<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%9C%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B7%9A</id>
		<title>අපොසිනාසේ - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%9C%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B7%9A"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%9C%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B7%9A&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-13T19:02:05Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%9C%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B7%9A&amp;diff=3409&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:28, 22 සැප්තැම්බර් 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%9C%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B7%9A&amp;diff=3409&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-09-22T09:28:56Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:28, 22 සැප්තැම්බර් 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:C-28-1.jpg|400px|left]](Apocynaceae) [[ඉද්ද කුලය]]. මෙය බද්ධදල (gamopetalous) පුෂ්ප ඇත්තාවූ ද්විබීජපත්‍රී (dicotyledonous) ශාක කුලයකි. මේ කුලයට අයත් සමහරක් යම් ආධාරයක එතී උඩට නඟින පඳුරුය. කාෂ්ඨාරෝහකයෝ (lianes) බොහොමයක් ද වෙත්. හැම ශාකයක ම පාහේ කිරි තිබේ. කොළ සරලය. සම්මුඛ (opposite) හෝ ඒකාන්තර (ltern te) ය. නැතහොත් එක් වලයක (whorl) කොළ තුනක් හෝ ඊට වැඩි ගණනක් හෝ බැගින් තිබේ. කොළ දාරය සම්පූර්ණ (entire) ය.&amp;#160; කලාතුරකින් කුඩා අන්තර්වෘන්තීය (interpetiolar) උපපත්‍ර (stipules) තිබිය හැකිය. පළමුවෙන් පුෂ්ප මංජරිය සංයුත්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). එහෙත් පසුව එය ද්විශාඛ (dichasial) බහුඅක්ෂයක් (cyme) ලෙස හෝ අලකයක් (cincinnus) ලෙස ‍හෝ වර්ධනය විය හැකිය. නිපත්‍ර (bracts) හා නිපත්‍රිකා (bractioles) තිබේ. මල් ද්විලිංගිකය. ක්‍රමවත් (regular) ය. සාමාන්‍යයෙන් පංචාංක (pentamerous) හෝ චතුරාංක (tetramerous) හෝ විය හැකිය. මණිපත්‍ර (sepals) 5කි; බද්ධය; දල 5කි ; ඒවා ද බද්ධය. සාමාන්‍යයෙන් පුනීලාකාරය. දල ඇතුළු පැත්තේ බොහෝවිට රෝම තිබේ. රේණු 5කි. දල හා රේණු මාරුවෙන් මාරුවට ඇත. රේණු අපිදල (epipetalous) ය. ඩිම්බකෝෂය (ovary) උත්තර (superior) ය. සමහර විට අඩක් අධර (inferior) ය. අණ්ඩප දෙකකි. සමණ්ඩපික (synearpous) ය. සමහරවිට අණ්ඩප දෙක කීලවලින් පමණක් හාවී තිබේ. කලාතුරකින් අණ්ඩප දෙකකට වැඩි වන්නට පුළුවන. කෝෂ්ඨයක් (loculus) හෝ දෙකක් තිබේ. කීලය (style) සරලය. එහි හිස ඝනය. ඵලය සාමාන්‍යයෙන් වරා (follicles) දෙකකින් යුක්තය. නැතහොත් බදරියක් (berry) හෝ ස්ඵෝටිකාවක් (capsule) හෝ විය හැකිය. සුළඟ මගින් විසිරී යෑම සඳහා ඇටවල බොහෝවිට කේශර