<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2</id>
		<title>අර්බුද-2 - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T22:59:52Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7046&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:11, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7046&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T09:11:42Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:11, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l50&quot; &gt;50 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;50 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== අර්බුද චිකිත්සාව: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== අර්බුද චිකිත්සාව: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදය සෑදෙන ස්ථානයත් ඒ ඒ අර්බුදයන් සෑදීමට හේතුවන දෝෂප්‍රකෝපයත් විමසා පිළියම් යොදනු ලැබේ. සෙම් කෝපයෙන් උපදනා අර්බුදය ක්ෂාර ඖෂධ හා ශ්ලේෂ්මනාශක ගණ්ඩූෂ (කට උගුර සේදීමට සාදන බේත් වතුර) වර්ග හා ක්වාථ යෙදීමෙන් ශමනය කරනු ලැබේ. රක්තජ අර්බුදය රක්තශෝධක ඔසු යෙදීමෙන් හා ආලේප වර්ග ගැල්වීමෙන් ශමනය වේ. මේදෝ අර්බුදය මේදස් අඩු කරන ඔසු යෙදීමෙන් හා සැදී තිබෙන ස්ථානය විමසා ක්ෂාර යෙදීමෙන් නොහොත් ශස්ත්‍රයෙන් පළා ක්ෂතනාශක ආලේප යෙදීමෙන් සුව වේ. ගලාර්බුදය හා තාල්වර්බුදය ද ක්ෂාර බෙහෙත් අතුල්ලා දූෂිත පදාර්ථයන් ඉවත් කිරීමෙන් සුව වේ. මර්මස්ථානයක හැර සෙසු තැනක සෑදුණු කවර අර්බුදයක් වුව ද ආයුධයෙන් පළා දූෂිත ද්‍රව්‍යයන් ඉවත් කිරීමෙන් හෝ ක්ෂාර ඖෂධ යෙදීමෙන් හෝ සුවකිරීම ආයුර්වේදයෙහි නිර්දිෂ්ටය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදය සෑදෙන ස්ථානයත් ඒ ඒ අර්බුදයන් සෑදීමට හේතුවන දෝෂප්‍රකෝපයත් විමසා පිළියම් යොදනු ලැබේ. සෙම් කෝපයෙන් උපදනා අර්බුදය ක්ෂාර ඖෂධ හා ශ්ලේෂ්මනාශක ගණ්ඩූෂ (කට උගුර සේදීමට සාදන බේත් වතුර) වර්ග හා ක්වාථ යෙදීමෙන් ශමනය කරනු ලැබේ. රක්තජ අර්බුදය රක්තශෝධක ඔසු යෙදීමෙන් හා ආලේප වර්ග ගැල්වීමෙන් ශමනය වේ. මේදෝ අර්බුදය මේදස් අඩු කරන ඔසු යෙදීමෙන් හා සැදී තිබෙන ස්ථානය විමසා ක්ෂාර යෙදීමෙන් නොහොත් ශස්ත්‍රයෙන් පළා ක්ෂතනාශක ආලේප යෙදීමෙන් සුව වේ. ගලාර්බුදය හා තාල්වර්බුදය ද ක්ෂාර බෙහෙත් අතුල්ලා දූෂිත පදාර්ථයන් ඉවත් කිරීමෙන් සුව වේ. මර්මස්ථානයක හැර සෙසු තැනක සෑදුණු කවර අර්බුදයක් වුව ද ආයුධයෙන් පළා දූෂිත ද්‍රව්‍යයන් ඉවත් කිරීමෙන් හෝ ක්ෂාර ඖෂධ යෙදීමෙන් හෝ සුවකිරීම ආයුර්වේදයෙහි නිර්දිෂ්ටය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;(සංස්කරණය: 1965)&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[ප්‍රවර්ගය: වෛද්‍ය විද්‍යාව]] &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;[[ප්‍රවර්ගය: අ]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7045&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:10, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7045&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T09:10:24Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:10, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l46&quot; &gt;46 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;46 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;හැම අර්බුදයක් ම හටගැනෙන විට දූෂ්‍යබවට පැමිණෙන්නේ ලේ මස් දෙකය. එහෙත් රක්තාර්බුදයේ දී ලෙය ද මාංසාර්බුදයේ දී මස ද විශේෂයෙන් දූෂිත වේ. අර්බුද අතුරෙන් සමහරක් සාධ්‍ය ද සමහරක් අසාධ්‍ය ද වන්නේය. සාමාන්‍යයෙන් රක්තාර්බුද හා මාංසාර්බුද අසාධ්‍යය. සාධ්‍ය වශයෙන් සැලකෙන අර්බුද අතුරෙහි වුවද විශේෂ ලක්ෂණ සහිත ඇතැම් අර්බුද අසාධ්‍ය වේ. වාතජාදි අර්බුද අතුරෙන් ස්‍රාව යුක්ත වූ අර්බුදය ද මර්මස්ථානයක හෝ නාඩි ආදි යම්කිසි ස්‍රෝතසක හටගත් චාලනය නොකටහැකි අර්බුදය ද අසාධ්‍යය. අර්බුදයක් උඩ තවත් අර්බුදයක් හටගත් කල එයට අධ්‍යර්බුද යයි කියති. එය ද අසාධ්‍යයි. එකිනෙකට සමීපව එකවර හෝ ක්‍රමයෙන් හෝ අර්බුද දෙකක් ප්‍රකට වුවහොත් ඊට ද්විරර්බුද (යුග්මාර්බුද) යයි කියනු ලැබේ. එය ද අසාධ්‍යයි. උපදනා තැන් දූෂිත වන පදාර්ථ හා ලක්ෂණ අනුව අර්බුදයන්ගේ තවත් ප්‍රභේද කීපයකි. කර්ණයෙහි හටගන් අර්බුද සතකි. මුලින් කී සවැදෑරුම් අර්බුදයන්ට ශිරාජ අර්බුද එක්කර ගැනීමෙන් මේ සත සම්පූර්ණ වේ. නාසයෙහි හටගන්නා අර්බුදයන්ගේ සංඛ්‍යාව ද සතකි. මුලින් කී සවැදෑරුම් අර්බුදයන්ට ත්‍රිදෝෂජ අර්බුද ඇතුළත් කිරීමෙන් මේ සත සම්පූර්ණ වේ. ශිරා, ස්නායු මේදස් යන මේවා වාසෙම් දෙකින් දූෂිත වීමෙන් ග්‍රන්ථි විශේෂයක් හටගනී. මේ ග්‍රන්ථි පුපුරා ගිය විට මීපැණි, ගිතෙල්, වසා යන මේවාට සමාන ද්‍රව පදාර්ථ බෙහෙවින් වැගිරේ. එසේ ම පෙර කිපී ගිය වායුව ධාතුක්ෂය හේතු කොටගෙන අතිශයින් කුපිතව මස් වියළවා ශර්කරා වැනි වූ ග්‍රන්ථි ඇති කෙරේ. මෙම ග්‍රන්ථි අර්බුදවලට සමාන බැවින් ඒවාට ශර්කරාර්බුද යයි කියනු ලැබේ. ශුක්‍ර දෝෂ නිමිති කොටගෙන රෝග අටළොසක් හටගනී . ඉන් දෙකක් ශෝණිතාර්බුද, මාංසාර්බුද යන නම් වලින් හැඳින් වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;හැම අර්බුදයක් ම හටගැනෙන විට දූෂ්‍යබවට පැමිණෙන්නේ ලේ මස් දෙකය. එහෙත් රක්තාර්බුදයේ දී ලෙය ද මාංසාර්බුදයේ දී මස ද විශේෂයෙන් දූෂිත වේ. අර්බුද අතුරෙන් සමහරක් සාධ්‍ය ද සමහරක් අසාධ්‍ය ද වන්නේය. සාමාන්‍යයෙන් රක්තාර්බුද හා මාංසාර්බුද අසාධ්‍යය. සාධ්‍ය වශයෙන් සැලකෙන අර්බුද අතුරෙහි වුවද විශේෂ ලක්ෂණ සහිත ඇතැම් අර්බුද අසාධ්‍ය වේ. වාතජාදි අර්බුද අතුරෙන් ස්‍රාව යුක්ත වූ අර්බුදය ද