<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D</id>
		<title>අන්ධ මත්ස්‍යයෝ - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-13T20:01:43Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3343&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:55, 22 සැප්තැම්බර් 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3343&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-09-22T06:55:02Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:55, 22 සැප්තැම්බර් 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l8&quot; &gt;8 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;8 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවාසී මත්ස්‍යයන්ගේ දෘෂ්ටිය නැති වීම සාමාන්‍යයෙන් ශරීර වර්ණක නැති වීමත් සමග ම සිද්ධ වෙයි. එමෙන් ම දෘෂ්ටි සංවේදීතාව නැති වීමේ පාඩුව අන්කිසි සංවේදී ඉන්ද්‍රියයක් ‍හෝ ඉන්ද්‍රියයන් හෝ විශේෂයෙන් විකසනය වීමෙන් නැතහොත් වැඩිදියුණු වීමෙන් පිරිමැසේ. ස්පර්ශ සංවේදීතාවේ සියුම් බව තියුණු කරන්නා වූ ද ජලයේ හරගන්නා කම්පනවලට හමෙහි ඇති සංවේදීතාව වැඩි කරන්නාවූ ද සංවේදන පිටිකාවලින් (papillse) හම වැසී තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවාසී මත්ස්‍යයන්ගේ දෘෂ්ටිය නැති වීම සාමාන්‍යයෙන් ශරීර වර්ණක නැති වීමත් සමග ම සිද්ධ වෙයි. එමෙන් ම දෘෂ්ටි සංවේදීතාව නැති වීමේ පාඩුව අන්කිසි සංවේදී ඉන්ද්‍රියයක් ‍හෝ ඉන්ද්‍රියයන් හෝ විශේෂයෙන් විකසනය වීමෙන් නැතහොත් වැඩිදියුණු වීමෙන් පිරිමැසේ. ස්පර්ශ සංවේදීතාවේ සියුම් බව තියුණු කරන්නා වූ ද ජලයේ හරගන්නා කම්පනවලට හමෙහි ඇති සංවේදීතාව වැඩි කරන්නාවූ ද සංවේදන පිටිකාවලින් (papillse) හම වැසී තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:C-2-1.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/del&gt;|left]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:C-2-1.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;350px&lt;/ins&gt;|left]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවල වසන අන්ධ මත්ස්‍යයන් ඇති වූයේ, සාමාන්‍ය දෘෂ්ටිය ඇත්තාවූ&amp;#160; මත්ස්‍යයන් අහම්බෙන් ගුහාවලට ගොස් එහි අන්ධකාරය ඔවුන් කෙරෙහි ක්‍රමයෙන් බලපෑම හේතුකොටගෙන කල්යාමේ දී දෘෂ්ටිය නැතී වීමෙනැයි එක් මතයකි. ඇස් සහ වර්ණක කෙරෙහි ප්‍රතිගාමී ප්‍රභේදනය (regressive varistion) ‍හේතුකොටගෙන ස්වාභාවික&amp;#160; වර්ණයෙන් (natural selection) ඔවුහු පරිණාමය වූහ යනු ද තවත් විවරණ‍යකි. එහෙත් වඩා පිළිගත හැකි මතයක් නම් ඇතැම් මත්ස්‍යයෝ ගුහාවල වාසය පිණිස කලින් අනුවර්තනය වී ඇත්තාහ යනුයි. ගුහාවට ඇතුළු වන තැන ඇඳිරි ප්‍රදේශයේ හැම ජාතියකට ම අයත් මත්ස්‍යයෝ ජීවත් වෙති. ඔවුහු එපමණ ආ‍ලෝකයක් නැතිව ජීවත් වීමට අනුවර්තනය වී සිටිති. මේ මත්ස්‍යයන් එහි ආහාර සුලභ නිසා ද බාහිර&amp;#160; ලෝකයෙහි ඇති තියුණු තරගයෙන් බේරීමක් වශයෙන් ද සිය කැමැත්තෙන් ම ගුහාවලට ඇතුළු වන්වට පුළුවන. පරම්පරාවෙන් පරම්පරාවට ගුහාවේ තව තවත් ඈතට යෑම නිසා මොවුහු අඳුරේ ජීවත් වීම පිණිස වඩවඩාත් අනුවර්තනය වී සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවල වසන අන්ධ මත්ස්‍යයන් ඇති වූයේ, සාමාන්‍ය දෘෂ්ටිය ඇත්තාවූ&amp;#160; මත්ස්‍යයන් අහම්බෙන් ගුහාවලට ගොස් එහි අන්ධකාරය ඔවුන් කෙරෙහි ක්‍රමයෙන් බලපෑම හේතුකොටගෙන කල්යාමේ දී දෘෂ්ටිය නැතී වීමෙනැයි එක් මතයකි. ඇස් සහ වර්ණක කෙරෙහි ප්‍රතිගාමී ප්‍රභේදනය (regressive varistion) ‍හේතුකොටගෙන ස්වාභාවික&amp;#160; වර්ණයෙන් (natural selection) ඔවුහු පරිණාමය වූහ යනු ද තවත් විවරණ‍යකි. එහෙත් වඩා පිළිගත හැකි මතයක් නම් ඇතැම් මත්ස්‍යයෝ ගුහාවල වාසය පිණිස කලින් අනුවර්තනය වී ඇත්තාහ යනුයි. ගුහාවට ඇතුළු වන තැන ඇඳිරි ප්‍රදේශයේ හැම ජාතියකට ම අයත් මත්ස්‍යයෝ ජීවත් වෙති. ඔවුහු එපමණ ආ‍ලෝකයක් නැතිව ජීවත් වීමට අනුවර්තනය වී සිටිති. මේ මත්ස්‍යයන් එහි ආහාර සුලභ නිසා ද බාහිර&amp;#160; ලෝකයෙහි ඇති තියුණු තරගයෙන් බේරීමක් වශයෙන් ද සිය කැමැත්තෙන් ම ගුහාවලට ඇතුළු වන්වට පුළුවන. පරම්පරාවෙන් පරම්පරාවට ගුහාවේ තව තවත් ඈතට යෑම නිසා මොවුහු අඳුරේ ජීවත් වීම පිණිස වඩවඩාත් අනුවර්තනය වී සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3342&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:54, 22 සැප්තැම්බර් 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3342&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-09-22T06:54:46Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:54, 22 සැප්තැම්බර් 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l8&quot; &gt;8 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;8 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවාසී මත්ස්‍යයන්ගේ දෘෂ්ටිය නැති වීම සාමාන්‍යයෙන් ශරීර වර්ණක නැති වීමත් සමග ම සිද්ධ වෙයි. එමෙන් ම දෘෂ්ටි සංවේදීතාව නැති වීමේ පාඩුව අන්කිසි සංවේදී ඉන්ද්‍රියයක් ‍හෝ ඉන්ද්‍රියයන් හෝ විශේෂයෙන් විකසනය වීමෙන් නැතහොත් වැඩිදියුණු වීමෙන් පිරිමැසේ. ස්පර්ශ සංවේදීතාවේ සියුම් බව තියුණු කරන්නා වූ ද ජලයේ හරගන්නා කම්පනවලට හමෙහි ඇති සංවේදීතාව වැඩි කරන්නාවූ ද සංවේදන පිටිකාවලින් (papillse) හම වැසී තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවාසී මත්ස්‍යයන්ගේ දෘෂ්ටිය නැති වීම සාමාන්‍යයෙන් ශරීර වර්ණක නැති වීමත් සමග ම සිද්ධ වෙයි. එමෙන් ම දෘෂ්ටි සංවේදීතාව නැති වීමේ පාඩුව අන්කිසි සංවේදී ඉන්ද්‍රියයක් ‍හෝ ඉන්ද්‍රියයන් හෝ විශේෂයෙන් විකසනය වීමෙන් නැතහොත් වැඩිදියුණු වීමෙන් පිරිමැසේ. ස්පර්ශ සංවේදීතාවේ සියුම් බව තියුණු කරන්නා වූ ද ජලයේ හරගන්නා කම්පනවලට හමෙහි ඇති සංවේදීතාව වැඩි කරන්නාවූ ද සංවේදන පිටිකාවලින් (papillse) හම වැසී තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt; &lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:C-2-1.jpg|400px|left]] &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවල වසන අන්ධ මත්ස්‍යයන් ඇති වූයේ, සාමාන්‍ය දෘෂ්ටිය ඇත්තාවූ&amp;#160; මත්ස්‍යයන් අහම්බෙන් ගුහාවලට ගොස් එහි අන්ධකාරය ඔවුන් කෙරෙහි ක්‍රමයෙන් බලපෑම හේතුකොටගෙන කල්යාමේ දී දෘෂ්ටිය නැතී වීමෙනැයි එක් මතයකි. ඇස් සහ වර්ණක කෙරෙහි ප්‍රතිගාමී ප්‍රභේදනය (regressive varistion) ‍හේතුකොටගෙන ස්වාභාවික&amp;#160; වර්ණයෙන් (natural selection) ඔවුහු පරිණාමය වූහ යනු ද තවත් විවරණ‍යකි. එහෙත් වඩා පිළිගත හැකි මතයක් නම් ඇතැම් මත්ස්‍යයෝ ගුහාවල වාසය පිණිස කලින් අනුවර්තනය වී ඇත්තාහ යනුයි. ගුහාවට ඇතුළු වන තැන ඇඳිරි ප්‍රදේශයේ හැම ජාතියකට ම අයත් මත්ස්‍යයෝ ජීවත් වෙති. ඔවුහු එපමණ ආ‍ලෝකයක් නැතිව ජීවත් වීමට අනුවර්තනය වී සිටිති. මේ මත්ස්‍යයන් එහි ආහාර සුලභ නිසා ද බාහිර&amp;#160; ලෝකයෙහි ඇති තියුණු තරගයෙන් බේරීමක් වශයෙන් ද සිය කැමැත්තෙන් ම ගුහාවලට ඇතුළු වන්වට