<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B7%93%E0%B6%AD%E0%B7%8F%E0%B6%B7%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA_%28Atavism%29</id>
		<title>අතීතාභරණය (Atavism) - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B7%93%E0%B6%AD%E0%B7%8F%E0%B6%B7%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA_%28Atavism%29"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B7%93%E0%B6%AD%E0%B7%8F%E0%B6%B7%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA_(Atavism)&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-23T20:41:21Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B7%93%E0%B6%AD%E0%B7%8F%E0%B6%B7%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA_(Atavism)&amp;diff=1453&amp;oldid=prev</id>
		<title>පරිපාලක විසින් 13:57, 1 ජූනි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B7%93%E0%B6%AD%E0%B7%8F%E0%B6%B7%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA_(Atavism)&amp;diff=1453&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-06-01T13:57:35Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;13:57, 1 ජූනි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ශාකයන්ගේ හෝ සත්වයන්ගේ හෝ අනුරූප අභිජනන ප්‍රභේද (true breeding varieties)&amp;#160; අතර ඇතිවන දෙමුහූන් ඒවා (crosses) බොහෝ විට ස්වරූපයෙන් මව්පියන්ට වඩා ඈත මුත්තණු කෙනකුට සමාන වන ජනිතයන් (progeny) ඇති කරන බැව් ශාක හා සතුන් බෝ කරන්නෝ ඈත කාලයේ දී පටන් දැන ගෙන සිටයහ. ඈත මුතුන්මීත්තකුගේ විශේෂ ලක්ෂණයක් යළිත් පහළවීම අතීතාභරණය නමින් හැඳින්වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ශාකයන්ගේ හෝ සත්වයන්ගේ හෝ අනුරූප අභිජනන ප්‍රභේද (true breeding varieties)&amp;#160; අතර ඇතිවන දෙමුහූන් ඒවා (crosses) බොහෝ විට ස්වරූපයෙන් මව්පියන්ට වඩා ඈත මුත්තණු කෙනකුට සමාන වන ජනිතයන් (progeny) ඇති කරන බැව් ශාක හා සතුන් බෝ කරන්නෝ ඈත කාලයේ දී පටන් දැන ගෙන සිටයහ. ඈත මුතුන්මීත්තකුගේ විශේෂ ලක්ෂණයක් යළිත් පහළවීම අතීතාභරණය නමින් හැඳින්වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &amp;#160; &amp;#160; &lt;/del&gt;අතීතාභරණය පිළිබඳ පිළිගත හැකි විවරණයක් මුල දී නොතිබුණු හෙයින්, මේ සංසිද්ධියට හේතුව යම්කිසි අභිරහස් බලයක් යයි ශාක හා සතුන් බෝ කරන්නෝ සිතූහ. සාමාන්‍ය මෙන්ඩලීය ප්‍රවේණිය (Mendelian inheritance) අනුව මේ සංසිද්ධිය සතුටුදායක ලෙස තේරුම් කළ හැකි බැව් දැන් පිළිගත් කරුණකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අතීතාභරණය පිළිබඳ පිළිගත හැකි විවරණයක් මුල දී නොතිබුණු හෙයින්, මේ සංසිද්ධියට හේතුව යම්කිසි අභිරහස් බලයක් යයි ශාක හා සතුන් බෝ කරන්නෝ සිතූහ. සාමාන්‍ය මෙන්ඩලීය ප්‍රවේණිය (Mendelian inheritance) අනුව මේ සංසිද්ධිය සතුටුදායක ලෙස තේරුම් කළ හැකි බැව් දැන් පිළිගත් කරුණකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160;  &lt;/del&gt;අතීතාභරණය පිළිබඳව මේතාක් දැනගන්නට ලැබී ඇති නිදසුන්වලින් බොහොමයක් ''ස්වීට් පී&amp;quot; (ලතිරුස් ඔඩොරාටුස් - Lathyrus odoratus) නමැති මෑ විශේෂයේ පුෂ්පයෙහි වර්ණය ආවේණික වන ක්‍රමය අනුසාරයෙන් පහද්‍ර දිය හැකිය. &amp;quot;ස්වීට් පී&amp;quot; පැළෑටියේ අනුරූප අභිජනන ප්‍රභේද කීපයක් දක්නට ලැබේ. මේ ප්‍රභේද සියල්ල ම සිසිලියේ වැවෙන දම්පාට වල් &amp;quot;පී&amp;quot; පැළෑටියේ පරම්පරාවෙන් පැවතෙයි. වවන ලද ප්‍රභේද කීපයක මලේ දම්පාට සුදුපාටට වඩා කැපී පෙනෙන සුලුය. තව ද මේ පාට දෙක දෙමුහුන් කළ විට, දෙවැනි දරු පරම්පරාවේ (F2 generation)&amp;#160; නියම 3 : 1 අනුපාතය දක්නට ලැබේ. සුදු මල් ඇති පැළෑටිවල අනුරූප අභිජනනය සිදු වේ. සුදු මලින් යුත් ප්‍රභේද දෙමුහුන් කළ විට ලැබෙන ජනිතයෝ සුදු මලින් ම යුක්ත වෙත්. එහෙත් පරිශුද්ධ සුදු ප්‍රභේද දෙකක් දෙමුහුන් කළ ඇතැම් අවස්ථාවක දී ලැබුණේ බලාපොරොත්තු නොවූ ප්‍රතිඵලයකි. එනම් ලැබිය යුතු සුදු මලින් යුත් පැළෑටි වෙනුවට ලැබුණේ දම්පාට මලින් යුත් පැළෑටියි. මේ දෙමුහුමෙන් ලැබුණු පළමු දරු පරම්පරාවේ මල් වර්ණය අතින් බොහෝ සෙයින් සමාන වූයේ &amp;quot;ස්වීට් පී&amp;quot; පැළෑටියේ සිසිලියානු වල් මුත්තණු ශාකයක මල්වලටය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අතීතාභරණය පිළිබඳව මේතාක් දැනගන්නට ලැබී ඇති නිදසුන්වලින් බොහොමයක් ''ස්වීට් පී&amp;quot; (ලතිරුස් ඔඩොරාටුස් - Lathyrus odoratus) නමැති මෑ විශේෂයේ පුෂ්පයෙහි වර්ණය ආවේණික වන ක්‍රමය අනුසාරයෙන් පහද්‍ර දිය හැකිය. &amp;quot;ස්වීට් පී&amp;quot; පැළෑටියේ අනුරූප අභිජනන ප්‍රභේද කීපයක් දක්නට ලැබේ. මේ ප්‍රභේද සියල්ල ම සිසිලියේ වැවෙන දම්පාට වල් &amp;quot;පී&amp;quot; පැළෑටියේ පරම්පරාවෙන් පැවතෙයි. වවන ලද ප්‍රභේද කීපයක මලේ දම්පාට සුදුපාටට වඩා කැපී පෙනෙන සුලුය. තව ද මේ පාට දෙක දෙමුහුන් කළ විට, දෙවැනි දරු පරම්පරාවේ (F2 generation)&amp;#160; නියම 3 : 1 අනුපාතය දක්නට ලැබේ. සුදු මල් ඇති පැළෑටිවල අනුරූප අභිජනනය සිදු වේ. සුදු මලින් යුත් ප්‍රභේද දෙමුහුන් කළ විට ලැබෙන ජනිතයෝ සුදු මලින් ම යුක්ත වෙත්. එහෙත් පරිශුද්ධ සුදු ප්‍රභේද දෙකක් දෙමුහුන් කළ ඇතැම් අවස්ථාවක දී ලැබුණේ බලාපොරොත්තු නොවූ ප්‍රතිඵලයකි. එනම් ලැබිය යුතු සුදු මලින් යුත් පැළෑටි වෙනුවට ලැබුණේ දම්පාට මලින් යුත් පැළෑටියි. මේ දෙමුහුමෙන් ලැබුණු පළමු දරු පරම්පරාවේ මල් වර්ණය අතින් බොහෝ සෙයින් සමාන වූයේ &amp;quot;ස්වීට් පී&amp;quot; පැළෑටියේ සිසිලියානු වල් මුත්තණු ශාකයක මල්වලටය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;#160; &amp;#160;  &lt;/del&gt;&amp;quot;ස්වීට් පී&amp;quot; පැළෑටියේ මල්වල දම්පාටට හේතුව අඩු වශයෙන් ප්‍රවේණ්‍යණු(genes) දෙකක් බව යට කී පරීක්ෂණවලින් පැහැදිලි වේ. සුදු මල් ඇති වන්නේ මේ ප්‍රවේණ්‍යණු දෙකින් කොයි එක නමුත් වෙනස් වූ විටය. දම්පාට හේතුව PC යන ප්‍රවේණ්‍යණු දෙක යයි සැලකුව හොත් එක සුදු ප්‍රභේදයක් ඇති වූයේ දම්පාට පැළෑටියේ විකෘතියක් (mutation) සිදු වී C&amp;#160; ප්‍රවේණ්‍යණුව c වලට වෙනස් වූ විටය. දෙවැනි සුදු ප්‍රභේදය ඇති වූයේ P ප්‍රවේණ්‍යණුව p වලට වෙනස් වූ විටය. එවිටPc&amp;#160;  හෝ PC හෝ ප්‍රවේණ්‍යණු ඇති පැළෑටි සියල්ලන්ගේ ම මල් සුදුපාට වේ.