මර්මස්ථානයක හෝ නාඩි ආදි යම්කිසි ස්‍රෝතසක හටගත් චාලනය නොකටහැකි අර්බුදය ද අසාධ්‍යය. අර්බුදයක් උඩ තවත් අර්බුදයක් හටගත් කල එයට අධ්‍යර්බුද යයි කියති. එය ද අසාධ්‍යයි. එකිනෙකට සමීපව එකවර හෝ ක්‍රමයෙන් හෝ අර්බුද දෙකක් ප්‍රකට වුවහොත් ඊට ද්විරර්බුද (යුග්මාර්බුද) යයි කියනු ලැබේ. එය ද අසාධ්‍යයි. උපදනා තැන් දූෂිත වන පදාර්ථ හා ලක්ෂණ අනුව අර්බුදයන්ගේ තවත් ප්‍රභේද කීපයකි. කර්ණයෙහි හටගන් අර්බුද සතකි. මුලින් කී සවැදෑරුම් අර්බුදයන්ට ශිරාජ අර්බුද එක්කර ගැනීමෙන් මේ සත සම්පූර්ණ වේ. නාසයෙහි හටගන්නා අර්බුදයන්ගේ සංඛ්‍යාව ද සතකි. මුලින් කී සවැදෑරුම් අර්බුදයන්ට ත්‍රිදෝෂජ අර්බුද ඇතුළත් කිරීමෙන් මේ සත සම්පූර්ණ වේ. ශිරා, ස්නායු මේදස් යන මේවා වාසෙම් දෙකින් දූෂිත වීමෙන් ග්‍රන්ථි විශේෂයක් හටගනී. මේ ග්‍රන්ථි පුපුරා ගිය විට මීපැණි, ගිතෙල්, වසා යන මේවාට සමාන ද්‍රව පදාර්ථ බෙහෙවින් වැගිරේ. එසේ ම පෙර කිපී ගිය වායුව ධාතුක්ෂය හේතු කොටගෙන අතිශයින් කුපිතව මස් වියළවා ශර්කරා වැනි වූ ග්‍රන්ථි ඇති කෙරේ. මෙම ග්‍රන්ථි අර්බුදවලට සමාන බැවින් ඒවාට ශර්කරාර්බුද යයි කියනු ලැබේ. ශුක්‍ර දෝෂ නිමිති කොටගෙන රෝග අටළොසක් හටගනී . ඉන් දෙකක් ශෝණිතාර්බුද, මාංසාර්බුද යන නම් වලින් හැඳින් වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අෂ්ටාංගහෘදය සංහිතාවේ උත්පරස්ථානයේ තවත් අර්බුද කීපයක් ගැන සඳහන් වේ. රක්ත ප්‍රකෝපයෙන තල්ල මැද පද්මාකාර වූ ශෝථයක් උපදනේය. එය තාල්වර්බුද නමින් හැඳින්වෙයි. දොස් කිපීම හේතුකොටගෙන දිව මුල කණ්ඨ ප්‍රදේශයෙහි නොපැසවන්නා වූ ද කඨින වූද රත් පැහැති වූ ද වේදනා රහිත වු ද ශෝථයක් හටගනී. ඊට ගලාර්බුද යයි කියති. වාසෙම් කිපීමෙන් දිය බුබුලක ආකාරයෙන් තොලෙහි හටගන්නා අර්බුද විශේෂය ජලාර්බුද නම් වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අෂ්ටාංගහෘදය සංහිතාවේ උත්පරස්ථානයේ තවත් අර්බුද කීපයක් ගැන සඳහන් වේ. රක්ත ප්‍රකෝපයෙන තල්ල මැද පද්මාකාර වූ ශෝථයක් උපදනේය. එය තාල්වර්බුද නමින් හැඳින්වෙයි. දොස් කිපීම හේතුකොටගෙන දිව මුල කණ්ඨ ප්‍රදේශයෙහි නොපැසවන්නා වූ ද කඨින වූද රත් පැහැති වූ ද වේදනා රහිත වු ද ශෝථයක් හටගනී. ඊට ගලාර්බුද යයි කියති. වාසෙම් කිපීමෙන් දිය බුබුලක ආකාරයෙන් තොලෙහි හටගන්නා අර්බුද විශේෂය ජලාර්බුද නම් වේ.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:2-109.jpg|600px|left]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== අර්බුද චිකිත්සාව: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== අර්බුද චිකිත්සාව: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදය සෑදෙන ස්ථානයත් ඒ ඒ අර්බුදයන් සෑදීමට හේතුවන දෝෂප්‍රකෝපයත් විමසා පිළියම් යොදනු ලැබේ. සෙම් කෝපයෙන් උපදනා අර්බුදය ක්ෂාර ඖෂධ හා ශ්ලේෂ්මනාශක ගණ්ඩූෂ (කට උගුර සේදීමට සාදන බේත් වතුර) වර්ග හා ක්වාථ යෙදීමෙන් ශමනය කරනු ලැබේ. රක්තජ අර්බුදය රක්තශෝධක ඔසු යෙදීමෙන් හා ආලේප වර්ග ගැල්වීමෙන් ශමනය වේ. මේදෝ අර්බුදය මේදස් අඩු කරන ඔසු යෙදීමෙන් හා සැදී තිබෙන ස්ථානය විමසා ක්ෂාර යෙදීමෙන් නොහොත් ශස්ත්‍රයෙන් පළා ක්ෂතනාශක ආලේප යෙදීමෙන් සුව වේ. ගලාර්බුදය හා තාල්වර්බුදය ද ක්ෂාර බෙහෙත් අතුල්ලා දූෂිත පදාර්ථයන් ඉවත් කිරීමෙන් සුව වේ. මර්මස්ථානයක හැර සෙසු තැනක සෑදුණු කවර අර්බුදයක් වුව ද ආයුධයෙන් පළා දූෂිත ද්‍රව්‍යයන් ඉවත් කිරීමෙන් හෝ ක්ෂාර ඖෂධ යෙදීමෙන් හෝ සුවකිරීම ආයුර්වේදයෙහි නිර්දිෂ්ටය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදය සෑදෙන ස්ථානයත් ඒ ඒ අර්බුදයන් සෑදීමට හේතුවන දෝෂප්‍රකෝපයත් විමසා පිළියම් යොදනු ලැබේ. සෙම් කෝපයෙන් උපදනා අර්බුදය ක්ෂාර ඖෂධ හා ශ්ලේෂ්මනාශක ගණ්ඩූෂ (කට උගුර සේදීමට සාදන බේත් වතුර) වර්ග හා ක්වාථ යෙදීමෙන් ශමනය කරනු ලැබේ. රක්තජ අර්බුදය රක්තශෝධක ඔසු යෙදීමෙන් හා ආලේප වර්ග ගැල්වීමෙන් ශමනය වේ. මේදෝ අර්බුදය මේදස් අඩු කරන ඔසු යෙදීමෙන් හා සැදී තිබෙන ස්ථානය විමසා ක්ෂාර යෙදීමෙන් නොහොත් ශස්ත්‍රයෙන් පළා ක්ෂතනාශක ආලේප යෙදීමෙන් සුව වේ. ගලාර්බුදය හා තාල්වර්බුදය ද ක්ෂාර බෙහෙත් අතුල්ලා දූෂිත පදාර්ථයන් ඉවත් කිරීමෙන් සුව වේ. මර්මස්ථානයක හැර සෙසු තැනක සෑදුණු කවර අර්බුදයක් වුව ද ආයුධයෙන් පළා දූෂිත ද්‍රව්‍යයන් ඉවත් කිරීමෙන් හෝ ක්ෂාර ඖෂධ යෙදීමෙන් හෝ සුවකිරීම ආයුර්වේදයෙහි නිර්දිෂ්ටය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7043&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:07, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7043&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T09:07:32Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:07, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l42&quot; &gt;42 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;42 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== ආයුර්වේද මතය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== ආයුර්වේද මතය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;වාතාදි දොස් කිපී, ලේ, මස් දෙක දූෂිත කොට, සිරුරේ යම්කිසි තැනෙක ගෝලාකාර වූ ද අචල වූ ද ස්වල්ප වේදනා සහිත වූ ද විශාල ආකෘති ඇත්තා වූ ද ඉතා දුරට ගිය මුලින් යුක්තවූ ද මාංස ශෝථයක් උපදවයි. එය අර්බුද යන නමින් හැඳින්වෙයි. දිගු කලෙකින් වැඩෙන මේ අර්බුද නොපැසවන ස්වභාවය ඇත්තේය. වාතජය, පිත්තජය, කඵජය, රක්ත ජය, මාංසජය, මේදජ යයි සාමාන්‍යයෙන් අර්බුද රෝගය සවැදෑරුම්ය. ග්‍රන්ථි, අර්බුද යන රෝග දෙක්හි ම උපදනා තැන්, හේතු, ආකෘති, දෝෂ, දූෂ්‍ය යන මේවා එක හා සමාන බැවින් ග්‍රන්ථි චිකිත්සාව පිළිබඳ නියමයන් අනුව අර්බුද රෝගයට ද පිළියම් කළයුතු බව සඳහන් වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;වාතාදි දොස් කිපී, ලේ, මස් දෙක දූෂිත කොට, සිරුරේ යම්කිසි තැනෙක ගෝලාකාර වූ ද අචල වූ ද ස්වල්ප වේදනා සහිත වූ ද විශාල ආකෘති ඇත්තා වූ ද ඉතා දුරට ගිය මුලින් යුක්තවූ ද මාංස ශෝථයක් උපදවයි. එය අර්බුද යන නමින් හැඳින්වෙයි. දිගු කලෙකින් වැඩෙන මේ අර්බුද නොපැසවන ස්වභාවය ඇත්තේය. වාතජය, පිත්තජය, කඵජය, රක්ත ජය, මාංසජය, මේදජ යයි සාමාන්‍යයෙන් අර්බුද රෝගය සවැදෑරුම්ය. ග්‍රන්ථි, අර්බුද යන රෝග දෙක්හි ම උපදනා තැන්, හේතු, ආකෘති, දෝෂ, දූෂ්‍ය යන මේවා එක හා සමාන බැවින් ග්‍රන්ථි චිකිත්සාව පිළිබඳ නියමයන් අනුව අර්බුද රෝගයට ද පිළියම් කළයුතු බව සඳහන් වේ.