කුඩිම්බියක් තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:C-28-1.jpg|400px|left&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]][[ගොනුව:C-29-1.jpg|400px|right&lt;/ins&gt;]](Apocynaceae) [[ඉද්ද කුලය]]. මෙය බද්ධදල (gamopetalous) පුෂ්ප ඇත්තාවූ ද්විබීජපත්‍රී (dicotyledonous) ශාක කුලයකි. මේ කුලයට අයත් සමහරක් යම් ආධාරයක එතී උඩට නඟින පඳුරුය. කාෂ්ඨාරෝහකයෝ (lianes) බොහොමයක් ද වෙත්. හැම ශාකයක ම පාහේ කිරි තිබේ. කොළ සරලය. සම්මුඛ (opposite) හෝ ඒකාන්තර (ltern te) ය. නැතහොත් එක් වලයක (whorl) කොළ තුනක් හෝ ඊට වැඩි ගණනක් හෝ බැගින් තිබේ. කොළ දාරය සම්පූර්ණ (entire) ය.&amp;#160; කලාතුරකින් කුඩා අන්තර්වෘන්තීය (interpetiolar) උපපත්‍ර (stipules) තිබිය හැකිය. පළමුවෙන් පුෂ්ප මංජරිය සංයුත්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). එහෙත් පසුව එය ද්විශාඛ (dichasial) බහුඅක්ෂයක් (cyme) ලෙස හෝ අලකයක් (cincinnus) ලෙස ‍හෝ වර්ධනය විය හැකිය. නිපත්‍ර (bracts) හා නිපත්‍රිකා (bractioles) තිබේ. මල් ද්විලිංගිකය. ක්‍රමවත් (regular) ය. සාමාන්‍යයෙන් පංචාංක (pentamerous) හෝ චතුරාංක (tetramerous) හෝ විය හැකිය. මණිපත්‍ර (sepals) 5කි; බද්ධය; දල 5කි ; ඒවා ද බද්ධය. සාමාන්‍යයෙන් පුනීලාකාරය. දල ඇතුළු පැත්තේ බොහෝවිට රෝම තිබේ. රේණු 5කි. දල හා රේණු මාරුවෙන් මාරුවට ඇත. රේණු අපිදල (epipetalous) ය. ඩිම්බකෝෂය (ovary) උත්තර (superior) ය. සමහර විට අඩක් අධර (inferior) ය. අණ්ඩප දෙකකි. සමණ්ඩපික (synearpous) ය. සමහරවිට අණ්ඩප දෙක කීලවලින් පමණක් හාවී තිබේ. කලාතුරකින් අණ්ඩප දෙකකට වැඩි වන්නට පුළුවන. කෝෂ්ඨයක් (loculus) හෝ දෙකක් තිබේ. කීලය (style) සරලය. එහි හිස ඝනය. ඵලය සාමාන්‍යයෙන් වරා (follicles) දෙකකින් යුක්තය. නැතහොත් බදරියක් (berry) හෝ ස්ඵෝටිකාවක් (capsule) හෝ විය හැකිය. සුළඟ මගින් විසිරී යෑම සඳහා ඇටවල බොහෝවිට කේශර කුඩිම්බියක් තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගණ 180කින් ද විශේෂ 1,400කින් ද පමණ යුක්ත වූ තරමක් විශාල මේ ශාක කුලය ව්‍යාප්ත වී ඇත්තේ වැඩි වශයෙන් නිවර්තන ප්‍රදේශවලය. විශේෂ ස්වල්පයක් සෞම්‍ය කලාපයේ ප්‍රදේශවල ද වැවේ. ගණ 23ක් හා විශේෂ 31ක් පමණ ලංකාවේ තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගණ 180කින් ද විශේෂ 1,400කින් ද පමණ යුක්ත වූ තරමක් විශාල මේ ශාක කුලය ව්‍යාප්ත වී ඇත්තේ වැඩි වශයෙන් නිවර්තන ප්‍රදේශවලය. විශේෂ ස්වල්පයක් සෞම්‍ය කලාපයේ ප්‍රදේශවල ද වැවේ. ගණ 23ක් හා විශේෂ 31ක් පමණ ලංකාවේ තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%9C%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B7%9A&amp;diff=3408&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:22, 22 සැප්තැම්බර් 