගන්නා ලදී.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;එතෙක් අණ්වීක්ෂයෙන් ලත් ප්‍රතිඵලවලින් තෘප්තියට පත් නොවූ විද්‍යාඥයෝ එය තවදුරටත් දියුණු කළහ. අලෝක තරංගයෙහි ම ඇති භෞතික විශේෂතා ප්‍රයෝජනයට ගැනීමෙන් නවීන අණ්වීක්ෂ නොයෙක් අඩුලුහුඬුකම්&amp;#160; මඟහරවා තනා ගත හැකි විය. [[අතිඅණ්වීක්ෂය]] (බ.) එහි පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුවට විශේෂ ආලෝක වර්ගයක් සපයයි. සාමාන්‍ය ප්‍රකාශ අණ්වීක්ෂයේ ආලෝක කිරණ ක්‍රියා කරන්නාක් මෙන් ඉලෙක්ට්‍රෝනධාරා ඉලෙක්ට්‍රෝන-අණ්වීක්ෂයෙහි ([[ඉලෙක්ට්‍රෝන-අණ්වීක්ෂය]] (බ.)) ක්‍රියා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;එතෙක් අණ්වීක්ෂයෙන් ලත් ප්‍රතිඵලවලින් තෘප්තියට පත් නොවූ විද්‍යාඥයෝ එය තවදුරටත් දියුණු කළහ. අලෝක තරංගයෙහි ම ඇති භෞතික විශේෂතා ප්‍රයෝජනයට ගැනීමෙන් නවීන අණ්වීක්ෂ නොයෙක් අඩුලුහුඬුකම්&amp;#160; මඟහරවා තනා ගත හැකි විය. [[අතිඅණ්වීක්ෂය &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;(Ultra-microscope)&lt;/ins&gt;]] (බ.) එහි පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුවට විශේෂ ආලෝක වර්ගයක් සපයයි. සාමාන්‍ය ප්‍රකාශ අණ්වීක්ෂයේ ආලෝක කිරණ ක්‍රියා කරන්නාක් මෙන් ඉලෙක්ට්‍රෝනධාරා ඉලෙක්ට්‍රෝන-අණ්වීක්ෂයෙහි ([[ඉලෙක්ට්‍රෝන-අණ්වීක්ෂය]] (බ.)) ක්‍රියා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;20 වන ශතවර්ෂයේ දී අණ්වීක්ෂය විද්‍යාත්මක පර්යේෂණයන්ට ඉතා ප්‍රයෝජනවත් උපකරණයක් වී තිබේ. අණ්වීක්ෂය බෙහෙවින් උපයෝගී කර ගනු ලබන විද්‍යාවන්ගේ සංඛ්‍යාවට අපරාධ විමර්ශන විද්‍යාව ද මෑත දී ඇතුළත් විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;20 වන ශතවර්ෂයේ දී අණ්වීක්ෂය විද්‍යාත්මක පර්යේෂණයන්ට ඉතා ප්‍රයෝජනවත් උපකරණයක් වී තිබේ. අණ්වීක්ෂය බෙහෙවින් උපයෝගී කර ගනු ලබන විද්‍යාවන්ගේ සංඛ්‍යාවට අපරාධ විමර්ශන විද්‍යාව ද මෑත දී ඇතුළත් විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2928&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:18, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2928&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T06:18:28Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:18, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l32&quot; &gt;32 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;32 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ උපකරණයේ වැදගත්කම වැටහී යෑමෙන් පසු ලෝකයා එය වඩ වඩාත් උපයෝගී කොට ගත්හ. වඩා හොඳ කාචවලින් විශාලනය වැඩි කර ගත් නමුත් ප්‍රතිබිම්බවල නොයෙක් දෝෂ ඇති වන බැව් වැටහුණේය. [[ගෝලීය සහ වර්ණ අපේරණය]] (බ.) වැනි දෝෂ නොයෙක් උපක්‍රම මගින් මැඩ පවත්වා ගන්නා ලදි. එසේ ම ඉතාමත් සියුම් විස්තර බලා ගැනීමට ද යාබද කුඩා වස්තු විභේද කිරීමට ද ශක්තිය ලබා ගන්නා ලදී.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ උපකරණයේ වැදගත්කම වැටහී යෑමෙන් පසු ලෝකයා එය වඩ වඩාත් උපයෝගී කොට ගත්හ. වඩා හොඳ කාචවලින් විශාලනය වැඩි කර ගත් නමුත් ප්‍රතිබිම්බවල නොයෙක් දෝෂ ඇති වන බැව් වැටහුණේය. [[ගෝලීය සහ වර්ණ අපේරණය]] (බ.) වැනි දෝෂ නොයෙක් උපක්‍රම මගින් මැඩ පවත්වා ගන්නා ලදි. එසේ ම ඉතාමත් සියුම් විස්තර බලා ගැනීමට ද යාබද කුඩා වස්තු විභේද කිරීමට ද ශක්තිය ලබා ගන්නා ලදී.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;එතෙක් අණ්වීක්ෂයෙන් ලත් ප්‍රතිඵලවලින් තෘප්තියට පත් නොවූ විද්‍යාඥයෝ එය තවදුරටත් දියුණු කළහ. අලෝක තරංගයෙහි ම ඇති භෞතික විශේෂතා ප්‍රයෝජනයට ගැනීමෙන් නවීන අණ්වීක්ෂ නොයෙක් අඩුලුහුඬුකම්&amp;#160; මඟහරවා තනා ගත හැකි විය. [[අතිඅණ්වීක්ෂය]] (බ.) එහි පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුවට විශේෂ ආලෝක වර්ගයක් සපයයි. සාමාන්‍ය ප්‍රකාශ අණ්වීක්ෂයේ ආලෝක කිරණ ක්‍රියා කරන්නාක් මෙන් ඉලෙක්ට්‍රෝනධාරා ඉලෙක්ට්‍රෝන-අණ්වීක්ෂයෙහි (ඉලෙක්ට්‍රෝන-අණ්වීක්ෂය (බ.)) ක්‍රියා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;එතෙක් අණ්වීක්ෂයෙන් ලත් ප්‍රතිඵලවලින් තෘප්තියට පත් නොවූ විද්‍යාඥයෝ එය තවදුරටත් දියුණු කළහ. අලෝක තරංගයෙහි ම ඇති භෞතික විශේෂතා ප්‍රයෝජනයට ගැනීමෙන් නවීන අණ්වීක්ෂ නොයෙක් අඩුලුහුඬුකම්&amp;#160; මඟහරවා තනා ගත හැකි විය. [[අතිඅණ්වීක්ෂය]] (බ.) එහි පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුවට විශේෂ ආලෝක වර්ගයක් සපයයි. සාමාන්‍ය ප්‍රකාශ අණ්වීක්ෂයේ ආලෝක කිරණ ක්‍රියා කරන්නාක් මෙන් ඉලෙක්ට්‍රෝනධාරා ඉලෙක්ට්‍රෝන-අණ්වීක්ෂයෙහි (&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[&lt;/ins&gt;ඉලෙක්ට්‍රෝන-අණ්වීක්ෂය&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]] &lt;/ins&gt;(බ.)) ක්‍රියා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;20 වන ශතවර්ෂයේ දී අණ්වීක්ෂය විද්‍යාත්මක පර්යේෂණයන්ට ඉතා ප්‍රයෝජනවත් උපකරණයක් වී තිබේ. අණ්වීක්ෂය බෙහෙවින් උපයෝගී කර ගනු ලබන විද්‍යාවන්ගේ සංඛ්‍යාවට අපරාධ විමර්ශන විද්‍යාව ද මෑත දී ඇතුළත් විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;20 වන ශතවර්ෂයේ දී අණ්වීක්ෂය විද්‍යාත්මක පර්යේෂණයන්ට ඉතා ප්‍රයෝජනවත් උපකරණයක් වී තිබේ. අණ්වීක්ෂය බෙහෙවින් උපයෝගී කර ගනු ලබන විද්‍යාවන්ගේ සංඛ්‍යාවට අපරාධ විමර්ශන විද්‍යාව ද මෑත දී ඇතුළත් විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2889&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:23, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2889&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T05:23:36Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:23, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l24&quot; &gt;24 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;24 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:1-19.jpg|400px|left]]සරල අණ්වීක්ෂය පිළිබඳ ඉතිහාසය ඉතා දීර්ඝය. මෙවැනි විශාලක කණ්ණාඩි ගැන හොඳ දැනීමක් පැරණි ග්‍රීක් ජාතිකයන්ටත් මධ්‍යකාලීන අරාබි ජාතිකයන්ටත් තිබුණේය. ලංකාවේහි ද බොහෝ කලක සිට දියතරිප්පු කණ්ණාඩි භාවිත කරනු ලැබේ. සරල අණ්වීක්ෂය පැරණි වුවද සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය 1590 වන තෙක් සොයාගෙන නො තිබුණු බව විශ්වාස කළ හැකිය. මෙය නිපදවීමේ ගෞරවය [[සැකරියස් ජැන්සන්]] (බ.) නමැති ඕලන්ද ජාතික කණ්ණාඩි සාදන්නාට හිමිවිය යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:1-19.jpg|400px|left]]සරල අණ්වීක්ෂය පිළිබඳ ඉතිහාසය ඉතා දීර්ඝය. මෙවැනි විශාලක කණ්ණාඩි ගැන හොඳ දැනීමක් පැරණි ග්‍රීක් ජාතිකයන්ටත් මධ්‍යකාලීන අරාබි ජාතිකයන්ටත් තිබුණේය. ලංකාවේහි ද බොහෝ කලක සිට දියතරිප්පු කණ්ණාඩි භාවිත කරනු ලැබේ. සරල අණ්වීක්ෂය පැරණි වුවද සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය 1590 වන තෙක් සොයාගෙන නො තිබුණු බව විශ්වාස කළ හැකිය. මෙය නිපදවීමේ ගෞරවය [[සැකරියස් ජැන්සන්]] (බ.) නමැති ඕලන්ද ජාතික කණ්ණාඩි සාදන්නාට හිමිවිය යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;14 වැනි ශතවර්ෂයේ මුල් භාගයේ දී ඇස්කණ්ණාඩි වශයෙන් සරල අණ්වීක්ෂය උගතුන් ස්වල්පදෙනකු පාවිච්චි කළ නමුත් විද්‍යාත්මක උපකරණයක් ලෙස එය දියුණු කර ගැනීමට අවුරුදු 300ක් පමණ ගත විය. විද්‍යානවෝදයෙන් (Renaissance) ඉටු වූ විශිෂ්ට සේවයක් නම් මනැස සමඟ ම මසැසත් විද්‍යාවේ දියුණුව සදහා උපයෝගී කර ගැනීමට අවස්ථා සැලසීමයි. යම් යම් දෙය පරීක්ෂා කිරීමේ දී ඒවා විශාල කොට බැලීමේ අගය ප්‍රත්‍යක්ෂ වී ගියේය. විද්‍යාත්මක පර්යේෂණ සඳහා අණ්වීක්ෂය පළමු වරට පාවිච්චි කළේ [[ගැලිලියෝ ගැලිලෙයි]] (බ.) බව පෙනේ. 1610 දී පමණ ඔහු කුඩා සතුන්ගේ සංවේද ඉන්ද්‍රියයන් අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් පරීක්ෂා කළේය. [[විලියම් හාවේ]] (1578-1657) (බ.) හෘදය පිළිබඳව කළ පරීක්ෂණවල දී විශාලක කණ්ණාඩියක් පාවිච්චි කළ බවට සාක්ෂි තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;14 වැනි ශතවර්ෂයේ මුල් භාගයේ දී ඇස්කණ්ණාඩි වශයෙන් සරල අණ්වීක්ෂය උගතුන් ස්වල්පදෙනකු පාවිච්චි කළ නමුත් විද්‍යාත්මක උපකරණයක් ලෙස එය දියුණු කර ගැනීමට අවුරුදු 300ක් පමණ ගත විය. විද්‍යානවෝදයෙන් (Renaissance) ඉටු වූ විශිෂ්ට සේවයක් නම් මනැස සමඟ ම මසැසත් විද්‍යාවේ දියුණුව සදහා උපයෝගී කර ගැනීමට අවස්ථා සැලසීමයි. &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:1-20.jpg|400px|right]] &lt;/ins&gt;යම් යම් දෙය පරීක්ෂා කිරීමේ දී ඒවා විශාල කොට බැලීමේ අගය ප්‍රත්‍යක්ෂ වී ගියේය. විද්‍යාත්මක පර්යේෂණ සඳහා අණ්වීක්ෂය පළමු වරට පාවිච්චි කළේ [[ගැලිලියෝ ගැලිලෙයි]] (බ.) බව පෙනේ. 1610 දී පමණ ඔහු කුඩා සතුන්ගේ සංවේද ඉන්ද්‍රියයන් අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් පරීක්ෂා කළේය. [[විලියම් හාවේ]] (1578-1657) (බ.) හෘදය පිළිබඳව කළ පරීක්ෂණවල දී විශාලක කණ්ණාඩියක් පාවිච්චි කළ බවට සාක්ෂි තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:1-20.jpg|400px|right]]&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;17 වැනි ශතවර්ෂයේ දී ඇති වූ වැදගත් සිද්ධීන් අතුරෙන් ප්‍රධාන එකක් නම් බොහෝ විද්‍යාඥයන් අණ්වීක්ෂය පාවිච්චි කිරීමට පටන් ගැන්මයි. 17 වැනි ශතවර්ෂය අණ්වීක්ෂයේ ඉතිහාසය අතින් වැදගත් කාලපරිච්ජේදයකි. ඒ කාලපරිච්ජේදය ඇතුළත දී [[මාල්පීගී]] (බ.) සහ [[ස්වාමර්ඩාම්]] (බ.) විසින් විශාලක කණ්ණාඩි පාවිච්චි කරන ලදි. මේ යුගයේ විසූ, අණ්වීක්ෂය පාවිච්චි කළ ඉතාමත් ශ්‍රේෂ්ඨ විද්‍යාඥයෝ දෙදෙනා නම් [[වැන් ලේවන්හොක්]] (බ.) සහ [[රොබට් හුක්]] (බ.) ය. ලේවන්හොක් ඔහුගේ සරල අණ්වීක්ෂ කොපමණ දක්ෂ ලෙස සම්පාදනය කළේ දැයි කිවහොත් ඒවායින් රුධිරවාහිනීවල තිබෙන සියුම් ශාඛා වැනි නොයෙක් අසිරිමත් දේ ද ඔහු මැනවින් දුටුවේය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;17 වැනි ශතවර්ෂයේ දී ඇති වූ වැදගත් සිද්ධීන් අතුරෙන් ප්‍රධාන එකක් නම් බොහෝ විද්‍යාඥයන් අණ්වීක්ෂය පාවිච්චි කිරීමට පටන් ගැන්මයි. 17 වැනි ශතවර්ෂය අණ්වීක්ෂයේ ඉතිහාසය අතින් වැදගත් කාලපරිච්ජේදයකි. ඒ කාලපරිච්ජේදය ඇතුළත දී [[මාල්පීගී]] (බ.) සහ [[ස්වාමර්ඩාම්]] (බ.) විසින් විශාලක කණ්ණාඩි පාවිච්චි කරන ලදි. මේ යුගයේ විසූ, අණ්වීක්ෂය පාවිච්චි කළ ඉතාමත් ශ්‍රේෂ්ඨ විද්‍යාඥයෝ දෙදෙනා නම් [[වැන් ලේවන්හොක්]] (බ.) සහ [[රොබට් හුක්]] (බ.) ය. ලේවන්හොක් ඔහුගේ සරල අණ්වීක්ෂ කොපමණ දක්ෂ ලෙස සම්පාදනය කළේ දැයි කිවහොත් ඒවායින් රුධිරවාහිනීවල තිබෙන සියුම් ශාඛා වැනි නොයෙක් අසිරිමත් දේ ද ඔහු මැනවින් දුටුවේය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2888&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:22, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2888&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T05:22:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:22, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l25&quot; &gt;25 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;25 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;14 වැනි ශතවර්ෂයේ මුල් භාගයේ දී ඇස්කණ්ණාඩි වශයෙන් සරල අණ්වීක්ෂය උගතුන් ස්වල්පදෙනකු පාවිච්චි කළ නමුත් විද්‍යාත්මක උපකරණයක් ලෙස එය දියුණු කර ගැනීමට අවුරුදු 300ක් පමණ ගත විය. විද්‍යානවෝදයෙන් (Renaissance) ඉටු වූ විශිෂ්ට සේවයක් නම් මනැස සමඟ ම මසැසත් විද්‍යාවේ දියුණුව සදහා උපයෝගී කර ගැනීමට අවස්ථා සැලසීමයි. යම් යම් දෙය පරීක්ෂා කිරීමේ දී ඒවා විශාල කොට බැලීමේ අගය ප්‍රත්‍යක්ෂ වී ගියේය. විද්‍යාත්මක පර්යේෂණ සඳහා අණ්වීක්ෂය පළමු වරට පාවිච්චි කළේ [[ගැලිලියෝ ගැලිලෙයි]] (බ.) බව පෙනේ. 1610 දී පමණ ඔහු කුඩා සතුන්ගේ සංවේද ඉන්ද්‍රියයන් අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් පරීක්ෂා කළේය. [[විලියම් හාවේ]] (1578-1657) (බ.) හෘදය පිළිබඳව කළ පරීක්ෂණවල දී විශාලක කණ්ණාඩියක් පාවිච්චි කළ බවට සාක්ෂි තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;14 වැනි ශතවර්ෂයේ මුල් භාගයේ දී ඇස්කණ්ණාඩි වශයෙන් සරල අණ්වීක්ෂය උගතුන් ස්වල්පදෙනකු පාවිච්චි කළ නමුත් විද්‍යාත්මක උපකරණයක් ලෙස එය දියුණු කර ගැනීමට අවුරුදු 300ක් පමණ ගත විය. විද්‍යානවෝදයෙන් (Renaissance) ඉටු වූ විශිෂ්ට සේවයක් නම් මනැස සමඟ ම මසැසත් විද්‍යාවේ දියුණුව සදහා උපයෝගී කර ගැනීමට අවස්ථා සැලසීමයි. යම් යම් දෙය පරීක්ෂා කිරීමේ දී ඒවා විශාල කොට බැලීමේ අගය ප්‍රත්‍යක්ෂ වී ගියේය. විද්‍යාත්මක පර්යේෂණ සඳහා අණ්වීක්ෂය පළමු වරට පාවිච්චි කළේ [[ගැලිලියෝ ගැලිලෙයි]] (බ.) බව පෙනේ. 