<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92</id>
		<title>අවන්ති - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T17:58:39Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92&amp;diff=7342&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:14, 17 පෙබරවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92&amp;diff=7342&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-02-17T06:14:20Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:14, 17 පෙබරවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-214.jpg|right|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;500px&lt;/del&gt;]]බටහිර ඉන්දියාවේ පිහිටා තුබුණු පැරණි රාජ්‍යයකි. මෙය ගෞතම බුදුන් සමයෙහි ඉන්දියාවේ පැවැති [[සොළොස් මහජනපද]]යන්ගෙන් (බ.) එකක් වූ බව අංගුත්තරනිකායෙහි සඳහන් වෙයි. ජෛනයන්ගේ සාහිත්‍ය කෘතියක් වූ භගවතී සූත්‍රයෙහි ද මහා ජනපද සොළොසක් ගැන සඳහන් වෙයි. එහෙත් අවන්ති දේශය ඒ නමින්ම හඳුන්වා දී නැත. එහි සඳහන් වන 'මාලව' යන්නෙන් අවන්ති දේශය අදහස් කෙරෙන බව හේමචන්ද්‍ර රායි චෞදරී මහතා පවසයි. එකල ඉන්දියාවේ පැවැතිණැ'යි සලකන මහාරාජ්‍ය සතර අතුරෙන් අවන්ති රාජ්‍යය ද එකකි. වේත්‍රවතී (බෙත්වා) නදිය පැරණි අවන්ති දේශය මැදින් ගලා ගියේය. මේ ගඟින් උතුරෙහි වූ ප්‍රදේශය අවන්ති දේශය වශයෙනුත් දකුණෙන් වූ ප්‍රදේශය දක්ෂිණ අවන්ති දේශය වශයෙනුත් කලෙක හැඳින්වුණු බව පෙනේ. මහාභාරතයෙහි සඳහන් වන්නේ මේ ප්‍රදේශ දෙක රාජ්‍ය දෙකක් හැටියටය. එකල උත්තර අවන්තියෙහි අගනුවර උදේනි පුරය වූ අතර දක්ෂිණ අවන්ති රාජ්‍යයෙහි අගනුවර මාහිෂ්මතී නුවර විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-214.jpg|right|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/ins&gt;]]බටහිර ඉන්දියාවේ පිහිටා තුබුණු පැරණි රාජ්‍යයකි. මෙය ගෞතම බුදුන් සමයෙහි ඉන්දියාවේ පැවැති [[සොළොස් මහජනපද]]යන්ගෙන් (බ.) එකක් වූ බව අංගුත්තරනිකායෙහි සඳහන් වෙයි. ජෛනයන්ගේ සාහිත්‍ය කෘතියක් වූ භගවතී සූත්‍රයෙහි ද මහා ජනපද සොළොසක් ගැන සඳහන් වෙයි. එහෙත් අවන්ති දේශය ඒ නමින්ම හඳුන්වා දී නැත. එහි සඳහන් වන 'මාලව' යන්නෙන් අවන්ති දේශය අදහස් කෙරෙන බව හේමචන්ද්‍ර රායි චෞදරී මහතා පවසයි. එකල ඉන්දියාවේ පැවැතිණැ'යි සලකන මහාරාජ්‍ය සතර අතුරෙන් අවන්ති රාජ්‍යය ද එකකි. වේත්‍රවතී (බෙත්වා) නදිය පැරණි අවන්ති දේශය මැදින් ගලා ගියේය. මේ ගඟින් උතුරෙහි වූ ප්‍රදේශය අවන්ති දේශය වශයෙනුත් දකුණෙන් වූ ප්‍රදේශය දක්ෂිණ අවන්ති දේශය වශයෙනුත් කලෙක හැඳින්වුණු බව පෙනේ. මහාභාරතයෙහි සඳහන් වන්නේ මේ ප්‍රදේශ දෙක රාජ්‍ය දෙකක් හැටියටය. එකල උත්තර අවන්තියෙහි අගනුවර උදේනි පුරය වූ අතර දක්ෂිණ අවන්ති රාජ්‍යයෙහි අගනුවර මාහිෂ්මතී නුවර විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැනට මාල්වා‚ නිර්මාල් හා මාධ්‍ය යන ප්‍රදේශයන්ට යාබද භූමි ප්‍රදේශයක් එකල අවන්ති රාජ්‍යයට අයත්ව තුබුණු භූමි ප්‍රදේශය හැටියට ගත හැකි යයි බී.සී. ලෝ මහතා කල්පනා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැනට මාල්වා‚ නිර්මාල් හා මාධ්‍ය යන ප්‍රදේශයන්ට යාබද භූමි ප්‍රදේශයක් එකල අවන්ති රාජ්‍යයට අයත්ව තුබුණු භූමි ප්‍රදේශය හැටියට ගත හැකි යයි බී.