පුළුවන. පරම්පරාවෙන් පරම්පරාවට ගුහාවේ තව තවත් ඈතට යෑම නිසා මොවුහු අඳුරේ ජීවත් වීම පිණිස වඩවඩාත් අනුවර්තනය වී සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවල වසන අන්ධ මත්ස්‍යයන් ඇති වූයේ, සාමාන්‍ය දෘෂ්ටිය ඇත්තාවූ&amp;#160; මත්ස්‍යයන් අහම්බෙන් ගුහාවලට ගොස් එහි අන්ධකාරය ඔවුන් කෙරෙහි ක්‍රමයෙන් බලපෑම හේතුකොටගෙන කල්යාමේ දී දෘෂ්ටිය නැතී වීමෙනැයි එක් මතයකි. ඇස් සහ වර්ණක කෙරෙහි ප්‍රතිගාමී ප්‍රභේදනය (regressive varistion) ‍හේතුකොටගෙන ස්වාභාවික&amp;#160; වර්ණයෙන් (natural selection) ඔවුහු පරිණාමය වූහ යනු ද තවත් විවරණ‍යකි. එහෙත් වඩා පිළිගත හැකි මතයක් නම් ඇතැම් මත්ස්‍යයෝ ගුහාවල වාසය පිණිස කලින් අනුවර්තනය වී ඇත්තාහ යනුයි. ගුහාවට ඇතුළු වන තැන ඇඳිරි ප්‍රදේශයේ හැම ජාතියකට ම අයත් මත්ස්‍යයෝ ජීවත් වෙති. ඔවුහු එපමණ ආ‍ලෝකයක් නැතිව ජීවත් වීමට අනුවර්තනය වී සිටිති. මේ මත්ස්‍යයන් එහි ආහාර සුලභ නිසා ද බාහිර&amp;#160; ලෝකයෙහි ඇති තියුණු තරගයෙන් බේරීමක් වශයෙන් ද සිය කැමැත්තෙන් ම ගුහාවලට ඇතුළු වන්වට පුළුවන. පරම්පරාවෙන් පරම්පරාවට ගුහාවේ තව තවත් ඈතට යෑම නිසා මොවුහු අඳුරේ ජීවත් වීම පිණිස වඩවඩාත් අනුවර්තනය වී සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3340&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:49, 22 සැප්තැම්බර් 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3340&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-09-22T06:49:16Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:49, 22 සැප්තැම්බර් 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l4&quot; &gt;4 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;4 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සාගර දඅගාධවාසී මත්ස්‍යයන් සාමාන්‍යයෙන් අන්ධ නොවූවන් ඉප්නොප්ස් (Ipnops), ටිfප්ලෝනුස් නාසුස් (Typhlonus nasus)සහ අfපියෝනුස් (Aphyonus) එහි වෙසෙන සම්පූර්ණයෙන් ම අන්ධ මත්ස්‍යයන්ගෙන් කිහිප දෙනෙකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සාගර දඅගාධවාසී මත්ස්‍යයන් සාමාන්‍යයෙන් අන්ධ නොවූවන් ඉප්නොප්ස් (Ipnops), ටිfප්ලෝනුස් නාසුස් (Typhlonus nasus)සහ අfපියෝනුස් (Aphyonus) එහි වෙසෙන සම්පූර්ණයෙන් ම අන්ධ මත්ස්‍යයන්ගෙන් කිහිප දෙනෙකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:C-1.jpg|400px|right]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවල සහ ගැඹුරු මූදෙහි වසන්සා වූ යට සඳහන් කරන ලද මත්ස්‍යයන් හැරුණු විට සම්පූර්ණයෙන් ම අන්ධ වූ අනෙක් මත්ස්‍යයෙක් නම් ටිfප්ලොගෝබියුස් කලි‍‍fපෝර්නියෙන්සිස් (Typhologobius californienses) ය. ඌ කැලි‍fපෝනියාවේ සැන් දියේගෝහි වෙ‍රළේ වැල්ලෙහි හෝ මඩෙහි එක්තරා කූනිස්සකු විසින් හාරනු ලබන සිදුරුවල පමණක් දක්නට ලැ‍‍බෙන, රෝස පාටට හුරු මත්ස්‍යයෙකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගුහාවල සහ ගැඹුරු මූදෙහි වසන්සා වූ යට සඳහන් කරන ලද මත්ස්‍යයන් හැරුණු විට සම්පූර්ණයෙන් ම අන්ධ වූ අනෙක් මත්ස්‍යයෙක් නම් ටිfප්ලොගෝබියුස් කලි‍‍fපෝර්නියෙන්සිස් (Typhologobius californienses) ය. ඌ කැලි‍fපෝනියාවේ සැන් දියේගෝහි වෙ‍රළේ වැල්ලෙහි හෝ මඩෙහි එක්තරා කූනිස්සකු විසින් හාරනු ලබන සිදුරුවල පමණක් දක්නට ලැ‍‍බෙන, රෝස පාටට හුරු මත්ස්‍යයෙකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3338&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:47, 22 සැප්තැම්බර් 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3338&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-09-22T06:47:56Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:47, 22 සැප්තැම්බර් 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:H-25.