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:2-108-2.jpg|600px|right]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;හැම අර්බුදයක් ම හටගැනෙන විට දූෂ්‍යබවට පැමිණෙන්නේ ලේ මස් දෙකය. එහෙත් රක්තාර්බුදයේ දී ලෙය ද මාංසාර්බුදයේ දී මස ද විශේෂයෙන් දූෂිත වේ. අර්බුද අතුරෙන් සමහරක් සාධ්‍ය ද සමහරක් අසාධ්‍ය ද වන්නේය. සාමාන්‍යයෙන් රක්තාර්බුද හා මාංසාර්බුද අසාධ්‍යය. සාධ්‍ය වශයෙන් සැලකෙන අර්බුද අතුරෙහි වුවද විශේෂ ලක්ෂණ සහිත ඇතැම් අර්බුද අසාධ්‍ය වේ. වාතජාදි අර්බුද අතුරෙන් ස්‍රාව යුක්ත වූ අර්බුදය ද මර්මස්ථානයක හෝ නාඩි ආදි යම්කිසි ස්‍රෝතසක හටගත් චාලනය නොකටහැකි අර්බුදය ද අසාධ්‍යය. අර්බුදයක් උඩ තවත් අර්බුදයක් හටගත් කල එයට අධ්‍යර්බුද යයි කියති. එය ද අසාධ්‍යයි. එකිනෙකට සමීපව එකවර හෝ ක්‍රමයෙන් හෝ අර්බුද දෙකක් ප්‍රකට වුවහොත් ඊට ද්විරර්බුද (යුග්මාර්බුද) යයි කියනු ලැබේ. එය ද අසාධ්‍යයි. උපදනා තැන් දූෂිත වන පදාර්ථ හා ලක්ෂණ අනුව අර්බුදයන්ගේ තවත් ප්‍රභේද කීපයකි. කර්ණයෙහි හටගන් අර්බුද සතකි. මුලින් කී සවැදෑරුම් අර්බුදයන්ට ශිරාජ අර්බුද එක්කර ගැනීමෙන් මේ සත සම්පූර්ණ වේ. නාසයෙහි හටගන්නා අර්බුදයන්ගේ සංඛ්‍යාව ද සතකි. මුලින් කී සවැදෑරුම් අර්බුදයන්ට ත්‍රිදෝෂජ අර්බුද ඇතුළත් කිරීමෙන් මේ සත සම්පූර්ණ වේ. ශිරා, ස්නායු මේදස් යන මේවා වාසෙම් දෙකින් දූෂිත වීමෙන් ග්‍රන්ථි විශේෂයක් හටගනී. මේ ග්‍රන්ථි පුපුරා ගිය විට මීපැණි, ගිතෙල්, වසා යන මේවාට සමාන ද්‍රව පදාර්ථ බෙහෙවින් වැගිරේ. එසේ ම පෙර කිපී ගිය වායුව ධාතුක්ෂය හේතු කොටගෙන අතිශයින් කුපිතව මස් වියළවා ශර්කරා වැනි වූ ග්‍රන්ථි ඇති කෙරේ. මෙම ග්‍රන්ථි අර්බුදවලට සමාන බැවින් ඒවාට ශර්කරාර්බුද යයි කියනු ලැබේ. ශුක්‍ර දෝෂ නිමිති කොටගෙන රෝග අටළොසක් හටගනී . ඉන් දෙකක් ශෝණිතාර්බුද, මාංසාර්බුද යන නම් වලින් හැඳින් වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;හැම අර්බුදයක් ම හටගැනෙන විට දූෂ්‍යබවට පැමිණෙන්නේ ලේ මස් දෙකය. එහෙත් රක්තාර්බුදයේ දී ලෙය ද මාංසාර්බුදයේ දී මස ද විශේෂයෙන් දූෂිත වේ. අර්බුද අතුරෙන් සමහරක් සාධ්‍ය ද සමහරක් අසාධ්‍ය ද වන්නේය. සාමාන්‍යයෙන් රක්තාර්බුද හා මාංසාර්බුද අසාධ්‍යය. සාධ්‍ය වශයෙන් සැලකෙන අර්බුද අතුරෙහි වුවද විශේෂ ලක්ෂණ සහිත ඇතැම් අර්බුද අසාධ්‍ය වේ. වාතජාදි අර්බුද අතුරෙන් ස්‍රාව යුක්ත වූ අර්බුදය ද මර්මස්ථානයක හෝ නාඩි ආදි යම්කිසි ස්‍රෝතසක හටගත් චාලනය නොකටහැකි අර්බුදය ද අසාධ්‍යය. අර්බුදයක් උඩ තවත් අර්බුදයක් හටගත් කල එයට අධ්‍යර්බුද යයි කියති. එය ද අසාධ්‍යයි. එකිනෙකට සමීපව එකවර හෝ ක්‍රමයෙන් හෝ අර්බුද දෙකක් ප්‍රකට වුවහොත් ඊට ද්විරර්බුද (යුග්මාර්බුද) යයි කියනු ලැබේ. එය ද අසාධ්‍යයි. උපදනා තැන් දූෂිත වන පදාර්ථ හා ලක්ෂණ අනුව අර්බුදයන්ගේ තවත් ප්‍රභේද කීපයකි. කර්ණයෙහි හටගන් අර්බුද සතකි. මුලින් කී සවැදෑරුම් අර්බුදයන්ට ශිරාජ අර්බුද එක්කර ගැනීමෙන් මේ සත සම්පූර්ණ වේ. නාසයෙහි හටගන්නා අර්බුදයන්ගේ සංඛ්‍යාව ද සතකි. මුලින් කී සවැදෑරුම් අර්බුදයන්ට ත්‍රිදෝෂජ අර්බුද ඇතුළත් කිරීමෙන් මේ සත සම්පූර්ණ වේ. ශිරා, ස්නායු මේදස් යන මේවා වාසෙම් දෙකින් දූෂිත වීමෙන් ග්‍රන්ථි විශේෂයක් හටගනී. මේ ග්‍රන්ථි පුපුරා ගිය විට මීපැණි, ගිතෙල්, වසා යන මේවාට සමාන ද්‍රව පදාර්ථ බෙහෙවින් වැගිරේ. එසේ ම පෙර කිපී ගිය වායුව ධාතුක්ෂය හේතු කොටගෙන අතිශයින් කුපිතව මස් වියළවා ශර්කරා වැනි වූ ග්‍රන්ථි ඇති කෙරේ. මෙම ග්‍රන්ථි අර්බුදවලට සමාන බැවින් ඒවාට ශර්කරාර්බුද යයි කියනු ලැබේ. ශුක්‍ර දෝෂ නිමිති කොටගෙන රෝග අටළොසක් හටගනී . ඉන් දෙකක් ශෝණිතාර්බුද, මාංසාර්බුද යන නම් වලින් හැඳින් වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7041&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:04, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7041&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T09:04:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:04, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l37&quot; &gt;37 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;37 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;එහෙත් මාත්සරික අර්බුද දක්වන්නේ මෙයට ඉඳුරා විරුද්ධ ලක්ෂණය.&amp;#160; තියුණු නිරීක්ෂණයෙකින් ඒ පිළිබඳ රෝග විනිශ්චයක් කළ හැකිය. අර්බුදයක රෝග විනිශ්චය සැක සහිත වූ අවස්ථාවක දී පටකයෙන් කුඩා පෙත්තක් අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් පරීක්ෂා කළ කල අර්බුදයේ ස්වභාවයත් මාත්සරිකත්වයේ ප්‍රමාණයත් නිශ්චය කරගත හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;එහෙත් මාත්සරික අර්බුද දක්වන්නේ මෙයට ඉඳුරා විරුද්ධ ලක්ෂණය.