&amp;#160; මෙසේ දම්පාටට අවශ්‍ය ප්‍රවේණ්‍යණු දෙක වෙනස් මාදිළි (strains) දෙකකට වෙන් වේ. මේ මාදිළි දෙකේ පැළෑටි දෙමුහුන් කළ විට P සහ C ප්‍රවේණ්‍යණු දෙක ඇතැම්විට නැවත හමු වී මුත්තණු ශාකයේ මූලික දම්පාට මල් යළිත් ප්‍රකාශයට පැමුණුණි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;quot;ස්වීට් පී&amp;quot; පැළෑටියේ මල්වල දම්පාටට හේතුව අඩු වශයෙන් ප්‍රවේණ්‍යණු(genes) දෙකක් බව යට කී පරීක්ෂණවලින් පැහැදිලි වේ. සුදු මල් ඇති වන්නේ මේ ප්‍රවේණ්‍යණු දෙකින් කොයි එක නමුත් වෙනස් වූ විටය. දම්පාට හේතුව PC යන ප්‍රවේණ්‍යණු දෙක යයි සැලකුව හොත් එක සුදු ප්‍රභේදයක් ඇති වූයේ දම්පාට පැළෑටියේ විකෘතියක් (mutation) සිදු වී C&amp;#160; ප්‍රවේණ්‍යණුව c වලට වෙනස් වූ විටය. දෙවැනි සුදු ප්‍රභේදය ඇති වූයේ P ප්‍රවේණ්‍යණුව p වලට වෙනස් වූ විටය. එවිටPc&amp;#160;  හෝ PC හෝ ප්‍රවේණ්‍යණු ඇති පැළෑටි සියල්ලන්ගේ ම මල් සුදුපාට වේ.&amp;#160; මෙසේ දම්පාටට අවශ්‍ය ප්‍රවේණ්‍යණු දෙක වෙනස් මාදිළි (strains) දෙකකට වෙන් වේ. මේ මාදිළි දෙකේ පැළෑටි දෙමුහුන් කළ විට P සහ C ප්‍රවේණ්‍යණු දෙක ඇතැම්විට නැවත හමු වී මුත්තණු ශාකයේ මූලික දම්පාට මල් යළිත් ප්‍රකාශයට පැමුණුණි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය:1963)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය:1963)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය:අ]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය:අ]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>පරිපාලක</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B7%93%E0%B6%AD%E0%B7%8F%E0%B6%B7%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA_(Atavism)&amp;diff=1452&amp;oldid=prev</id>
		<title>පරිපාලක: 'ශාකයන්ගේ හෝ සත්වයන්ගේ හෝ අනුරූප අභිජනන ප්‍රභ...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%AD%E0%B7%93%E0%B6%AD%E0%B7%8F%E0%B6%B7%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B6%BA_(Atavism)&amp;diff=1452&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-06-01T13:57:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;ශාකයන්ගේ හෝ සත්වයන්ගේ හෝ අනුරූප අභිජනන ප්‍රභ...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;ශාකයන්ගේ හෝ සත්වයන්ගේ හෝ අනුරූප අභිජනන ප්‍රභේද (true breeding varieties)  අතර ඇතිවන දෙමුහූන් ඒවා (crosses) බොහෝ විට ස්වරූපයෙන් මව්පියන්ට වඩා ඈත මුත්තණු කෙනකුට සමාන වන ජනිතයන් (progeny) ඇති කරන බැව් ශාක හා සතුන් බෝ කරන්නෝ ඈත කාලයේ දී පටන් දැන ගෙන සිටයහ. ඈත මුතුන්මීත්තකුගේ විශේෂ ලක්ෂණයක් යළිත් පහළවීම අතීතාභරණය නමින් හැඳින්වේ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