1610 දී පමණ ඔහු කුඩා සතුන්ගේ සංවේද ඉන්ද්‍රියයන් අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් පරීක්ෂා කළේය. [[විලියම් හාවේ]] (1578-1657) (බ.) හෘදය පිළිබඳව කළ පරීක්ෂණවල දී විශාලක කණ්ණාඩියක් පාවිච්චි කළ බවට සාක්ෂි තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:1-20.jpg|400px|right]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;17 වැනි ශතවර්ෂයේ දී ඇති වූ වැදගත් සිද්ධීන් අතුරෙන් ප්‍රධාන එකක් නම් බොහෝ විද්‍යාඥයන් අණ්වීක්ෂය පාවිච්චි කිරීමට පටන් ගැන්මයි. 17 වැනි ශතවර්ෂය අණ්වීක්ෂයේ ඉතිහාසය අතින් වැදගත් කාලපරිච්ජේදයකි. ඒ කාලපරිච්ජේදය ඇතුළත දී [[මාල්පීගී]] (බ.) සහ [[ස්වාමර්ඩාම්]] (බ.) විසින් විශාලක කණ්ණාඩි පාවිච්චි කරන ලදි. මේ යුගයේ විසූ, අණ්වීක්ෂය පාවිච්චි කළ ඉතාමත් ශ්‍රේෂ්ඨ විද්‍යාඥයෝ දෙදෙනා නම් [[වැන් ලේවන්හොක්]] (බ.) සහ [[රොබට් හුක්]] (බ.) ය. ලේවන්හොක් ඔහුගේ සරල අණ්වීක්ෂ කොපමණ දක්ෂ ලෙස සම්පාදනය කළේ දැයි කිවහොත් ඒවායින් රුධිරවාහිනීවල තිබෙන සියුම් ශාඛා වැනි නොයෙක් අසිරිමත් දේ ද ඔහු මැනවින් දුටුවේය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;17 වැනි ශතවර්ෂයේ දී ඇති වූ වැදගත් සිද්ධීන් අතුරෙන් ප්‍රධාන එකක් නම් බොහෝ විද්‍යාඥයන් අණ්වීක්ෂය පාවිච්චි කිරීමට පටන් ගැන්මයි. 17 වැනි ශතවර්ෂය අණ්වීක්ෂයේ ඉතිහාසය අතින් වැදගත් කාලපරිච්ජේදයකි. ඒ කාලපරිච්ජේදය ඇතුළත දී [[මාල්පීගී]] (බ.) සහ [[ස්වාමර්ඩාම්]] (බ.) විසින් විශාලක කණ්ණාඩි පාවිච්චි කරන ලදි. මේ යුගයේ විසූ, අණ්වීක්ෂය පාවිච්චි කළ ඉතාමත් ශ්‍රේෂ්ඨ විද්‍යාඥයෝ දෙදෙනා නම් [[වැන් ලේවන්හොක්]] (බ.) සහ [[රොබට් හුක්]] (බ.) ය. ලේවන්හොක් ඔහුගේ සරල අණ්වීක්ෂ කොපමණ දක්ෂ ලෙස සම්පාදනය කළේ දැයි කිවහොත් ඒවායින් රුධිරවාහිනීවල තිබෙන සියුම් ශාඛා වැනි නොයෙක් අසිරිමත් දේ ද ඔහු මැනවින් දුටුවේය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2886&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:21, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2886&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T05:21:00Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:21, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l22&quot; &gt;22 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;22 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== ඉතිහාසය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== ඉතිහාසය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සරල අණ්වීක්ෂය පිළිබඳ ඉතිහාසය ඉතා දීර්ඝය. මෙවැනි විශාලක කණ්ණාඩි ගැන හොඳ දැනීමක් පැරණි ග්‍රීක් ජාතිකයන්ටත් මධ්‍යකාලීන අරාබි ජාතිකයන්ටත් තිබුණේය. ලංකාවේහි ද බොහෝ කලක සිට දියතරිප්පු කණ්ණාඩි භාවිත කරනු ලැබේ. සරල අණ්වීක්ෂය පැරණි වුවද සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය 1590 වන තෙක් සොයාගෙන නො තිබුණු බව විශ්වාස කළ හැකිය. මෙය නිපදවීමේ ගෞරවය [[සැකරියස් ජැන්සන්]] (බ.) නමැති ඕලන්ද ජාතික කණ්ණාඩි සාදන්නාට හිමිවිය යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:1-19.jpg|400px|left]]&lt;/ins&gt;සරල අණ්වීක්ෂය පිළිබඳ ඉතිහාසය ඉතා දීර්ඝය. මෙවැනි විශාලක කණ්ණාඩි ගැන හොඳ දැනීමක් පැරණි ග්‍රීක් ජාතිකයන්ටත් මධ්‍යකාලීන අරාබි ජාතිකයන්ටත් තිබුණේය. ලංකාවේහි ද බොහෝ කලක සිට දියතරිප්පු කණ්ණාඩි භාවිත කරනු ලැබේ. සරල අණ්වීක්ෂය පැරණි වුවද සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය 1590 වන තෙක් සොයාගෙන නො තිබුණු බව විශ්වාස කළ හැකිය. මෙය නිපදවීමේ ගෞරවය [[සැකරියස් ජැන්සන්]] (බ.) නමැති ඕලන්ද ජාතික කණ්ණාඩි සාදන්නාට හිමිවිය යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;14 වැනි ශතවර්ෂයේ මුල් භාගයේ දී ඇස්කණ්ණාඩි වශයෙන් සරල අණ්වීක්ෂය උගතුන් ස්වල්පදෙනකු පාවිච්චි කළ නමුත් විද්‍යාත්මක උපකරණයක් ලෙස එය දියුණු කර ගැනීමට අවුරුදු 300ක් පමණ ගත විය. විද්‍යානවෝදයෙන් (Renaissance) ඉටු වූ විශිෂ්ට සේවයක් නම් මනැස සමඟ ම මසැසත් විද්‍යාවේ දියුණුව සදහා උපයෝගී කර ගැනීමට අවස්ථා සැලසීමයි. යම් යම් දෙය පරීක්ෂා කිරීමේ දී ඒවා විශාල කොට බැලීමේ අගය ප්‍රත්‍යක්ෂ වී ගියේය. විද්‍යාත්මක පර්යේෂණ සඳහා අණ්වීක්ෂය පළමු වරට පාවිච්චි කළේ [[ගැලිලියෝ ගැලිලෙයි]] (බ.) බව පෙනේ. 