&amp;#160; තියුණු නිරීක්ෂණයෙකින් ඒ පිළිබඳ රෝග විනිශ්චයක් කළ හැකිය. අර්බුදයක රෝග විනිශ්චය සැක සහිත වූ අවස්ථාවක දී පටකයෙන් කුඩා පෙත්තක් අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් පරීක්ෂා කළ කල අර්බුදයේ ස්වභාවයත් මාත්සරිකත්වයේ ප්‍රමාණයත් නිශ්චය කරගත හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ප්‍රතිකාරය : අර්බුදයක් පිළිබඳව කරනු ලබන ප්‍රතිකාරය නම් එය සහමුලින් ම කපා ඉවත් කිරීමයි. කැපිය යුතු ප්‍රමාණය විනිශ්චය කළ යුත්තේ අර්බුදය මාත්සරික වීම හෝ නොවීම අනුවයි. මාත්සරික අර්බුද ඒ අවට පටකවලට ද පැතිරෙන හෙයින් ඒවා ඉවත් කිරීම පිණිස වඩා විස්තෘත වූ නැතහොත් මූලග්‍රාහී වූ විකෘන්තනයක් අවශ්‍ය වෙයි. අහිංසක අර්බුදයක්&amp;#160; ඉවත් කිරීම පිණිස අවශ්‍ය වනුයේ එය හටගත් ප්‍රදේශය පමණක් සහමුලින් කපා හැරීමය. අර්බුදය හටගත් ස්ථානයෙන් එය කපා ඉවත් කරලීමෙන් සියලු අහිංසක අර්බුද සුව කළ හැකිවෙයි. එහෙත් මාත්සරික අර්බුද නිසා ඇති වන ද්විතීය අර්බුදාංකර මුල් තැනින් ඈත ස්ථානවලට ද පැතිරී යන හෙයින් එවැනි අර්බුදයක් හටගත් තැනින් කපා ඉවත් කළ පමණින් සම්පූර්ණයෙන් සුව කළ නොහැක. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ප්‍රතිකාරය : අර්බුදයක් පිළිබඳව කරනු ලබන ප්‍රතිකාරය නම් එය සහමුලින් ම කපා ඉවත් කිරීමයි. කැපිය යුතු ප්‍රමාණය විනිශ්චය කළ යුත්තේ අර්බුදය මාත්සරික වීම හෝ නොවීම අනුවයි. මාත්සරික අර්බුද ඒ අවට පටකවලට ද පැතිරෙන හෙයින් ඒවා ඉවත් කිරීම පිණිස වඩා විස්තෘත වූ නැතහොත් මූලග්‍රාහී වූ විකෘන්තනයක් අවශ්‍ය වෙයි. අහිංසක අර්බුදයක්&amp;#160; ඉවත් කිරීම පිණිස අවශ්‍ය වනුයේ එය හටගත් ප්‍රදේශය පමණක් සහමුලින් කපා හැරීමය. අර්බුදය හටගත් ස්ථානයෙන් එය කපා ඉවත් කරලීමෙන් සියලු අහිංසක අර්බුද සුව කළ හැකිවෙයි. එහෙත් මාත්සරික අර්බුද නිසා ඇති වන ද්විතීය අර්බුදාංකර මුල් තැනින් ඈත ස්ථානවලට ද පැතිරී යන හෙයින් එවැනි අර්බුදයක් හටගත් තැනින් කපා ඉවත් කළ පමණින් සම්පූර්ණයෙන් සුව කළ නොහැක. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බෙහෙත් බීමෙන් හෝ පිටතින් ඖෂධයක් ආලේප කිරීමෙන් හෝ වෙනත් ප්‍රතිකාර විධියෙකින් හෝ අහිංසක අර්බුද සුව නොවන හෙයින් ඒවා ශල්‍ය කර්මයකින් ම කපා ඉවත් කළයුතු වෙයි. ශරීරයේ අත්‍යවශ්‍ය කෘත්‍යයකට හෝ ක්‍රියාවලියකට හෝ බාධා පැමිණැවීමෙන් අහිංසක අර්බුදයක් වුවද අන්තරායකර විය හැකි බැවින් එය නොපමාව කපා ඉවත් කළ යුතු වෙයි. ලයිපෝමාව වැනි අහිංසක මේද අර්බුදවලින් ශ්වසන නාළයට හෝ බඩවැලට හෝ අවහිර ඇතිවිය හැකි වීම නිදසුනකි. අනෙක් අතට, මාත්සරික අර්බුදයන්හි දී විශේෂයෙන් ම ශල්‍යකර්මයකින් හෝ විකෘන්තනයකින් ඒවා මුළුමනින් ම කපා ඉවත් කරලිය නොහෙන අවස්ථාවන්හි දී, රේඩියම්, X - කිරණ හා ඖෂධ වර්ග හිතකර විය හැක.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බෙහෙත් බීමෙන් හෝ පිටතින් ඖෂධයක් ආලේප කිරීමෙන් හෝ වෙනත් ප්‍රතිකාර විධියෙකින් හෝ අහිංසක අර්බුද සුව නොවන හෙයින් ඒවා ශල්‍ය කර්මයකින් ම කපා ඉවත් කළයුතු වෙයි. ශරීරයේ අත්‍යවශ්‍ය කෘත්‍යයකට හෝ ක්‍රියාවලියකට හෝ බාධා පැමිණැවීමෙන් අහිංසක අර්බුදයක් වුවද අන්තරායකර විය හැකි බැවින් එය නොපමාව කපා ඉවත් කළ යුතු වෙයි. ලයිපෝමාව වැනි අහිංසක මේද අර්බුදවලින් ශ්වසන නාළයට හෝ බඩවැලට හෝ අවහිර ඇතිවිය හැකි වීම නිදසුනකි. අනෙක් අතට, මාත්සරික අර්බුදයන්හි දී විශේෂයෙන් ම ශල්‍යකර්මයකින් හෝ විකෘන්තනයකින් ඒවා මුළුමනින් ම කපා ඉවත් කරලිය නොහෙන අවස්ථාවන්හි දී, රේඩියම්, X - කිරණ හා ඖෂධ වර්ග හිතකර විය හැක.&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:2-108-1.jpg|600px|left]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;කර්තෘ: [[ඇම්.වී.පී. පීරිස්]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;කර්තෘ: [[ඇම්.වී.පී. පීරිස්]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7039&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:01, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7039&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T09:01:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:01, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l26&quot; &gt;26 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;26 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== වර්ගීකරණය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== වර්ගීකරණය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයන් ඒවා උපදින ස්ථානය අනුව හෝ සෛලවල සහ ආධාරක පටකවල ව්‍යුහය අනුව හෝ ඒවාට උත්පත්තිස්ථාන වන සෛලස්තරය අනුව හෝ ඒවායේ චර්චන ලක්ෂණ සහ ඒවායින් මනුෂ්‍ය ශරීරයෙහි හටගන්නා විපාක අනුව හෝ වර්ග කළ හැකිය. අවසාන වශයෙන් දැක්වූ ශායනික (රෝග නිදාන විෂයක) වර්ග කිරීම අනුව අහිංසකය, මාත්සරික (දුෂ්ට) යයි අර්බුද දෙවැදෑරුම් වේ. ශරීරයෙහි අහිංසක අර්බුදයක් පවත්නා පෙදෙස වෙසෙසී කැපී පෙනේ. අර්බුදයෙහි ප්‍රාවරයක් ද තිබේ. අවට පටක කරා පැතිරයෑමක් හෝ ඒ් හා සංසක්තවීමක් හෝ නොමැත. රුධිරවාහිනීන් සහ වසාවාහිනීන් ඔස්සේ නොපැතිරෙන හෙයින් එහි ප්‍රාථමික නාභියෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුද නොඋපදවයි. එහෙත් මාත්සරික අර්බුද වේගයෙන් වැඩෙයි; නිශ්චිත ප්‍රාවර නොදරයි; අවට පවතින පටක තුළට පැතිරී ඒවා විනාශ කරයි; ප්‍රාථමික අංකුරයෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුදාංකුර ඇති කරයි. මෙහි වර්ධනය නොවළක්වා සිදුවන්නට ඉඩ දුනහොත් එයින් ජීවිතයට හානි පැමිණිය හැකිය. මේ අන්දමේ වැඩීම් නියම වශයෙන් පෙනෙන්නේ පිළිකාවලයි. [[ගොනුව:2-107-2.