      අතීතාභරණය පිළිබඳ පිළිගත හැකි විවරණයක් මුල දී නොතිබුණු හෙයින්, මේ සංසිද්ධියට හේතුව යම්කිසි අභිරහස් බලයක් යයි ශාක හා සතුන් බෝ කරන්නෝ සිතූහ. සාමාන්‍ය මෙන්ඩලීය ප්‍රවේණිය (Mendelian inheritance) අනුව මේ සංසිද්ධිය සතුටුදායක ලෙස තේරුම් කළ හැකි බැව් දැන් පිළිගත් කරුණකි. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
   අතීතාභරණය පිළිබඳව මේතාක් දැනගන්නට ලැබී ඇති නිදසුන්වලින් බොහොමයක් ''ස්වීට් පී&amp;quot; (ලතිරුස් ඔඩොරාටුස් - Lathyrus odoratus) නමැති මෑ විශේෂයේ පුෂ්පයෙහි වර්ණය ආවේණික වන ක්‍රමය අනුසාරයෙන් පහද්‍ර දිය හැකිය. &amp;quot;ස්වීට් පී&amp;quot; පැළෑටියේ අනුරූප අභිජනන ප්‍රභේද කීපයක් දක්නට ලැබේ. මේ ප්‍රභේද සියල්ල ම සිසිලියේ වැවෙන දම්පාට වල් &amp;quot;පී&amp;quot; පැළෑටියේ පරම්පරාවෙන් පැවතෙයි. වවන ලද ප්‍රභේද කීපයක මලේ දම්පාට සුදුපාටට වඩා කැපී පෙනෙන සුලුය. තව ද මේ පාට දෙක දෙමුහුන් කළ විට, දෙවැනි දරු පරම්පරාවේ (F2 generation)  නියම 3 : 1 අනුපාතය දක්නට ලැබේ. සුදු මල් ඇති පැළෑටිවල අනුරූප අභිජනනය සිදු වේ. සුදු මලින් යුත් ප්‍රභේද දෙමුහුන් කළ විට ලැබෙන ජනිතයෝ සුදු මලින් ම යුක්ත වෙත්. එහෙත් පරිශුද්ධ සුදු ප්‍රභේද දෙකක් දෙමුහුන් කළ ඇතැම් අවස්ථාවක දී ලැබුණේ බලාපොරොත්තු නොවූ ප්‍රතිඵලයකි. එනම් ලැබිය යුතු සුදු මලින් යුත් පැළෑටි වෙනුවට ලැබුණේ දම්පාට මලින් යුත් පැළෑටියි. මේ දෙමුහුමෙන් ලැබුණු පළමු දරු පරම්පරාවේ මල් වර්ණය අතින් බොහෝ සෙයින් සමාන වූයේ &amp;quot;ස්වීට් පී&amp;quot; පැළෑටියේ සිසිලියානු වල් මුත්තණු ශාකයක මල්වලටය.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
     &amp;quot;ස්වීට් පී&amp;quot; පැළෑටියේ මල්වල දම්පාටට හේතුව අඩු වශයෙන් ප්‍රවේණ්‍යණු(genes) දෙකක් බව යට කී පරීක්ෂණවලින් පැහැදිලි වේ. සුදු මල් ඇති වන්නේ මේ ප්‍රවේණ්‍යණු දෙකින් කොයි එක නමුත් වෙනස් වූ විටය. දම්පාට හේතුව PC යන ප්‍රවේණ්‍යණු දෙක යයි සැලකුව හොත් එක සුදු ප්‍රභේදයක් ඇති වූයේ දම්පාට පැළෑටියේ විකෘතියක් (mutation) සිදු වී C  ප්‍රවේණ්‍යණුව c වලට වෙනස් වූ විටය. දෙවැනි සුදු ප්‍රභේදය ඇති වූයේ P ප්‍රවේණ්‍යණුව p වලට වෙනස් වූ විටය. එවිටPc   හෝ PC හෝ ප්‍රවේණ්‍යණු ඇති පැළෑටි සියල්ලන්ගේ ම මල් සුදුපාට වේ.  මෙසේ දම්පාටට අවශ්‍ය ප්‍රවේණ්‍යණු දෙක වෙනස් මාදිළි (strains) දෙකකට වෙන් වේ. මේ මාදිළි දෙකේ පැළෑටි දෙමුහුන් කළ විට P සහ C ප්‍රවේණ්‍යණු දෙක ඇතැම්විට නැවත හමු වී මුත්තණු ශාකයේ මූලික දම්පාට මල් යළිත් ප්‍රකාශයට පැමුණුණි.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය:1963)&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය:අ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>පරිපාලක</name></author>	</entry>

	</feed>