1610 දී පමණ ඔහු කුඩා සතුන්ගේ සංවේද ඉන්ද්‍රියයන් අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් පරීක්ෂා කළේය. [[විලියම් හාවේ]] (1578-1657) (බ.) හෘදය පිළිබඳව කළ පරීක්ෂණවල දී විශාලක කණ්ණාඩියක් පාවිච්චි කළ බවට සාක්ෂි තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;14 වැනි ශතවර්ෂයේ මුල් භාගයේ දී ඇස්කණ්ණාඩි වශයෙන් සරල අණ්වීක්ෂය උගතුන් ස්වල්පදෙනකු පාවිච්චි කළ නමුත් විද්‍යාත්මක උපකරණයක් ලෙස එය දියුණු කර ගැනීමට අවුරුදු 300ක් පමණ ගත විය. විද්‍යානවෝදයෙන් (Renaissance) ඉටු වූ විශිෂ්ට සේවයක් නම් මනැස සමඟ ම මසැසත් විද්‍යාවේ දියුණුව සදහා උපයෝගී කර ගැනීමට අවස්ථා සැලසීමයි. යම් යම් දෙය පරීක්ෂා කිරීමේ දී ඒවා විශාල කොට බැලීමේ අගය ප්‍රත්‍යක්ෂ වී ගියේය. විද්‍යාත්මක පර්යේෂණ සඳහා අණ්වීක්ෂය පළමු වරට පාවිච්චි කළේ [[ගැලිලියෝ ගැලිලෙයි]] (බ.) බව පෙනේ. 1610 දී පමණ ඔහු කුඩා සතුන්ගේ සංවේද ඉන්ද්‍රියයන් අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් පරීක්ෂා කළේය. [[විලියම් හාවේ]] (1578-1657) (බ.) හෘදය පිළිබඳව කළ පරීක්ෂණවල දී විශාලක කණ්ණාඩියක් පාවිච්චි කළ බවට සාක්ෂි තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2884&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:19, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2884&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T05:19:06Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:19, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l12&quot; &gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:1-17.jpg|400px|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:1-17.jpg|400px|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය යාන්ත්‍ර (mechanical) සහ ප්‍රකාශ (optical) යන කොටස් දෙකකින් සමන්විතය. යාන්ත්‍ර කොටස් අප්‍රධානය. එහෙත් උපකරණය ක්‍රියා කරවීම සඳහාත් නිවැරදි ප්‍රතිඵල ලබාගැනීම සඳහාත් ඒවා අවශ්‍යය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව අලෝකවත් කිරීමට සෑම අණ්වීක්ෂයක ම පරාවර්තකයක් මෙන් ක්‍රියා කරන දර්පණයක් තිබේ. වටිනාකමින් වැඩි අණ්වීක්ෂවල, වස්තුව මත ආලෝකය නාභිගත කිරීම පිණිස කොන්ඩෙන්සරයක් තිබේ. කොන්ඩෙන්සරයට යාව එහි යටින් තිබෙන ඉතා වැදගත් උපකාරී කොටසකි ප්‍රාචීරය (diaphragm). මේ ප්‍රාචීරයෙන් ඉටු වන කාර්යය නම් වස්තුවට යොමු කරන ආලෝකයේ ප්‍රමාණය පාලනය කිරීමයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය යාන්ත්‍ර (mechanical) සහ ප්‍රකාශ (optical) යන කොටස් දෙකකින් සමන්විතය. යාන්ත්‍ර කොටස් අප්‍රධානය. එහෙත් උපකරණය ක්‍රියා කරවීම සඳහාත් නිවැරදි ප්‍රතිඵල ලබාගැනීම සඳහාත් ඒවා අවශ්‍යය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව අලෝකවත් කිරීමට සෑම අණ්වීක්ෂයක ම පරාවර්තකයක් මෙන් ක්‍රියා කරන දර්පණයක් තිබේ. වටිනාකමින් වැඩි අණ්වීක්ෂවල, වස්තුව මත ආලෝකය නාභිගත කිරීම පිණිස කොන්ඩෙන්සරයක් තිබේ. කොන්ඩෙන්සරයට යාව එහි යටින් තිබෙන ඉතා වැදගත් උපකාරී කොටසකි ප්‍රාචීරය (diaphragm). මේ ප්‍රාචීරයෙන් ඉටු වන කාර්යය නම් වස්තුවට යොමු කරන ආලෝකයේ ප්‍රමාණය පාලනය කිරීමයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:1-18.jpg|400px|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;1-&lt;/ins&gt;1-18.jpg|400px|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අන්වීක්ෂයෙහි ප්‍රකාශ කොටස් වශයෙන් ගැනෙනුයේ දර්පණය, කොන්ඩෙන්සරය, අවනෙත සහ උපනෙත ද වේ. ඒ සියල්ල ම එකපෙළට පිහිටා තිබිය යුතුයි. මෙයින් අදහස් කැරෙනුයේ ඒ සියල්ල අන්වීක්ෂයේ ප්‍රකාශ අක්ෂය (opticalaxis) දිගේ පිහිටා තිබෙන බවය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුවට ළංව ඇති කාචය අවනෙත නමින් හැඳින්වේ. උපනෙත නම් පරීක්ෂකයාගේ ඇස ළඟ තිබෙන කාචයයි. පරීක්ෂණාගාරවල පාවිච්චි කරන සාමාන්‍ය අන්වීක්ෂවල උපනෙත් දෙකක් හා අවනෙත් දෙකක් තිබේ. වැඩි අංගෝපාංගයන්ගෙන් යුත් අන්වීක්ෂවල අවනෙත තුනක් තිබේ. තුන්වැන්න තෙල් බිංදු කාචයකි (oilimmersion lens). මේ තෙල් බින්දු කාචය පාවිච්චි කරන්නේ පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව උඩින් තිබෙන වැසුම් පෙත්ත මත පිරිසිදු සීඩර් තෙල් බින්දුවක් දමාය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අන්වීක්ෂයෙහි