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;300px&lt;/del&gt;|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයන් ඒවා උපදින ස්ථානය අනුව හෝ සෛලවල සහ ආධාරක පටකවල ව්‍යුහය අනුව හෝ ඒවාට උත්පත්තිස්ථාන වන සෛලස්තරය අනුව හෝ ඒවායේ චර්චන ලක්ෂණ සහ ඒවායින් මනුෂ්‍ය ශරීරයෙහි හටගන්නා විපාක අනුව හෝ වර්ග කළ හැකිය. අවසාන වශයෙන් දැක්වූ ශායනික (රෝග නිදාන විෂයක) වර්ග කිරීම අනුව අහිංසකය, මාත්සරික (දුෂ්ට) යයි අර්බුද දෙවැදෑරුම් වේ. ශරීරයෙහි අහිංසක අර්බුදයක් පවත්නා පෙදෙස වෙසෙසී කැපී පෙනේ. අර්බුදයෙහි ප්‍රාවරයක් ද තිබේ. අවට පටක කරා පැතිරයෑමක් හෝ ඒ් හා සංසක්තවීමක් හෝ නොමැත. රුධිරවාහිනීන් සහ වසාවාහිනීන් ඔස්සේ නොපැතිරෙන හෙයින් එහි ප්‍රාථමික නාභියෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුද නොඋපදවයි. එහෙත් මාත්සරික අර්බුද වේගයෙන් වැඩෙයි; නිශ්චිත ප්‍රාවර නොදරයි; අවට පවතින පටක තුළට පැතිරී ඒවා විනාශ කරයි; ප්‍රාථමික අංකුරයෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුදාංකුර ඇති කරයි. මෙහි වර්ධනය නොවළක්වා සිදුවන්නට ඉඩ දුනහොත් එයින් ජීවිතයට හානි පැමිණිය හැකිය. මේ අන්දමේ වැඩීම් නියම වශයෙන් පෙනෙන්නේ පිළිකාවලයි. [[ගොනුව:2-107-2.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;600px&lt;/ins&gt;|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අහිංසක අර්බුද ඒවායේ ව්‍යුහය, එනම් ඒවා සෑදී ඇති සෛලයන්ගේ ආකාරය අනුව ද වර්ග කළ හැකිය. ඇතැම් අර්බුදවල මේ සෛල වර්ග නොයෙක් ප්‍රමාණයට මිශ්‍ර වී පැවැතිය හැකිය. එබඳු අවස්ථාවල දී ෆබ්‍රෝ-ලිපෝමාව වැනි සංයුක්ත නාමයෙකින් ඒවා හැඳින්විය යුතුයි. ඒවායේ සෑදීම කුෂ්ටලයක් අතුරා සිටින සෛවලින්, එනම් අපිච්ඡදීය හෝ ග්‍රන්ථීක සෛලවලින්, විය හැකිය. නැතහොත් ශරීරය තුළ ඇති (ආධාරක) සෛල වලින් විය හැකිය.&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අහිංසක අර්බුද ඒවායේ ව්‍යුහය, එනම් ඒවා සෑදී ඇති සෛලයන්ගේ ආකාරය අනුව ද වර්ග කළ හැකිය. ඇතැම් අර්බුදවල මේ සෛල වර්ග නොයෙක් ප්‍රමාණයට මිශ්‍ර වී පැවැතිය හැකිය. එබඳු අවස්ථාවල දී ෆබ්‍රෝ-ලිපෝමාව වැනි සංයුක්ත නාමයෙකින් ඒවා හැඳින්විය යුතුයි. ඒවායේ සෑදීම කුෂ්ටලයක් අතුරා සිටින සෛවලින්, එනම් අපිච්ඡදීය හෝ ග්‍රන්ථීක සෛලවලින්, විය හැකිය. නැතහොත් ශරීරය තුළ ඇති (ආධාරක) සෛල වලින් විය හැකිය.&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7037&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:55, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7037&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T08:55:57Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:55, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l26&quot; &gt;26 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;26 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== වර්ගීකරණය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== වර්ගීකරණය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයන් ඒවා උපදින ස්ථානය අනුව හෝ සෛලවල සහ ආධාරක පටකවල ව්‍යුහය අනුව හෝ ඒවාට උත්පත්තිස්ථාන වන සෛලස්තරය අනුව හෝ ඒවායේ චර්චන ලක්ෂණ සහ ඒවායින් මනුෂ්‍ය ශරීරයෙහි හටගන්නා විපාක අනුව හෝ වර්ග කළ හැකිය. අවසාන වශයෙන් දැක්වූ ශායනික (රෝග නිදාන විෂයක) වර්ග කිරීම අනුව අහිංසකය, මාත්සරික (දුෂ්ට) යයි අර්බුද දෙවැදෑරුම් වේ. ශරීරයෙහි අහිංසක අර්බුදයක් පවත්නා පෙදෙස වෙසෙසී කැපී පෙනේ. අර්බුදයෙහි ප්‍රාවරයක් ද තිබේ. අවට පටක කරා පැතිරයෑමක් හෝ ඒ් හා සංසක්තවීමක් හෝ නොමැත. රුධිරවාහිනීන් සහ වසාවාහිනීන් ඔස්සේ නොපැතිරෙන හෙයින් එහි ප්‍රාථමික නාභියෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුද නොඋපදවයි. එහෙත් මාත්සරික අර්බුද වේගයෙන් වැඩෙයි; නිශ්චිත ප්‍රාවර නොදරයි; අවට පවතින පටක තුළට පැතිරී ඒවා විනාශ කරයි; ප්‍රාථමික අංකුරයෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුදාංකුර ඇති කරයි. මෙහි වර්ධනය නොවළක්වා සිදුවන්නට ඉඩ දුනහොත් එයින් ජීවිතයට හානි පැමිණිය හැකිය. මේ අන්දමේ වැඩීම් නියම වශයෙන් පෙනෙන්නේ පිළිකාවලයි. [[ගොනුව:2-107-2.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;600px&lt;/del&gt;|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයන් ඒවා උපදින ස්ථානය අනුව හෝ සෛලවල සහ ආධාරක පටකවල ව්‍යුහය අනුව හෝ ඒවාට උත්පත්තිස්ථාන වන සෛලස්තරය අනුව හෝ ඒවායේ චර්චන ලක්ෂණ සහ ඒවායින් මනුෂ්‍ය ශරීරයෙහි හටගන්නා විපාක අනුව හෝ වර්ග කළ හැකිය. අවසාන වශයෙන් දැක්වූ ශායනික (රෝග නිදාන විෂයක) වර්ග කිරීම අනුව අහිංසකය, මාත්සරික (දුෂ්ට) යයි අර්බුද දෙවැදෑරුම් වේ. ශරීරයෙහි අහිංසක අර්බුදයක් පවත්නා පෙදෙස වෙසෙසී කැපී පෙනේ. අර්බුදයෙහි ප්‍රාවරයක් ද තිබේ. අවට පටක කරා පැතිරයෑමක් හෝ ඒ් හා සංසක්තවීමක් හෝ නොමැත. රුධිරවාහිනීන් සහ වසාවාහිනීන් ඔස්සේ නොපැතිරෙන හෙයින් එහි ප්‍රාථමික නාභියෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුද නොඋපදවයි. එහෙත් මාත්සරික අර්බුද වේගයෙන් වැඩෙයි; නිශ්චිත ප්‍රාවර නොදරයි; අවට පවතින පටක තුළට පැතිරී ඒවා විනාශ කරයි; ප්‍රාථමික අංකුරයෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුදාංකුර ඇති කරයි. මෙහි වර්ධනය නොවළක්වා සිදුවන්නට ඉඩ දුනහොත් එයින් ජීවිතයට හානි පැමිණිය හැකිය. මේ අන්දමේ වැඩීම් නියම වශයෙන් පෙනෙන්නේ පිළිකාවලයි. [[ගොනුව:2-107-2.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;300px&lt;/ins&gt;|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අහිංසක අර්බුද ඒවායේ ව්‍යුහය, එනම් ඒවා සෑදී ඇති සෛලයන්ගේ ආකාරය අනුව ද වර්ග කළ හැකිය. ඇතැම් අර්බුදවල මේ සෛල වර්ග නොයෙක් ප්‍රමාණයට මිශ්‍ර වී පැවැතිය හැකිය. එබඳු අවස්ථාවල දී ෆබ්‍රෝ-ලිපෝමාව වැනි සංයුක්ත නාමයෙකින් ඒවා හැඳින්විය යුතුයි. ඒවායේ සෑදීම කුෂ්ටලයක් අතුරා සිටින සෛවලින්, එනම් අපිච්ඡදීය හෝ ග්‍රන්ථීක සෛලවලින්, විය හැකිය. නැතහොත් ශරීරය තුළ ඇති (ආධාරක) සෛල වලින් විය හැකිය.