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%9C%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B7%9A&amp;diff=3408&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-09-22T09:22:47Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:22, 22 සැප්තැම්බර් 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(Apocynaceae) [[ඉද්ද කුලය]]. මෙය බද්ධදල (gamopetalous) පුෂ්ප ඇත්තාවූ ද්විබීජපත්‍රී (dicotyledonous) ශාක කුලයකි. මේ කුලයට අයත් සමහරක් යම් ආධාරයක එතී උඩට නඟින පඳුරුය. කාෂ්ඨාරෝහකයෝ (lianes) බොහොමයක් ද වෙත්. හැම ශාකයක ම පාහේ කිරි තිබේ. කොළ සරලය. සම්මුඛ (opposite) හෝ ඒකාන්තර (ltern te) ය. නැතහොත් එක් වලයක (whorl) කොළ තුනක් හෝ ඊට වැඩි ගණනක් හෝ බැගින් තිබේ. කොළ දාරය සම්පූර්ණ (entire) ය.&amp;#160; කලාතුරකින් කුඩා අන්තර්වෘන්තීය (interpetiolar) උපපත්‍ර (stipules) තිබිය හැකිය. පළමුවෙන් පුෂ්ප මංජරිය සංයුත්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). එහෙත් පසුව එය ද්විශාඛ (dichasial) බහුඅක්ෂයක් (cyme) ලෙස හෝ අලකයක් (cincinnus) ලෙස ‍හෝ වර්ධනය විය හැකිය. නිපත්‍ර (bracts) හා නිපත්‍රිකා (bractioles) තිබේ. මල් ද්විලිංගිකය. ක්‍රමවත් (regular) ය. සාමාන්‍යයෙන් පංචාංක (pentamerous) හෝ චතුරාංක (tetramerous) හෝ විය හැකිය. මණිපත්‍ර (sepals) 5කි; බද්ධය; දල 5කි ; ඒවා ද බද්ධය. සාමාන්‍යයෙන් පුනීලාකාරය. දල ඇතුළු පැත්තේ බොහෝවිට රෝම තිබේ. රේණු 5කි. දල හා රේණු මාරුවෙන් මාරුවට ඇත. රේණු අපිදල (epipetalous) ය. ඩිම්බකෝෂය (ovary) උත්තර (superior) ය. සමහර විට අඩක් අධර (inferior) ය. අණ්ඩප දෙකකි. සමණ්ඩපික (synearpous) ය. සමහරවිට අණ්ඩප දෙක කීලවලින් පමණක් හාවී තිබේ. කලාතුරකින් අණ්ඩප දෙකකට වැඩි වන්නට පුළුවන. කෝෂ්ඨයක් (loculus) හෝ දෙකක් තිබේ. කීලය (style) සරලය. එහි හිස ඝනය. ඵලය සාමාන්‍යයෙන් වරා (follicles) දෙකකින් යුක්තය. නැතහොත් බදරියක් (berry) හෝ ස්ඵෝටිකාවක් (capsule) හෝ විය හැකිය. සුළඟ මගින් විසිරී යෑම සඳහා ඇටවල බොහෝවිට කේශර කුඩිම්බියක් තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:C-28-1.jpg|400px|left]]&lt;/ins&gt;(Apocynaceae) [[ඉද්ද කුලය]]. මෙය බද්ධදල (gamopetalous) පුෂ්ප ඇත්තාවූ ද්විබීජපත්‍රී (dicotyledonous) ශාක කුලයකි. මේ කුලයට අයත් සමහරක් යම් ආධාරයක එතී උඩට නඟින පඳුරුය. කාෂ්ඨාරෝහකයෝ (lianes) බොහොමයක් ද වෙත්. හැම ශාකයක ම පාහේ කිරි තිබේ. කොළ සරලය. සම්මුඛ (opposite) හෝ ඒකාන්තර (ltern te) ය. නැතහොත් එක් වලයක (whorl) කොළ තුනක් හෝ ඊට වැඩි ගණනක් හෝ බැගින් තිබේ. කොළ දාරය සම්පූර්ණ (entire) ය.