ප්‍රකාශ කොටස් වශයෙන් ගැනෙනුයේ දර්පණය, කොන්ඩෙන්සරය, අවනෙත සහ උපනෙත ද වේ. ඒ සියල්ල ම එකපෙළට පිහිටා තිබිය යුතුයි. මෙයින් අදහස් කැරෙනුයේ ඒ සියල්ල අන්වීක්ෂයේ ප්‍රකාශ අක්ෂය (opticalaxis) දිගේ පිහිටා තිබෙන බවය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුවට ළංව ඇති කාචය අවනෙත නමින් හැඳින්වේ. උපනෙත නම් පරීක්ෂකයාගේ ඇස ළඟ තිබෙන කාචයයි. පරීක්ෂණාගාරවල පාවිච්චි කරන සාමාන්‍ය අන්වීක්ෂවල උපනෙත් දෙකක් හා අවනෙත් දෙකක් තිබේ. වැඩි අංගෝපාංගයන්ගෙන් යුත් අන්වීක්ෂවල අවනෙත තුනක් තිබේ. තුන්වැන්න තෙල් බිංදු කාචයකි (oilimmersion lens). මේ තෙල් බින්දු කාචය පාවිච්චි කරන්නේ පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව උඩින් තිබෙන වැසුම් පෙත්ත මත පිරිසිදු සීඩර් තෙල් බින්දුවක් දමාය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2882&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:16, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2882&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T05:16:21Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:16, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l12&quot; &gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:1-17.jpg|400px|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:1-17.jpg|400px|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය යාන්ත්‍ර (mechanical) සහ ප්‍රකාශ (optical) යන කොටස් දෙකකින් සමන්විතය. යාන්ත්‍ර කොටස් අප්‍රධානය. එහෙත් උපකරණය ක්‍රියා කරවීම සඳහාත් නිවැරදි ප්‍රතිඵල ලබාගැනීම සඳහාත් ඒවා අවශ්‍යය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව අලෝකවත් කිරීමට සෑම අණ්වීක්ෂයක ම පරාවර්තකයක් මෙන් ක්‍රියා කරන දර්පණයක් තිබේ. වටිනාකමින් වැඩි අණ්වීක්ෂවල, වස්තුව මත ආලෝකය නාභිගත කිරීම පිණිස කොන්ඩෙන්සරයක් තිබේ. කොන්ඩෙන්සරයට යාව එහි යටින් තිබෙන ඉතා වැදගත් උපකාරී කොටසකි ප්‍රාචීරය (diaphragm). මේ ප්‍රාචීරයෙන් ඉටු වන කාර්යය නම් වස්තුවට යොමු කරන ආලෝකයේ ප්‍රමාණය පාලනය කිරීමයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය යාන්ත්‍ර (mechanical) සහ ප්‍රකාශ (optical) යන කොටස් දෙකකින් සමන්විතය. යාන්ත්‍ර කොටස් අප්‍රධානය. එහෙත් උපකරණය ක්‍රියා කරවීම සඳහාත් නිවැරදි ප්‍රතිඵල ලබාගැනීම සඳහාත් ඒවා අවශ්‍යය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව අලෝකවත් කිරීමට සෑම අණ්වීක්ෂයක ම පරාවර්තකයක් මෙන් ක්‍රියා කරන දර්පණයක් තිබේ. වටිනාකමින් වැඩි අණ්වීක්ෂවල, වස්තුව මත ආලෝකය නාභිගත කිරීම පිණිස කොන්ඩෙන්සරයක් තිබේ. කොන්ඩෙන්සරයට යාව එහි යටින් තිබෙන ඉතා වැදගත් උපකාරී කොටසකි ප්‍රාචීරය (diaphragm). මේ ප්‍රාචීරයෙන් ඉටු වන කාර්යය නම් වස්තුවට යොමු කරන ආලෝකයේ ප්‍රමාණය පාලනය කිරීමයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:1-18.jpg|400px|right]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අන්වීක්ෂයෙහි ප්‍රකාශ කොටස් වශයෙන් ගැනෙනුයේ දර්පණය, කොන්ඩෙන්සරය, අවනෙත සහ උපනෙත ද වේ. ඒ සියල්ල ම එකපෙළට පිහිටා තිබිය යුතුයි. මෙයින් අදහස් කැරෙනුයේ ඒ සියල්ල අන්වීක්ෂයේ ප්‍රකාශ අක්ෂය (opticalaxis) දිගේ පිහිටා තිබෙන බවය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුවට ළංව ඇති කාචය අවනෙත නමින් හැඳින්වේ. උපනෙත නම් පරීක්ෂකයාගේ ඇස ළඟ තිබෙන කාචයයි. පරීක්ෂණාගාරවල පාවිච්චි කරන සාමාන්‍ය අන්වීක්ෂවල උපනෙත් දෙකක් හා අවනෙත් දෙකක් තිබේ. වැඩි අංගෝපාංගයන්ගෙන් යුත් අන්වීක්ෂවල අවනෙත තුනක් තිබේ. තුන්වැන්න තෙල් බිංදු කාචයකි (oilimmersion lens). මේ තෙල් බින්දු කාචය පාවිච්චි කරන්නේ පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව උඩින් තිබෙන වැසුම් පෙත්ත මත පිරිසිදු සීඩර් තෙල් බින්දුවක් දමාය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අන්වීක්ෂයෙහි ප්‍රකාශ කොටස් වශයෙන් ගැනෙනුයේ දර්පණය, කොන්ඩෙන්සරය, අවනෙත සහ උපනෙත ද වේ. ඒ සියල්ල ම එකපෙළට පිහිටා තිබිය යුතුයි. මෙයින් අදහස් කැරෙනුයේ ඒ සියල්ල අන්වීක්ෂයේ ප්‍රකාශ අක්ෂය (opticalaxis) දිගේ පිහිටා තිබෙන බවය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුවට ළංව ඇති කාචය අවනෙත