&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අහිංසක අර්බුද ඒවායේ ව්‍යුහය, එනම් ඒවා සෑදී ඇති සෛලයන්ගේ ආකාරය අනුව ද වර්ග කළ හැකිය. ඇතැම් අර්බුදවල මේ සෛල වර්ග නොයෙක් ප්‍රමාණයට මිශ්‍ර වී පැවැතිය හැකිය. එබඳු අවස්ථාවල දී ෆබ්‍රෝ-ලිපෝමාව වැනි සංයුක්ත නාමයෙකින් ඒවා හැඳින්විය යුතුයි. ඒවායේ සෑදීම කුෂ්ටලයක් අතුරා සිටින සෛවලින්, එනම් අපිච්ඡදීය හෝ ග්‍රන්ථීක සෛලවලින්, විය හැකිය. නැතහොත් ශරීරය තුළ ඇති (ආධාරක) සෛල වලින් විය හැකිය.&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7036&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:55, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7036&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T08:55:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:55, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l26&quot; &gt;26 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;26 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== වර්ගීකරණය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== වර්ගීකරණය: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයන් ඒවා උපදින ස්ථානය අනුව හෝ සෛලවල සහ ආධාරක පටකවල ව්‍යුහය අනුව හෝ ඒවාට උත්පත්තිස්ථාන වන සෛලස්තරය අනුව හෝ ඒවායේ චර්චන ලක්ෂණ සහ ඒවායින් මනුෂ්‍ය ශරීරයෙහි හටගන්නා විපාක අනුව හෝ වර්ග කළ හැකිය. අවසාන වශයෙන් දැක්වූ ශායනික (රෝග නිදාන විෂයක) වර්ග කිරීම අනුව අහිංසකය, මාත්සරික (දුෂ්ට) යයි අර්බුද දෙවැදෑරුම් වේ. ශරීරයෙහි අහිංසක අර්බුදයක් පවත්නා පෙදෙස වෙසෙසී කැපී පෙනේ. අර්බුදයෙහි ප්‍රාවරයක් ද තිබේ. අවට පටක කරා පැතිරයෑමක් හෝ ඒ් හා සංසක්තවීමක් හෝ නොමැත. රුධිරවාහිනීන් සහ වසාවාහිනීන් ඔස්සේ නොපැතිරෙන හෙයින් එහි ප්‍රාථමික නාභියෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුද නොඋපදවයි. එහෙත් මාත්සරික අර්බුද වේගයෙන් වැඩෙයි; නිශ්චිත ප්‍රාවර නොදරයි; අවට පවතින පටක තුළට පැතිරී ඒවා විනාශ කරයි; ප්‍රාථමික අංකුරයෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුදාංකුර ඇති කරයි. මෙහි වර්ධනය නොවළක්වා සිදුවන්නට ඉඩ දුනහොත් එයින් ජීවිතයට හානි පැමිණිය හැකිය. මේ අන්දමේ වැඩීම් නියම වශයෙන් පෙනෙන්නේ පිළිකාවලයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයන් ඒවා උපදින ස්ථානය අනුව හෝ සෛලවල සහ ආධාරක පටකවල ව්‍යුහය අනුව හෝ ඒවාට උත්පත්තිස්ථාන වන සෛලස්තරය අනුව හෝ ඒවායේ චර්චන ලක්ෂණ සහ ඒවායින් මනුෂ්‍ය ශරීරයෙහි හටගන්නා විපාක අනුව හෝ වර්ග කළ හැකිය. අවසාන වශයෙන් දැක්වූ ශායනික (රෝග නිදාන විෂයක) වර්ග කිරීම අනුව අහිංසකය, මාත්සරික (දුෂ්ට) යයි අර්බුද දෙවැදෑරුම් වේ. ශරීරයෙහි අහිංසක අර්බුදයක් පවත්නා පෙදෙස වෙසෙසී කැපී පෙනේ. අර්බුදයෙහි ප්‍රාවරයක් ද තිබේ. අවට පටක කරා පැතිරයෑමක් හෝ ඒ් හා සංසක්තවීමක් හෝ නොමැත. රුධිරවාහිනීන් සහ වසාවාහිනීන් ඔස්සේ නොපැතිරෙන හෙයින් එහි ප්‍රාථමික නාභියෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුද නොඋපදවයි. එහෙත් මාත්සරික අර්බුද වේගයෙන් වැඩෙයි; නිශ්චිත ප්‍රාවර නොදරයි; අවට පවතින පටක තුළට පැතිරී ඒවා විනාශ කරයි; ප්‍රාථමික අංකුරයෙන් ඈත්ව ද්විතීය අර්බුදාංකුර ඇති කරයි. මෙහි වර්ධනය නොවළක්වා සිදුවන්නට ඉඩ දුනහොත් එයින් ජීවිතයට හානි පැමිණිය හැකිය. මේ අන්දමේ වැඩීම් නියම වශයෙන් පෙනෙන්නේ පිළිකාවලයි. &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:2-107-2.jpg|600px|right]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අහිංසක අර්බුද ඒවායේ ව්‍යුහය, එනම් ඒවා සෑදී ඇති සෛලයන්ගේ ආකාරය අනුව ද වර්ග කළ හැකිය. ඇතැම් අර්බුදවල මේ සෛල වර්ග නොයෙක් ප්‍රමාණයට මිශ්‍ර වී පැවැතිය හැකිය. එබඳු අවස්ථාවල දී ෆබ්‍රෝ-ලිපෝමාව වැනි සංයුක්ත නාමයෙකින් ඒවා හැඳින්විය යුතුයි. ඒවායේ සෑදීම කුෂ්ටලයක් අතුරා සිටින සෛවලින්, එනම් අපිච්ඡදීය හෝ ග්‍රන්ථීක සෛලවලින්, විය හැකිය. නැතහොත් ශරීරය තුළ ඇති (ආධාරක) සෛල වලින් විය හැකිය.&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අහිංසක අර්බුද ඒවායේ ව්‍යුහය, එනම් ඒවා සෑදී ඇති සෛලයන්ගේ ආකාරය අනුව ද වර්ග කළ හැකිය. ඇතැම් අර්බුදවල මේ සෛල වර්ග නොයෙක් ප්‍රමාණයට මිශ්‍ර වී පැවැතිය හැකිය. එබඳු අවස්ථාවල දී ෆබ්‍රෝ-ලිපෝමාව වැනි සංයුක්ත නාමයෙකින් ඒවා හැඳින්විය යුතුයි. ඒවායේ සෑදීම කුෂ්ටලයක් අතුරා සිටින සෛවලින්, එනම් අපිච්ඡදීය හෝ ග්‍රන්ථීක සෛලවලින්, විය හැකිය. නැතහොත් ශරීරය තුළ ඇති (ආධාරක) සෛල වලින් විය හැකිය.&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7035&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:52, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7035&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T08:52:43Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:52, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l22&quot; &gt;22 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;22 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== නියම ඉදිමුම්, අර්බුද හෙවත් නව්‍යප්ලාස්ම: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== නියම ඉදිමුම්, අර්බුද හෙවත් නව්‍යප්ලාස්ම: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදවනාහි ශරීරයෙන් සිදුවන සාමාන්‍ය ප්‍රයෝජනවත් කාර්යයන්ට