&amp;#160; කලාතුරකින් කුඩා අන්තර්වෘන්තීය (interpetiolar) උපපත්‍ර (stipules) තිබිය හැකිය. පළමුවෙන් පුෂ්ප මංජරිය සංයුත්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). එහෙත් පසුව එය ද්විශාඛ (dichasial) බහුඅක්ෂයක් (cyme) ලෙස හෝ අලකයක් (cincinnus) ලෙස ‍හෝ වර්ධනය විය හැකිය. නිපත්‍ර (bracts) හා නිපත්‍රිකා (bractioles) තිබේ. මල් ද්විලිංගිකය. ක්‍රමවත් (regular) ය. සාමාන්‍යයෙන් පංචාංක (pentamerous) හෝ චතුරාංක (tetramerous) හෝ විය හැකිය. මණිපත්‍ර (sepals) 5කි; බද්ධය; දල 5කි ; ඒවා ද බද්ධය. සාමාන්‍යයෙන් පුනීලාකාරය. දල ඇතුළු පැත්තේ බොහෝවිට රෝම තිබේ. රේණු 5කි. දල හා රේණු මාරුවෙන් මාරුවට ඇත. රේණු අපිදල (epipetalous) ය. ඩිම්බකෝෂය (ovary) උත්තර (superior) ය. සමහර විට අඩක් අධර (inferior) ය. අණ්ඩප දෙකකි. සමණ්ඩපික (synearpous) ය. සමහරවිට අණ්ඩප දෙක කීලවලින් පමණක් හාවී තිබේ. කලාතුරකින් අණ්ඩප දෙකකට වැඩි වන්නට පුළුවන. කෝෂ්ඨයක් (loculus) හෝ දෙකක් තිබේ. කීලය (style) සරලය. එහි හිස ඝනය. ඵලය සාමාන්‍යයෙන් වරා (follicles) දෙකකින් යුක්තය. නැතහොත් බදරියක් (berry) හෝ ස්ඵෝටිකාවක් (capsule) හෝ විය හැකිය. සුළඟ මගින් විසිරී යෑම සඳහා ඇටවල බොහෝවිට කේශර කුඩිම්බියක් තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගණ 180කින් ද විශේෂ 1,400කින් ද පමණ යුක්ත වූ තරමක් විශාල මේ ශාක කුලය ව්‍යාප්ත වී ඇත්තේ වැඩි වශයෙන් නිවර්තන ප්‍රදේශවලය. විශේෂ ස්වල්පයක් සෞම්‍ය කලාපයේ ප්‍රදේශවල ද වැවේ. ගණ 23ක් හා විශේෂ 31ක් පමණ ලංකාවේ තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගණ 180කින් ද විශේෂ 1,400කින් ද පමණ යුක්ත වූ තරමක් විශාල මේ ශාක කුලය ව්‍යාප්ත වී ඇත්තේ වැඩි වශයෙන් නිවර්තන ප්‍රදේශවලය. විශේෂ ස්වල්පයක් සෞම්‍ය කලාපයේ ප්‍රදේශවල ද වැවේ. ගණ 23ක් හා විශේෂ 31ක් පමණ ලංකාවේ තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%9C%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B7%9A&amp;diff=2030&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: '(Apocynaceae) ඉද්ද කුලය. මෙය බද්ධදල (gamopetalous) පුෂ්ප ඇත්තා...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%B4%E0%B7%9C%E0%B7%83%E0%B7%92%E0%B6%B1%E0%B7%8F%E0%B7%83%E0%B7%9A&amp;diff=2030&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-06-26T05:59:03Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;(Apocynaceae) &lt;a href=&quot;/si_encyclopedia/index.php/%E0%B6%89%E0%B6%AF%E0%B7%8A%E0%B6%AF_%E0%B6%9A%E0%B7%94%E0%B6%BD%E0%B6%BA&quot; title=&quot;ඉද්ද කුලය&quot;&gt;ඉද්ද කුලය&lt;/a&gt;. මෙය බද්ධදල (gamopetalous) පුෂ්ප ඇත්තා...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;(Apocynaceae) [[ඉද්ද කුලය]]. මෙය බද්ධදල (gamopetalous) පුෂ්ප ඇත්තාවූ ද්විබීජපත්‍රී (dicotyledonous) ශාක කුලයකි. මේ කුලයට අයත් සමහරක් යම් ආධාරයක එතී උඩට නඟින පඳුරුය. කාෂ්ඨාරෝහකයෝ (lianes) බොහොමයක් ද වෙත්. හැම ශාකයක ම පාහේ කිරි තිබේ. කොළ සරලය. සම්මුඛ (opposite) හෝ ඒකාන්තර (ltern te) ය. නැතහොත් එක් වලයක (whorl) කොළ තුනක් හෝ ඊට වැඩි ගණනක් හෝ බැගින් තිබේ. කොළ දාරය සම්පූර්ණ (entire) ය.  