නමින් හැඳින්වේ. උපනෙත නම් පරීක්ෂකයාගේ ඇස ළඟ තිබෙන කාචයයි. පරීක්ෂණාගාරවල පාවිච්චි කරන සාමාන්‍ය අන්වීක්ෂවල උපනෙත් දෙකක් හා අවනෙත් දෙකක් තිබේ. වැඩි අංගෝපාංගයන්ගෙන් යුත් අන්වීක්ෂවල අවනෙත තුනක් තිබේ. තුන්වැන්න තෙල් බිංදු කාචයකි (oilimmersion lens). මේ තෙල් බින්දු කාචය පාවිච්චි කරන්නේ පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව උඩින් තිබෙන වැසුම් පෙත්ත මත පිරිසිදු සීඩර් තෙල් බින්දුවක් දමාය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2881&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:14, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2881&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T05:14:39Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:14, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l10&quot; &gt;10 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;10 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ප්‍රතිබිම්බය උපදවන ආකාරයෙන් සරල අණ්වීක්ෂය සංයුක්ත අණ්වීක්ෂයට ඉඳුරා ම වෙනස් වේ. සංයුක්ත අණ්වීක්ෂයේ අවනෙත (objective) මගින් වස්තුවේ යටිකුරු, තාත්වික ප්‍රතිබිම්බයක් උපදවනු ලැබේ. සරල අණ්වීක්ෂයක් මෙන් ක්‍රියා කරන උපනෙත (eye piece) මගින් මේ ප්‍රතිබිම්බය තවත් විශාල කොට උඩුකුරු වූ අතාත්වික ප්‍රතිබිම්බයක් බවට පත් කරනු ලැබේ. එහෙයින් අන්තිමට ලැබෙන ප්‍රතිබිම්බය මුල් වස්තුවට අනුව යටිකුරුය. මේ අණ්වීක්ෂය සංයුක්ත යැයි කියනු ලබන්නේ එහි එක් අණ්වීක්ෂයක් පිට තවත් අණ්වීක්ෂයක් තිබෙන නිසාය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ප්‍රතිබිම්බය උපදවන ආකාරයෙන් සරල අණ්වීක්ෂය සංයුක්ත අණ්වීක්ෂයට ඉඳුරා ම වෙනස් වේ. සංයුක්ත අණ්වීක්ෂයේ අවනෙත (objective) මගින් වස්තුවේ යටිකුරු, තාත්වික ප්‍රතිබිම්බයක් උපදවනු ලැබේ. සරල අණ්වීක්ෂයක් මෙන් ක්‍රියා කරන උපනෙත (eye piece) මගින් මේ ප්‍රතිබිම්බය තවත් විශාල කොට උඩුකුරු වූ අතාත්වික ප්‍රතිබිම්බයක් බවට පත් කරනු ලැබේ. එහෙයින් අන්තිමට ලැබෙන ප්‍රතිබිම්බය මුල් වස්තුවට අනුව යටිකුරුය. මේ අණ්වීක්ෂය සංයුක්ත යැයි කියනු ලබන්නේ එහි එක් අණ්වීක්ෂයක් පිට තවත් අණ්වීක්ෂයක් තිබෙන නිසාය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:1-17.jpg|400px|right]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය යාන්ත්‍ර (mechanical) සහ ප්‍රකාශ (optical) යන කොටස් දෙකකින් සමන්විතය. යාන්ත්‍ර කොටස් අප්‍රධානය. එහෙත් උපකරණය ක්‍රියා කරවීම සඳහාත් නිවැරදි ප්‍රතිඵල ලබාගැනීම සඳහාත් ඒවා අවශ්‍යය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව අලෝකවත් කිරීමට සෑම අණ්වීක්ෂයක ම පරාවර්තකයක් මෙන් ක්‍රියා කරන දර්පණයක් තිබේ. වටිනාකමින් වැඩි අණ්වීක්ෂවල, වස්තුව මත ආලෝකය නාභිගත කිරීම පිණිස කොන්ඩෙන්සරයක් තිබේ. කොන්ඩෙන්සරයට යාව එහි යටින් තිබෙන ඉතා වැදගත් උපකාරී කොටසකි ප්‍රාචීරය (diaphragm). මේ ප්‍රාචීරයෙන් ඉටු වන කාර්යය නම් වස්තුවට යොමු කරන ආලෝකයේ ප්‍රමාණය පාලනය කිරීමයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සංයුක්ත අණ්වීක්ෂය යාන්ත්‍ර (mechanical) සහ ප්‍රකාශ (optical) යන කොටස් දෙකකින් සමන්විතය. යාන්ත්‍ර කොටස් අප්‍රධානය. එහෙත් උපකරණය ක්‍රියා කරවීම සඳහාත් නිවැරදි ප්‍රතිඵල ලබාගැනීම සඳහාත් ඒවා අවශ්‍යය. පරීක්ෂා කරනු ලබන වස්තුව අලෝකවත් කිරීමට සෑම අණ්වීක්ෂයක ම පරාවර්තකයක් මෙන් ක්‍රියා කරන දර්පණයක් තිබේ. වටිනාකමින් වැඩි අණ්වීක්ෂවල, වස්තුව මත ආලෝකය නාභිගත කිරීම පිණිස කොන්ඩෙන්සරයක් තිබේ. කොන්ඩෙන්සරයට යාව එහි යටින් තිබෙන ඉතා වැදගත් උපකාරී කොටසකි ප්‍රාචීරය (diaphragm). මේ ප්‍රාචීරයෙන් ඉටු වන කාර්යය නම් වස්තුවට යොමු කරන ආලෝකයේ ප්‍රමාණය පාලනය කිරීමයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2879&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:13, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2879&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T05:13:00Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:13, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l4&quot; &gt;4 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;4 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඇසෙහි දෘෂ්ටිවිතානය (retina) නමැති අතිසංවේදී පටලයෙහි ප්‍රතිබිම්බය සෑදීම පිණිස කාච එකක් හෝ කිහිපයක් සරල අන්වීක්ෂයෙහි තිබෙන්නට පුළුවන. මෙසේ උපදවන ප්‍රතිබිම්බය උඩුකුරුය. ඒ උඩුකුරු ප්‍රතිබිම්බය මුල්වස්තුවට වඩා ලොකු වුව ද අනික් හැම අතින් ම ඒ හා සමානය. ඒ ප්‍රතිබිම්බය කඩතිරයක් මතට ගත නොහැකි හෙයින් ඊට අතාත්ත්වික ප්‍රතිබිම්බයක් යයි කියනු ලැබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඇසෙහි දෘෂ්ටිවිතානය (retina) නමැති අතිසංවේදී පටලයෙහි ප්‍රතිබිම්බය සෑදීම පිණිස කාච එකක් හෝ කිහිපයක් සරල අන්වීක්ෂයෙහි තිබෙන්නට පුළුවන. මෙසේ උපදවන ප්‍රතිබිම්බය උඩුකුරුය. ඒ උඩුකුරු ප්‍රතිබිම්බය මුල්වස්තුවට වඩා ලොකු වුව ද අනික් හැම අතින් ම ඒ හා සමානය. ඒ ප්‍රතිබිම්බය කඩතිරයක් මතට ගත නොහැකි හෙයින් ඊට අතාත්ත්වික ප්‍රතිබිම්බයක් යයි කියනු ලැබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:1-16.jpg|400px|left]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;යමක් ලොකු කොට පෙන්වන ඉතාමත් ම පැරණි උපකරණය ඇස් කණ්ණාඩියයි. කණ්ණාඩි පාවිච්චිකරන්නෝ ඔවුන්ගේ ඇස් ඉදිරියෙහි සරල අණ්වීක්ෂ දෙකක් උසුලයි. කියවීම් කණ්ණාඩි ද ඇඟිලි සටහන් හෝ මුද්දර පරීක්ෂා කරන්නන් භාවිත කරන විවිධ කාච ද තනි කාචයකින් යුත් සරල අණ්වීක්ෂවලට හුරුපුරුදු නිදසුනකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;යමක් ලොකු කොට පෙන්වන ඉතාමත් ම පැරණි උපකරණය ඇස් කණ්ණාඩියයි. කණ්ණාඩි පාවිච්චිකරන්නෝ ඔවුන්ගේ ඇස් ඉදිරියෙහි සරල අණ්වීක්ෂ දෙකක් උසුලයි. කියවීම් කණ්ණාඩි ද ඇඟිලි සටහන් හෝ මුද්දර පරීක්ෂා කරන්නන් භාවිත කරන විවිධ කාච ද තනි කාචයකින් යුත් සරල අණ්වීක්ෂවලට හුරුපුරුදු නිදසුනකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2877&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:11, 17 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B7%93%E0%B6%9A%E0%B7%8A%E0%B7%82%E0%B6%BA_(Microscope)&amp;diff=2877&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-17T05:11:41Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:11, 17 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:1-14.jpg|300px|right]]විද්‍යාත්මක උපකරණය උපයෝගී කොට ගැනීම නවීන විද්‍යාවේ විශිෂ්ට ලක්ෂණයකි. නොයෙක් දේ පරීක්ෂා කිරීමට විද්‍යාඥයකුට ඇති ඉතා අගනා උපකරණ අතුරෙන් එකකි අණ්වීක්ෂය. මෙය ඉතා ළඟ ඇති යම්කිසි වස්තුවක විශාලිත ප්‍රතිබිම්බයක් උපදවන ප්‍රකාශ උපකරණයකි. හිස්කබලක් හෝ ගසක කඳක් වැනි විශාල වස්තුවක් අණ්වික්ෂයෙන් පරීක්ෂා කරන විට වරකට ඉන් පරීක්ෂා කළ හැක්කේ කුඩා කොටසක් පමණකි. එහෙත් බැක්ටීරියා, බීජාණු, ස්ඵටික, ඒකසෛලිකයන් වැනි කුඩා වස්තූන් පරීක්ෂා කර බලන විට එක්වරට ම සම්පූර්ණ වස්තුව බැලිය හැකියි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:1-14.jpg|300px|right]]විද්‍යාත්මක උපකරණය උපයෝගී කොට ගැනීම නවීන විද්‍යාවේ විශිෂ්ට ලක්ෂණයකි. නොයෙක් දේ පරීක්ෂා කිරීමට විද්‍යාඥයකුට ඇති ඉතා අගනා උපකරණ අතුරෙන් එකකි අණ්වීක්ෂය. මෙය ඉතා ළඟ ඇති යම්කිසි වස්තුවක විශාලිත ප්‍රතිබිම්බයක් උපදවන ප්‍රකාශ උපකරණයකි. හිස්කබලක් හෝ ගසක කඳක් වැනි විශාල වස්තුවක් අණ්වික්ෂයෙන් පරීක්ෂා කරන විට වරකට ඉන් පරීක්ෂා කළ හැක්කේ කුඩා කොටසක් පමණකි. එහෙත් බැක්ටීරියා, බීජාණු, ස්ඵටික, ඒකසෛලිකයන් වැනි කුඩා වස්තූන් පරීක්ෂා කර බලන විට එක්වරට ම සම්පූර්ණ වස්තුව බැලිය හැකියි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:1-15.jpg|200px|left]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සරල (simple) ය. සංයුක්ත (compound) යැයි සාමාන්‍ය අණ්වීක්ෂ වර්ග දෙකකි. මේ වර්ග දෙක අතර ඇති වෙනස රඳ්‍ර පවත්නේ තිබෙන කාච සංඛ්‍යාව උඩ නොව කාච ගළපා තිබෙන ආකාරයත් ඉපදෙන ප්‍රතිබිම්බයේ වින්‍යාසයත් උඩය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සරල (simple) ය. සංයුක්ත (compound) යැයි සාමාන්‍ය අණ්වීක්ෂ වර්ග දෙකකි. මේ වර්ග දෙක අතර ඇති වෙනස රඳ්‍ර පවත්නේ තිබෙන කාච සංඛ්‍යාව උඩ නොව කාච ගළපා තිබෙන ආකාරයත් ඉපදෙන ප්‍රතිබිම්බයේ වින්‍යාසයත් උඩය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>