පිහිටක් නොවන්නාවූ ද ස්වාභාවික වර්ධනයට සම්බන්ධයක් නැත්තාවූ ද ශරීර සෛල නොකඩවා වර්ධනය වීමෙන් හටගන්නාවූ නියම ඉදිමුම්ය. එවැනි සෛල ස්වාභාවික පටක රටාවට සහ පටකඝටනාවට හානි පමුණුවන තරමට ම සීමාව ඉක්මවා වැඩෙන්නේ ය. සාමාන්‍යයෙන් අර්බුද හේතු කොටගෙන ඉදිමුමක් ඇතිවුව ද, සෛලවල සංඛ්‍යාව වර්ධනය වෙමින් පවතින අතර ම ඒවා විනාශ වී යන විට හෝ ඒවායේ කැළැල් හටගන්නා විට හෝ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑමක් ඇති විය හැකිය. පයෝධරවල තන්තුකර පිළිකා හටගත් විට මෙසේ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑම දැක්ක හැකිය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදවනාහි ශරීරයෙන් සිදුවන සාමාන්‍ය ප්‍රයෝජනවත් කාර්යයන්ට පිහිටක් නොවන්නාවූ ද ස්වාභාවික වර්ධනයට සම්බන්ධයක් නැත්තාවූ ද ශරීර සෛල නොකඩවා වර්ධනය වීමෙන් හටගන්නාවූ නියම ඉදිමුම්ය. එවැනි සෛල ස්වාභාවික පටක රටාවට සහ පටකඝටනාවට හානි පමුණුවන තරමට ම සීමාව ඉක්මවා වැඩෙන්නේ ය. සාමාන්‍යයෙන් අර්බුද හේතු කොටගෙන ඉදිමුමක් ඇතිවුව ද, සෛලවල සංඛ්‍යාව වර්ධනය වෙමින් පවතින අතර ම ඒවා විනාශ වී යන විට හෝ ඒවායේ කැළැල් හටගන්නා විට හෝ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑමක් ඇති විය හැකිය. පයෝධරවල තන්තුකර පිළිකා හටගත් විට මෙසේ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑම දැක්ක හැකිය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-107-1.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;500px&lt;/del&gt;|left]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-107-1.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;600px&lt;/ins&gt;|left]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයක් කරණ කොටගෙන සාමාන්‍යයෙන් ඇතිවන ඉදිමුම එම අර්බුදය ශරීර කුෂ්ටලයට ආසන්නව පවත්නා විට ලෙහෙසියෙන් හඳුනාගත හැකිවේ. එහෙත් අර්බුදය පටකයන්ගේ අභ්‍යන්තරයට කාවැදී පවත්නා විට, විශේෂයෙන් ම වැඩි ඉදිමුමක් නොමැති විට, රෝග විනිශ්චය දුෂ්කර විය හැකිය. එවැනි අවස්ථාවලදී පටකය X කිරණ පරීක්ෂණයකට භාජන කිරීම, නොඑසේ නම් ශල්‍යකර්මයක් කොට පරීක්ෂා කර බැලීම වැනි විශේෂ උපක්‍රමයෙකින් රෝග විනිශ්චය කළ යුතුය. අර්බුදයේ උග්‍රතාව සහ ස්වභාව පිළිබඳ නියම විනිශ්චයක් ඇති කර ගැනීම සඳහා පටකයෙන් කුඩා කොටසක් කපා ඉවතට ගෙන අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් එය පරීක්ෂා කර බැලීම අවශ්‍ය විය හැකියි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයක් කරණ කොටගෙන සාමාන්‍යයෙන් ඇතිවන ඉදිමුම එම අර්බුදය ශරීර කුෂ්ටලයට ආසන්නව පවත්නා විට ලෙහෙසියෙන් හඳුනාගත හැකිවේ. එහෙත් අර්බුදය පටකයන්ගේ අභ්‍යන්තරයට කාවැදී පවත්නා විට, විශේෂයෙන් ම වැඩි ඉදිමුමක් නොමැති විට, රෝග විනිශ්චය දුෂ්කර විය හැකිය. එවැනි අවස්ථාවලදී පටකය X කිරණ පරීක්ෂණයකට භාජන කිරීම, නොඑසේ නම් ශල්‍යකර්මයක් කොට පරීක්ෂා කර බැලීම වැනි විශේෂ උපක්‍රමයෙකින් රෝග විනිශ්චය කළ යුතුය. අර්බුදයේ උග්‍රතාව සහ ස්වභාව පිළිබඳ නියම විනිශ්චයක් ඇති කර ගැනීම සඳහා පටකයෙන් කුඩා කොටසක් කපා ඉවතට ගෙන අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් එය පරීක්ෂා කර බැලීම අවශ්‍ය විය හැකියි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7034&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:52, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7034&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T08:52:11Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:52, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l22&quot; &gt;22 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;22 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== නියම ඉදිමුම්, අර්බුද හෙවත් නව්‍යප්ලාස්ම: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== නියම ඉදිමුම්, අර්බුද හෙවත් නව්‍යප්ලාස්ම: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදවනාහි ශරීරයෙන් සිදුවන සාමාන්‍ය ප්‍රයෝජනවත් කාර්යයන්ට පිහිටක් නොවන්නාවූ ද ස්වාභාවික වර්ධනයට සම්බන්ධයක් නැත්තාවූ ද ශරීර සෛල නොකඩවා වර්ධනය වීමෙන් හටගන්නාවූ නියම ඉදිමුම්ය. එවැනි සෛල ස්වාභාවික පටක රටාවට සහ පටකඝටනාවට හානි පමුණුවන තරමට ම සීමාව ඉක්මවා වැඩෙන්නේ ය. සාමාන්‍යයෙන් අර්බුද හේතු කොටගෙන ඉදිමුමක් ඇතිවුව ද, සෛලවල සංඛ්‍යාව වර්ධනය වෙමින් පවතින අතර ම ඒවා විනාශ වී යන විට හෝ ඒවායේ කැළැල් හටගන්නා විට හෝ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑමක් ඇති විය හැකිය. පයෝධරවල තන්තුකර පිළිකා හටගත් විට මෙසේ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑම දැක්ක හැකිය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදවනාහි ශරීරයෙන් සිදුවන සාමාන්‍ය ප්‍රයෝජනවත් කාර්යයන්ට පිහිටක් නොවන්නාවූ ද ස්වාභාවික වර්ධනයට සම්බන්ධයක් නැත්තාවූ ද ශරීර සෛල නොකඩවා වර්ධනය වීමෙන් හටගන්නාවූ නියම ඉදිමුම්ය. එවැනි සෛල ස්වාභාවික පටක රටාවට සහ පටකඝටනාවට හානි පමුණුවන තරමට ම සීමාව ඉක්මවා වැඩෙන්නේ ය. සාමාන්‍යයෙන් අර්බුද හේතු කොටගෙන ඉදිමුමක් ඇතිවුව ද, සෛලවල සංඛ්‍යාව වර්ධනය වෙමින් පවතින අතර ම ඒවා විනාශ වී යන විට හෝ ඒවායේ කැළැල් හටගන්නා විට හෝ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑමක් ඇති විය හැකිය. පයෝධරවල තන්තුකර පිළිකා හටගත් විට මෙසේ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑම දැක්ක හැකිය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-107-1.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;250px&lt;/del&gt;|left]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-107-1.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;500px&lt;/ins&gt;|left]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයක් කරණ කොටගෙන සාමාන්‍යයෙන් ඇතිවන ඉදිමුම එම අර්බුදය ශරීර කුෂ්ටලයට ආසන්නව පවත්නා විට ලෙහෙසියෙන් හඳුනාගත හැකිවේ. එහෙත් අර්බුදය පටකයන්ගේ අභ්‍යන්තරයට කාවැදී පවත්නා විට, විශේෂයෙන් ම වැඩි ඉදිමුමක් නොමැති විට, රෝග විනිශ්චය දුෂ්කර විය හැකිය. එවැනි අවස්ථාවලදී පටකය X කිරණ පරීක්ෂණයකට භාජන කිරීම, නොඑසේ නම් ශල්‍යකර්මයක් කොට පරීක්ෂා කර බැලීම වැනි විශේෂ උපක්‍රමයෙකින් රෝග විනිශ්චය කළ යුතුය. අර්බුදයේ උග්‍රතාව සහ ස්වභාව පිළිබඳ නියම විනිශ්චයක් ඇති කර ගැනීම සඳහා පටකයෙන් කුඩා කොටසක් කපා ඉවතට ගෙන අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් එය පරීක්ෂා කර බැලීම අවශ්‍ය විය හැකියි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයක් කරණ කොටගෙන සාමාන්‍යයෙන් ඇතිවන ඉදිමුම එම අර්බුදය ශරීර කුෂ්ටලයට ආසන්නව පවත්නා විට ලෙහෙසියෙන් හඳුනාගත හැකිවේ. එහෙත් අර්බුදය පටකයන්ගේ අභ්‍යන්තරයට කාවැදී පවත්නා විට, විශේෂයෙන් ම වැඩි ඉදිමුමක් නොමැති විට, රෝග විනිශ්චය දුෂ්කර විය හැකිය. එවැනි අවස්ථාවලදී පටකය X කිරණ පරීක්ෂණයකට භාජන කිරීම, නොඑසේ නම් ශල්‍යකර්මයක් කොට පරීක්ෂා කර බැලීම වැනි විශේෂ උපක්‍රමයෙකින් රෝග විනිශ්චය කළ යුතුය. අර්බුදයේ උග්‍රතාව සහ ස්වභාව පිළිබඳ නියම විනිශ්චයක් ඇති කර ගැනීම සඳහා පටකයෙන් කුඩා කොටසක් කපා ඉවතට ගෙන අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් එය පරීක්ෂා කර බැලීම අවශ්‍ය විය හැකියි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7033&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:51, 21 ජනවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E0%B6%B6%E0%B7%94%E0%B6%AF-2&amp;diff=7033&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-01-21T08:51:46Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:51, 21 ජනවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l22&quot; &gt;22 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;22 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== නියම ඉදිමුම්, අර්බුද හෙවත් නව්‍යප්ලාස්ම: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== නියම ඉදිමුම්, අර්බුද හෙවත් නව්‍යප්ලාස්ම: ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදවනාහි ශරීරයෙන් සිදුවන සාමාන්‍ය ප්‍රයෝජනවත් කාර්යයන්ට පිහිටක් නොවන්නාවූ ද ස්වාභාවික වර්ධනයට සම්බන්ධයක් නැත්තාවූ ද ශරීර සෛල නොකඩවා වර්ධනය වීමෙන් හටගන්නාවූ නියම ඉදිමුම්ය. එවැනි සෛල ස්වාභාවික පටක රටාවට සහ පටකඝටනාවට හානි පමුණුවන තරමට ම සීමාව ඉක්මවා වැඩෙන්නේ ය. සාමාන්‍යයෙන් අර්බුද හේතු කොටගෙන ඉදිමුමක් ඇතිවුව ද, සෛලවල සංඛ්‍යාව වර්ධනය වෙමින් පවතින අතර ම ඒවා විනාශ වී යන විට හෝ ඒවායේ කැළැල් හටගන්නා විට හෝ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑමක් ඇති විය හැකිය. පයෝධරවල තන්තුකර පිළිකා හටගත් විට මෙසේ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑම දැක්ක හැකිය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදවනාහි ශරීරයෙන් සිදුවන සාමාන්‍ය ප්‍රයෝජනවත් කාර්යයන්ට පිහිටක් නොවන්නාවූ ද ස්වාභාවික වර්ධනයට සම්බන්ධයක් නැත්තාවූ ද ශරීර සෛල නොකඩවා වර්ධනය වීමෙන් හටගන්නාවූ නියම ඉදිමුම්ය. එවැනි සෛල ස්වාභාවික පටක රටාවට සහ පටකඝටනාවට හානි පමුණුවන තරමට ම සීමාව ඉක්මවා වැඩෙන්නේ ය. සාමාන්‍යයෙන් අර්බුද හේතු කොටගෙන ඉදිමුමක් ඇතිවුව ද, සෛලවල සංඛ්‍යාව වර්ධනය වෙමින් පවතින අතර ම ඒවා විනාශ වී යන විට හෝ ඒවායේ කැළැල් හටගන්නා විට හෝ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑමක් ඇති විය හැකිය. පයෝධරවල තන්තුකර පිළිකා හටගත් විට මෙසේ ප්‍රමාණයෙන් කුඩා වී යෑම දැක්ක හැකිය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:2-107-1.jpg|250px|left]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයක් කරණ කොටගෙන සාමාන්‍යයෙන් ඇතිවන ඉදිමුම එම අර්බුදය ශරීර කුෂ්ටලයට ආසන්නව පවත්නා විට ලෙහෙසියෙන් හඳුනාගත හැකිවේ. එහෙත් අර්බුදය පටකයන්ගේ අභ්‍යන්තරයට කාවැදී පවත්නා විට, විශේෂයෙන් ම වැඩි ඉදිමුමක් නොමැති විට, රෝග විනිශ්චය දුෂ්කර විය හැකිය. එවැනි අවස්ථාවලදී පටකය X කිරණ පරීක්ෂණයකට භාජන කිරීම, නොඑසේ නම් ශල්‍යකර්මයක් කොට පරීක්ෂා කර බැලීම වැනි විශේෂ උපක්‍රමයෙකින් රෝග විනිශ්චය කළ යුතුය. අර්බුදයේ උග්‍රතාව සහ ස්වභාව පිළිබඳ නියම විනිශ්චයක් ඇති කර ගැනීම සඳහා පටකයෙන් කුඩා කොටසක් කපා ඉවතට ගෙන අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් එය පරීක්ෂා කර බැලීම අවශ්‍ය විය හැකියි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අර්බුදයක් කරණ කොටගෙන සාමාන්‍යයෙන් ඇතිවන ඉදිමුම එම අර්බුදය ශරීර කුෂ්ටලයට ආසන්නව පවත්නා විට ලෙහෙසියෙන් හඳුනාගත හැකිවේ. එහෙත් අර්බුදය පටකයන්ගේ අභ්‍යන්තරයට කාවැදී පවත්නා විට, විශේෂයෙන් ම වැඩි ඉදිමුමක් නොමැති විට, රෝග විනිශ්චය දුෂ්කර විය හැකිය. එවැනි අවස්ථාවලදී පටකය X කිරණ පරීක්ෂණයකට භාජන කිරීම, නොඑසේ නම් ශල්‍යකර්මයක් කොට පරීක්ෂා කර බැලීම වැනි විශේෂ උපක්‍රමයෙකින් රෝග විනිශ්චය කළ යුතුය. අර්බුදයේ උග්‍රතාව සහ ස්වභාව පිළිබඳ නියම විනිශ්චයක් ඇති කර ගැනීම සඳහා පටකයෙන් කුඩා කොටසක් කපා ඉවතට ගෙන අණ්වීක්ෂයක ආධාරයෙන් එය පරීක්ෂා කර බැලීම අවශ්‍ය විය හැකියි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>