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;500px&lt;/del&gt;|left]]ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි සේ ක්‍රියා කැරැවිය හැක්කේ ආලෝකය තිබෙන විට පමණි. එහෙයින් යම්තමින් එළිය ඇති ප්‍රදේශවල හෝ සම්පූර්ණ අන්ධකාරය පවත්නා ප්‍රදේශවල හෝ ජීවත් වන සතුන්ගේ ඇස් ‍පිරිහී යෑමේ විවිධ අවස්ථාවන්හි පැවැතීම පුදුමයක් නොවේ. මෙහි අන්ත අවස්ථාව නම් සම්පූර්ණ අන්ධ බවයි. ‍පොළොව යට ඇත්තාවූ අඳුරු දියපාරවල ද ජලාශවල ද ගුහාව ද එසේ ම ගැඹුරු සාගරවල අගාධ ප්‍රදේශවල ද ජීවත්වන අන්‍යෝන්‍ය නෑකම් ඇති කුල කීපයකට අයත් විශේෂ කීපයක මත්ස්‍යයෝ අන්ධයහ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:H-25.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;450px&lt;/ins&gt;|left]]ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි සේ ක්‍රියා කැරැවිය හැක්කේ ආලෝකය තිබෙන විට පමණි. එහෙයින් යම්තමින් එළිය ඇති ප්‍රදේශවල හෝ සම්පූර්ණ අන්ධකාරය පවත්නා ප්‍රදේශවල හෝ ජීවත් වන සතුන්ගේ ඇස් ‍පිරිහී යෑමේ විවිධ අවස්ථාවන්හි පැවැතීම පුදුමයක් නොවේ. මෙහි අන්ත අවස්ථාව නම් සම්පූර්ණ අන්ධ බවයි. ‍පොළොව යට ඇත්තාවූ අඳුරු දියපාරවල ද ජලාශවල ද ගුහාව ද එසේ ම ගැඹුරු සාගරවල අගාධ ප්‍රදේශවල ද ජීවත්වන අන්‍යෝන්‍ය නෑකම් ඇති කුල කීපයකට අයත් විශේෂ කීපයක මත්ස්‍යයෝ අන්ධයහ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉතා ම ප්‍රසිද්ධ අන්ධ මත්ස්‍යයා කෙන්ටකි ගුහාව තුළින් ගලා යන දියපාරෙහි ජීවත් වන අම්බ්ලියෝප්සිස් ස්පෙලෙයුස් (Amblyopsis spelaeus) ය. දකුණු ඉන්දියානාවේ පටන් උතුරු ඇලබාමියා දක්වා වූ ප්‍රදේශයේ පොළොව යට තිබෙන හුනු ගල්වලින් සෑදුණු ගුහාවල ටි‍fප්ලික්තිස්&amp;#160; (Typhlichys) නම් මත්ස්‍යයා වෙසෙයි. පෙන්සිල්වේනියාවේ ගුහාවල ඇමියුරුස් නිග්‍රිලාබ්‍රීස් (Amiurus nigrilabris) නමැති [[අංකුටයෝ (Catfishes)]] (බ.) සිටිති. ස්ටිගිකෝලා (Stygicola) සහ ලුසිfපුගා (Lucifuga) යන ගණවලට අයත් අන්ධ මතස්‍යයෝ කියුබාවේ ගුහාවල සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉතා ම ප්‍රසිද්ධ අන්ධ මත්ස්‍යයා කෙන්ටකි ගුහාව තුළින් ගලා යන දියපාරෙහි ජීවත් වන අම්බ්ලියෝප්සිස් ස්පෙලෙයුස් (Amblyopsis spelaeus) ය. දකුණු ඉන්දියානාවේ පටන් උතුරු ඇලබාමියා දක්වා වූ ප්‍රදේශයේ පොළොව යට තිබෙන හුනු ගල්වලින් සෑදුණු ගුහාවල ටි‍fප්ලික්තිස්&amp;#160; (Typhlichys) නම් මත්ස්‍යයා වෙසෙයි. පෙන්සිල්වේනියාවේ ගුහාවල ඇමියුරුස් නිග්‍රිලාබ්‍රීස් (Amiurus nigrilabris) නමැති [[අංකුටයෝ (Catfishes)]] (බ.) සිටිති. ස්ටිගිකෝලා (Stygicola) සහ ලුසිfපුගා (Lucifuga) යන ගණවලට අයත් අන්ධ මතස්‍යයෝ කියුබාවේ ගුහාවල සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3337&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:40, 22 සැප්තැම්බර් 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3337&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-09-22T06:40:55Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:40, 22 සැප්තැම්බර් 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:H-25.