කලාතුරකින් කුඩා අන්තර්වෘන්තීය (interpetiolar) උපපත්‍ර (stipules) තිබිය හැකිය. පළමුවෙන් පුෂ්ප මංජරිය සංයුත්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). එහෙත් පසුව එය ද්විශාඛ (dichasial) බහුඅක්ෂයක් (cyme) ලෙස හෝ අලකයක් (cincinnus) ලෙස ‍හෝ වර්ධනය විය හැකිය. නිපත්‍ර (bracts) හා නිපත්‍රිකා (bractioles) තිබේ. මල් ද්විලිංගිකය. ක්‍රමවත් (regular) ය. සාමාන්‍යයෙන් පංචාංක (pentamerous) හෝ චතුරාංක (tetramerous) හෝ විය හැකිය. මණිපත්‍ර (sepals) 5කි; බද්ධය; දල 5කි ; ඒවා ද බද්ධය. සාමාන්‍යයෙන් පුනීලාකාරය. දල ඇතුළු පැත්තේ බොහෝවිට රෝම තිබේ. රේණු 5කි. දල හා රේණු මාරුවෙන් මාරුවට ඇත. රේණු අපිදල (epipetalous) ය. ඩිම්බකෝෂය (ovary) උත්තර (superior) ය. සමහර විට අඩක් අධර (inferior) ය. අණ්ඩප දෙකකි. සමණ්ඩපික (synearpous) ය. සමහරවිට අණ්ඩප දෙක කීලවලින් පමණක් හාවී තිබේ. කලාතුරකින් අණ්ඩප දෙකකට වැඩි වන්නට පුළුවන. කෝෂ්ඨයක් (loculus) හෝ දෙකක් තිබේ. කීලය (style) සරලය. එහි හිස ඝනය. ඵලය සාමාන්‍යයෙන් වරා (follicles) දෙකකින් යුක්තය. නැතහොත් බදරියක් (berry) හෝ ස්ඵෝටිකාවක් (capsule) හෝ විය හැකිය. සුළඟ මගින් විසිරී යෑම සඳහා ඇටවල බොහෝවිට කේශර කුඩිම්බියක් තිබේ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ගණ 180කින් ද විශේෂ 1,400කින් ද පමණ යුක්ත වූ තරමක් විශාල මේ ශාක කුලය ව්‍යාප්ත වී ඇත්තේ වැඩි වශයෙන් නිවර්තන ප්‍රදේශවලය. විශේෂ ස්වල්පයක් සෞම්‍ය කලාපයේ ප්‍රදේශවල ද වැවේ. ගණ 23ක් හා විශේෂ 31ක් පමණ ලංකාවේ තිබේ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
මේ කුලයට අයත් ශාකවලින් බොහොමයක් වල් පැළෑටි වුවත් වවනු ලබන විශේෂ ද කීපයකි. අලමන්ඩා, වින්කා, නේරියුම්, ප්ලුමේරියා, රයිටියා සහ සෙර්බෙරා යනු අපොසිනාසේ කුලයට අයත් සුලභ ගණයෝ වෙත්. [[අරලිය]] (බ.) (ප්ලුමේරියා අකුමිනාටා) ශාකයෙහි  ඉතා සුවඳැති මල් තිබේ. සෑම තැන ම පාහේ වවනු ලබන [[වැල් රුක්අත්තන]] (බ.) (අලමන්ඩා කතාටිකා) ශෝභන ආරෝහයකි. [[කණේරු]] (බ.) (නේරියුම් ඔලියන්ඩර්) අලංකාර ශාකයක් වශයෙන් වවනු ලැබේ. [[ඉද්ද]] (බ.) (රයිටියා අන්ටිඩීසෙන් ටෙරිකා) සහ කතරන්තුස් රොසෙයුස් ගෙවතුවල වවන ශාකයෝය. [[ඒකාවේරිය]] (බ.) (රවොල්ෆියා ස'පන්ටීනා) වැදගත් ඖෂධ ශාකයකි. ලන්ඩ්ලොෆියා,  කාඩොපිනුස්,  ෆුන්ටුමියා,  උර්සෙයෝලා ආදී ගණවලට අයත් ශාකවලින් රබර් ලැබේ. ගොන්කදුරු (සෙර්බෙරා මාන්ගාස්) ඇට විෂ සහිතය. මූදු කදුරුවල (ඔක්රෝසියා බෝර්බොනිකා) ගෙඩි විෂය. පෝර්ෆයිරින්, රවොල්ෆින් සහ කොනෙසින් ආදි ඉතා වැදගත් [[ඇල්කලොයිඩ]] (බ.) වර්ග කීපයක් අපොසිනාසේ කුලයට අයත් ශාකවලින් ලබාගත හැකිය.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය:1963)&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය:අ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>