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/del&gt;|left]]ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි සේ ක්‍රියා කැරැවිය හැක්කේ ආලෝකය තිබෙන විට පමණි. එහෙයින් යම්තමින් එළිය ඇති ප්‍රදේශවල හෝ සම්පූර්ණ අන්ධකාරය පවත්නා ප්‍රදේශවල හෝ ජීවත් වන සතුන්ගේ ඇස් ‍පිරිහී යෑමේ විවිධ අවස්ථාවන්හි පැවැතීම පුදුමයක් නොවේ. මෙහි අන්ත අවස්ථාව නම් සම්පූර්ණ අන්ධ බවයි. ‍පොළොව යට ඇත්තාවූ අඳුරු දියපාරවල ද ජලාශවල ද ගුහාව ද එසේ ම ගැඹුරු සාගරවල අගාධ ප්‍රදේශවල ද ජීවත්වන අන්‍යෝන්‍ය නෑකම් ඇති කුල කීපයකට අයත් විශේෂ කීපයක මත්ස්‍යයෝ අන්ධයහ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:H-25.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;500px&lt;/ins&gt;|left]]ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි සේ ක්‍රියා කැරැවිය හැක්කේ ආලෝකය තිබෙන විට පමණි. එහෙයින් යම්තමින් එළිය ඇති ප්‍රදේශවල හෝ සම්පූර්ණ අන්ධකාරය පවත්නා ප්‍රදේශවල හෝ ජීවත් වන සතුන්ගේ ඇස් ‍පිරිහී යෑමේ විවිධ අවස්ථාවන්හි පැවැතීම පුදුමයක් නොවේ. මෙහි අන්ත අවස්ථාව නම් සම්පූර්ණ අන්ධ බවයි. ‍පොළොව යට ඇත්තාවූ අඳුරු දියපාරවල ද ජලාශවල ද ගුහාව ද එසේ ම ගැඹුරු සාගරවල අගාධ ප්‍රදේශවල ද ජීවත්වන අන්‍යෝන්‍ය නෑකම් ඇති කුල කීපයකට අයත් විශේෂ කීපයක මත්ස්‍යයෝ අන්ධයහ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉතා ම ප්‍රසිද්ධ අන්ධ මත්ස්‍යයා කෙන්ටකි ගුහාව තුළින් ගලා යන දියපාරෙහි ජීවත් වන අම්බ්ලියෝප්සිස් ස්පෙලෙයුස් (Amblyopsis spelaeus) ය. දකුණු ඉන්දියානාවේ පටන් උතුරු ඇලබාමියා දක්වා වූ ප්‍රදේශයේ පොළොව යට තිබෙන හුනු ගල්වලින් සෑදුණු ගුහාවල ටි‍fප්ලික්තිස්&amp;#160; (Typhlichys) නම් මත්ස්‍යයා වෙසෙයි. පෙන්සිල්වේනියාවේ ගුහාවල ඇමියුරුස් නිග්‍රිලාබ්‍රීස් (Amiurus nigrilabris) නමැති [[අංකුටයෝ (Catfishes)]] (බ.) සිටිති. ස්ටිගිකෝලා (Stygicola) සහ ලුසිfපුගා (Lucifuga) යන ගණවලට අයත් අන්ධ මතස්‍යයෝ කියුබාවේ ගුහාවල සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉතා ම ප්‍රසිද්ධ අන්ධ මත්ස්‍යයා කෙන්ටකි ගුහාව තුළින් ගලා යන දියපාරෙහි ජීවත් වන අම්බ්ලියෝප්සිස් ස්පෙලෙයුස් (Amblyopsis spelaeus) ය. දකුණු ඉන්දියානාවේ පටන් උතුරු ඇලබාමියා දක්වා වූ ප්‍රදේශයේ පොළොව යට තිබෙන හුනු ගල්වලින් සෑදුණු ගුහාවල ටි‍fප්ලික්තිස්&amp;#160; (Typhlichys) නම් මත්ස්‍යයා වෙසෙයි. පෙන්සිල්වේනියාවේ ගුහාවල ඇමියුරුස් නිග්‍රිලාබ්‍රීස් (Amiurus nigrilabris) නමැති [[අංකුටයෝ (Catfishes)]] (බ.) සිටිති. ස්ටිගිකෝලා (Stygicola) සහ ලුසිfපුගා (Lucifuga) යන ගණවලට අයත් අන්ධ මතස්‍යයෝ කියුබාවේ ගුහාවල සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3336&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:40, 22 සැප්තැම්බර් 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=3336&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-09-22T06:40:33Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:40, 22 සැප්තැම්බර් 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි සේ ක්‍රියා කැරැවිය හැක්කේ ආලෝකය තිබෙන විට පමණි. එහෙයින් යම්තමින් එළිය ඇති ප්‍රදේශවල හෝ සම්පූර්ණ අන්ධකාරය පවත්නා ප්‍රදේශවල හෝ ජීවත් වන සතුන්ගේ ඇස් ‍පිරිහී යෑමේ විවිධ අවස්ථාවන්හි පැවැතීම පුදුමයක් නොවේ. මෙහි අන්ත අවස්ථාව නම් සම්පූර්ණ අන්ධ බවයි. ‍පොළොව යට ඇත්තාවූ අඳුරු දියපාරවල ද ජලාශවල ද ගුහාව ද එසේ ම ගැඹුරු සාගරවල අගාධ ප්‍රදේශවල ද ජීවත්වන අන්‍යෝන්‍ය නෑකම් ඇති කුල කීපයකට අයත් විශේෂ කීපයක මත්ස්‍යයෝ අන්ධයහ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:H-25.jpg|400px|left]]&lt;/ins&gt;ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි සේ ක්‍රියා කැරැවිය හැක්කේ ආලෝකය තිබෙන විට පමණි. එහෙයින් යම්තමින් එළිය ඇති ප්‍රදේශවල හෝ සම්පූර්ණ අන්ධකාරය පවත්නා ප්‍රදේශවල හෝ ජීවත් වන සතුන්ගේ ඇස් ‍පිරිහී යෑමේ විවිධ අවස්ථාවන්හි පැවැතීම පුදුමයක් නොවේ. මෙහි අන්ත අවස්ථාව නම් සම්පූර්ණ අන්ධ බවයි. ‍පොළොව යට ඇත්තාවූ අඳුරු දියපාරවල ද ජලාශවල ද ගුහාව ද එසේ ම ගැඹුරු සාගරවල අගාධ ප්‍රදේශවල ද ජීවත්වන අන්‍යෝන්‍ය නෑකම් ඇති කුල කීපයකට අයත් විශේෂ කීපයක මත්ස්‍යයෝ අන්ධයහ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉතා ම ප්‍රසිද්ධ අන්ධ මත්ස්‍යයා කෙන්ටකි ගුහාව තුළින් ගලා යන දියපාරෙහි ජීවත් වන අම්බ්ලියෝප්සිස් ස්පෙලෙයුස් (Amblyopsis spelaeus) ය. දකුණු ඉන්දියානාවේ පටන් උතුරු ඇලබාමියා දක්වා වූ ප්‍රදේශයේ පොළොව යට තිබෙන හුනු ගල්වලින් සෑදුණු ගුහාවල ටි‍fප්ලික්තිස්&amp;#160; (Typhlichys) නම් මත්ස්‍යයා වෙසෙයි. පෙන්සිල්වේනියාවේ ගුහාවල ඇමියුරුස් නිග්‍රිලාබ්‍රීස් (Amiurus nigrilabris) නමැති [[අංකුටයෝ (Catfishes)]] (බ.) සිටිති. ස්ටිගිකෝලා (Stygicola) සහ ලුසිfපුගා (Lucifuga) යන ගණවලට අයත් අන්ධ මතස්‍යයෝ කියුබාවේ ගුහාවල සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉතා ම ප්‍රසිද්ධ අන්ධ මත්ස්‍යයා කෙන්ටකි ගුහාව තුළින් ගලා යන දියපාරෙහි ජීවත් වන අම්බ්ලියෝප්සිස් ස්පෙලෙයුස් (Amblyopsis spelaeus) ය. දකුණු ඉන්දියානාවේ පටන් උතුරු ඇලබාමියා දක්වා වූ ප්‍රදේශයේ පොළොව යට තිබෙන හුනු ගල්වලින් සෑදුණු ගුහාවල ටි‍fප්ලික්තිස්&amp;#160; (Typhlichys) නම් මත්ස්‍යයා වෙසෙයි. පෙන්සිල්වේනියාවේ ගුහාවල ඇමියුරුස් නිග්‍රිලාබ්‍රීස් (Amiurus nigrilabris) නමැති [[අංකුටයෝ (Catfishes)]] (බ.) සිටිති. ස්ටිගිකෝලා (Stygicola) සහ ලුසිfපුගා (Lucifuga) යන ගණවලට අයත් අන්ධ මතස්‍යයෝ කියුබාවේ ගුහාවල සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=1981&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:38, 24 ජූනි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=1981&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-06-24T09:38:05Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:38, 24 ජූනි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි සේ ක්‍රියා කැරැවිය හැක්කේ ආලෝකය තිබෙන විට පමණි. එහෙයින් යම්තමින් එළිය ඇති ප්‍රදේශවල හෝ සම්පූර්ණ අන්ධකාරය පවත්නා ප්‍රදේශවල හෝ ජීවත් වන සතුන්ගේ ඇස් ‍පිරිහී යෑමේ විවිධ අවස්ථාවන්හි පැවැතීම පුදුමයක් නොවේ. මෙහි අන්ත අවස්ථාව නම් සම්පූර්ණ අන්ධ බවයි. ‍පොළොව යට ඇත්තාවූ අඳුරු දියපාරවල ද ජලාශවල ද ගුහාව ද එසේ ම ගැඹුරු සාගරවල අගාධ ප්‍රදේශවල ද ජීවත්වන අන්‍යෝන්‍ය නෑකම් ඇති කුල කීපයකට අයත් විශේෂ කීපයක මත්ස්‍යයෝ අන්ධයහ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි සේ ක්‍රියා කැරැවිය හැක්කේ ආලෝකය තිබෙන විට පමණි. එහෙයින් යම්තමින් එළිය ඇති ප්‍රදේශවල හෝ සම්පූර්ණ අන්ධකාරය පවත්නා ප්‍රදේශවල හෝ ජීවත් වන සතුන්ගේ ඇස් ‍පිරිහී යෑමේ විවිධ අවස්ථාවන්හි පැවැතීම පුදුමයක් නොවේ. මෙහි අන්ත අවස්ථාව නම් සම්පූර්ණ අන්ධ බවයි. ‍පොළොව යට ඇත්තාවූ අඳුරු දියපාරවල ද ජලාශවල ද ගුහාව ද එසේ ම ගැඹුරු සාගරවල අගාධ ප්‍රදේශවල ද ජීවත්වන අන්‍යෝන්‍ය නෑකම් ඇති කුල කීපයකට අයත් විශේෂ කීපයක මත්ස්‍යයෝ අන්ධයහ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉතා ම ප්‍රසිද්ධ අන්ධ මත්ස්‍යයා කෙන්ටකි ගුහාව තුළින් ගලා යන දියපාරෙහි ජීවත් වන අම්බ්ලියෝප්සිස් ස්පෙලෙයුස් (Amblyopsis spelaeus) ය. දකුණු ඉන්දියානාවේ පටන් උතුරු ඇලබාමියා දක්වා වූ ප්‍රදේශයේ පොළොව යට තිබෙන හුනු ගල්වලින් සෑදුණු ගුහාවල ටි‍fප්ලික්තිස්&amp;#160; (Typhlichys) නම් මත්ස්‍යයා වෙසෙයි. පෙන්සිල්වේනියාවේ ගුහාවල ඇමියුරුස් නිග්‍රිලාබ්‍රීස් (Amiurus nigrilabris) නමැති [[&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;අංකුටයා&lt;/del&gt;]]&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;යෙක් &lt;/del&gt;(බ.) &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;සිටී&lt;/del&gt;. ස්ටිගිකෝලා (Stygicola) සහ ලුසිfපුගා (Lucifuga) යන ගණවලට අයත් අන්ධ මතස්‍යයෝ කියුබාවේ ගුහාවල සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉතා ම ප්‍රසිද්ධ අන්ධ මත්ස්‍යයා කෙන්ටකි ගුහාව තුළින් ගලා යන දියපාරෙහි ජීවත් වන අම්බ්ලියෝප්සිස් ස්පෙලෙයුස් (Amblyopsis spelaeus) ය. දකුණු ඉන්දියානාවේ පටන් උතුරු ඇලබාමියා දක්වා වූ ප්‍රදේශයේ පොළොව යට තිබෙන හුනු ගල්වලින් සෑදුණු ගුහාවල ටි‍fප්ලික්තිස්&amp;#160; (Typhlichys) නම් මත්ස්‍යයා වෙසෙයි. පෙන්සිල්වේනියාවේ ගුහාවල ඇමියුරුස් නිග්‍රිලාබ්‍රීස් (Amiurus nigrilabris) නමැති [[&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;අංකුටයෝ (Catfishes)&lt;/ins&gt;]] (බ.) &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;සිටිති&lt;/ins&gt;. ස්ටිගිකෝලා (Stygicola) සහ ලුසිfපුගා (Lucifuga) යන ගණවලට අයත් අන්ධ මතස්‍යයෝ කියුබාවේ ගුහාවල සිටිති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සාගර දඅගාධවාසී මත්ස්‍යයන් සාමාන්‍යයෙන් අන්ධ නොවූවන් ඉප්නොප්ස් (Ipnops), ටිfප්ලෝනුස් නාසුස් (Typhlonus nasus)සහ අfපියෝනුස් (Aphyonus) එහි වෙසෙන සම්පූර්ණයෙන් ම අන්ධ මත්ස්‍යයන්ගෙන් කිහිප දෙනෙකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සාගර දඅගාධවාසී මත්ස්‍යයන් සාමාන්‍යයෙන් අන්ධ නොවූවන් ඉප්නොප්ස් (Ipnops), ටිfප්ලෝනුස් නාසුස් (Typhlonus nasus)සහ අfපියෝනුස් (Aphyonus) එහි වෙසෙන සම්පූර්ණයෙන් ම අන්ධ මත්ස්‍යයන්ගෙන් කිහිප දෙනෙකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=1980&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: 'ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි ස...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%B0_%E0%B6%B8%E0%B6%AD%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA%E0%B7%9D&amp;diff=1980&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-06-24T09:36:33Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි ස...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;ඇස වනාහි දෘෂ්ටිය පිළිබඳ ඉන්ද්‍රියයි. එය නිසි සේ ක්‍රියා කැරැවිය හැක්කේ ආලෝකය තිබෙන විට පමණි. එහෙයින් යම්තමින් එළිය ඇති ප්‍රදේශවල හෝ සම්පූර්ණ අන්ධකාරය පවත්නා ප්‍රදේශවල හෝ ජීවත් වන සතුන්ගේ ඇස් ‍පිරිහී යෑමේ විවිධ අවස්ථාවන්හි පැවැතීම පුදුමයක් නොවේ. මෙහි අන්ත අවස්ථාව නම් සම්පූර්ණ අන්ධ බවයි. ‍පොළොව යට ඇත්තාවූ අඳුරු දියපාරවල ද ජලාශවල ද ගුහාව ද එසේ ම ගැඹුරු සාගරවල අගාධ ප්‍රදේශවල ද ජීවත්වන අන්‍යෝන්‍ය නෑකම් ඇති කුල කීපයකට අයත් විශේෂ කීපයක මත්ස්‍යයෝ අන්ධයහ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ඉතා ම ප්‍රසිද්ධ අන්ධ මත්ස්‍යයා කෙන්ටකි ගුහාව තුළින් ගලා යන දියපාරෙහි ජීවත් වන අම්බ්ලියෝප්සිස් ස්පෙලෙයුස් (Amblyopsis spelaeus) ය. දකුණු ඉන්දියානාවේ පටන් උතුරු ඇලබාමියා දක්වා වූ ප්‍රදේශයේ පොළොව යට තිබෙන හුනු ගල්වලින් සෑදුණු ගුහාවල ටි‍fප්ලික්තිස්  (Typhlichys) නම් මත්ස්‍යයා වෙසෙයි. පෙන්සිල්වේනියාවේ ගුහාවල ඇමියුරුස් නිග්‍රිලාබ්‍රීස් (Amiurus nigrilabris) නමැති [[අංකුටයා]]යෙක් (බ.) සිටී. ස්ටිගිකෝලා (Stygicola) සහ ලුසිfපුගා (Lucifuga) යන ගණවලට අයත් අන්ධ මතස්‍යයෝ කියුබාවේ ගුහාවල සිටිති.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
සාගර දඅගාධවාසී මත්ස්‍යයන් සාමාන්‍යයෙන් අන්ධ නොවූවන් ඉප්නොප්ස් (Ipnops), ටිfප්ලෝනුස් නාසුස් (Typhlonus nasus)සහ අfපියෝනුස් (Aphyonus) එහි වෙසෙන සම්පූර්ණයෙන් ම අන්ධ මත්ස්‍යයන්ගෙන් කිහිප දෙනෙකි.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ගුහාවල සහ ගැඹුරු මූදෙහි වසන්සා වූ යට සඳහන් කරන ලද මත්ස්‍යයන් හැරුණු විට සම්පූර්ණයෙන් ම අන්ධ වූ අනෙක් මත්ස්‍යයෙක් නම් ටිfප්ලොගෝබියුස් කලි‍‍fපෝර්නියෙන්සිස් (Typhologobius californienses) ය. ඌ කැලි‍fපෝනියාවේ සැන් දියේගෝහි වෙ‍රළේ වැල්ලෙහි හෝ මඩෙහි එක්තරා කූනිස්සකු විසින් හාරනු ලබන සිදුරුවල පමණක් දක්නට ලැ‍‍බෙන, රෝස පාටට හුරු මත්ස්‍යයෙකි.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
ගුහාවාසී මත්ස්‍යයන්ගේ දෘෂ්ටිය නැති වීම සාමාන්‍යයෙන් ශරීර වර්ණක නැති වීමත් සමග ම සිද්ධ වෙයි. එමෙන් ම දෘෂ්ටි සංවේදීතාව නැති වීමේ පාඩුව අන්කිසි සංවේදී ඉන්ද්‍රියයක් ‍හෝ ඉන්ද්‍රියයන් හෝ විශේෂයෙන් විකසනය වීමෙන් නැතහොත් වැඩිදියුණු වීමෙන් පිරිමැසේ. ස්පර්ශ සංවේදීතාවේ සියුම් බව තියුණු කරන්නා වූ ද ජලයේ හරගන්නා කම්පනවලට හමෙහි ඇති සංවේදීතාව වැඩි කරන්නාවූ ද සංවේදන පිටිකාවලින් (papillse) හම වැසී තිබේ.&lt;br /&gt;
 &lt;br /&gt;
ගුහාවල වසන අන්ධ මත්ස්‍යයන් ඇති වූයේ, සාමාන්‍ය දෘෂ්ටිය ඇත්තාවූ  මත්ස්‍යයන් අහම්බෙන් ගුහාවලට ගොස් එහි අන්ධකාරය ඔවුන් කෙරෙහි ක්‍රමයෙන් බලපෑම හේතුකොටගෙන කල්යාමේ දී දෘෂ්ටිය නැතී වීමෙනැයි එක් මතයකි. ඇස් සහ වර්ණක කෙරෙහි ප්‍රතිගාමී ප්‍රභේදනය (regressive varistion) ‍හේතුකොටගෙන ස්වාභාවික  වර්ණයෙන් (natural selection) ඔවුහු පරිණාමය වූහ යනු ද තවත් විවරණ‍යකි. එහෙත් වඩා පිළිගත හැකි මතයක් නම් ඇතැම් මත්ස්‍යයෝ ගුහාවල වාසය පිණිස කලින් අනුවර්තනය වී ඇත්තාහ යනුයි. ගුහාවට ඇතුළු වන තැන ඇඳිරි ප්‍රදේශයේ හැම ජාතියකට ම අයත් මත්ස්‍යයෝ ජීවත් වෙති. ඔවුහු එපමණ ආ‍ලෝකයක් නැතිව ජීවත් වීමට අනුවර්තනය වී සිටිති. මේ මත්ස්‍යයන් එහි ආහාර සුලභ නිසා ද බාහිර  ලෝකයෙහි ඇති තියුණු තරගයෙන් බේරීමක් වශයෙන් ද සිය කැමැත්තෙන් ම ගුහාවලට ඇතුළු වන්වට පුළුවන. පරම්පරාවෙන් පරම්පරාවට ගුහාවේ තව තවත් ඈතට යෑම නිසා මොවුහු අඳුරේ ජීවත් වීම පිණිස වඩවඩාත් අනුවර්තනය වී සිටිති.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
කර්තෘ:[[පී. කීර්තිසිංහ]]&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය:1963)&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය:අ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>