සී. ලෝ මහතා කල්පනා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92&amp;diff=7341&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:14, 17 පෙබරවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92&amp;diff=7341&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-02-17T06:14:01Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:14, 17 පෙබරවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-214.jpg|right|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/del&gt;]]බටහිර ඉන්දියාවේ පිහිටා තුබුණු පැරණි රාජ්‍යයකි. මෙය ගෞතම බුදුන් සමයෙහි ඉන්දියාවේ පැවැති [[සොළොස් මහජනපද]]යන්ගෙන් (බ.) එකක් වූ බව අංගුත්තරනිකායෙහි සඳහන් වෙයි. ජෛනයන්ගේ සාහිත්‍ය කෘතියක් වූ භගවතී සූත්‍රයෙහි ද මහා ජනපද සොළොසක් ගැන සඳහන් වෙයි. එහෙත් අවන්ති දේශය ඒ නමින්ම හඳුන්වා දී නැත. එහි සඳහන් වන 'මාලව' යන්නෙන් අවන්ති දේශය අදහස් කෙරෙන බව හේමචන්ද්‍ර රායි චෞදරී මහතා පවසයි. එකල ඉන්දියාවේ පැවැතිණැ'යි සලකන මහාරාජ්‍ය සතර අතුරෙන් අවන්ති රාජ්‍යය ද එකකි. වේත්‍රවතී (බෙත්වා) නදිය පැරණි අවන්ති දේශය මැදින් ගලා ගියේය. මේ ගඟින් උතුරෙහි වූ ප්‍රදේශය අවන්ති දේශය වශයෙනුත් දකුණෙන් වූ ප්‍රදේශය දක්ෂිණ අවන්ති දේශය වශයෙනුත් කලෙක හැඳින්වුණු බව පෙනේ. මහාභාරතයෙහි සඳහන් වන්නේ මේ ප්‍රදේශ දෙක රාජ්‍ය දෙකක් හැටියටය. එකල උත්තර අවන්තියෙහි අගනුවර උදේනි පුරය වූ අතර දක්ෂිණ අවන්ති රාජ්‍යයෙහි අගනුවර මාහිෂ්මතී නුවර විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-214.jpg|right|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;500px&lt;/ins&gt;]]බටහිර ඉන්දියාවේ පිහිටා තුබුණු පැරණි රාජ්‍යයකි. මෙය ගෞතම බුදුන් සමයෙහි ඉන්දියාවේ පැවැති [[සොළොස් මහජනපද]]යන්ගෙන් (බ.) එකක් වූ බව අංගුත්තරනිකායෙහි සඳහන් වෙයි. ජෛනයන්ගේ සාහිත්‍ය කෘතියක් වූ භගවතී සූත්‍රයෙහි ද මහා ජනපද සොළොසක් ගැන සඳහන් වෙයි. එහෙත් අවන්ති දේශය ඒ නමින්ම හඳුන්වා දී නැත. එහි සඳහන් වන 'මාලව' යන්නෙන් අවන්ති දේශය අදහස් කෙරෙන බව හේමචන්ද්‍ර රායි චෞදරී මහතා පවසයි. එකල ඉන්දියාවේ පැවැතිණැ'යි සලකන මහාරාජ්‍ය සතර අතුරෙන් අවන්ති රාජ්‍යය ද එකකි. වේත්‍රවතී (බෙත්වා) නදිය පැරණි අවන්ති දේශය මැදින් ගලා ගියේය. මේ ගඟින් උතුරෙහි වූ ප්‍රදේශය අවන්ති දේශය වශයෙනුත් දකුණෙන් වූ ප්‍රදේශය දක්ෂිණ අවන්ති දේශය වශයෙනුත් කලෙක හැඳින්වුණු බව පෙනේ. මහාභාරතයෙහි සඳහන් වන්නේ මේ ප්‍රදේශ දෙක රාජ්‍ය දෙකක් හැටියටය. එකල උත්තර අවන්තියෙහි අගනුවර උදේනි පුරය වූ අතර දක්ෂිණ අවන්ති රාජ්‍යයෙහි අගනුවර මාහිෂ්මතී නුවර විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැනට මාල්වා‚ නිර්මාල් හා මාධ්‍ය යන ප්‍රදේශයන්ට යාබද භූමි ප්‍රදේශයක් එකල අවන්ති රාජ්‍යයට අයත්ව තුබුණු භූමි ප්‍රදේශය හැටියට ගත හැකි යයි බී.සී. ලෝ මහතා කල්පනා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැනට මාල්වා‚ නිර්මාල් හා මාධ්‍ය යන ප්‍රදේශයන්ට යාබද භූමි ප්‍රදේශයක් එකල අවන්ති රාජ්‍යයට අයත්ව තුබුණු භූමි ප්‍රදේශය හැටියට ගත හැකි යයි බී.සී. ලෝ මහතා කල්පනා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92&amp;diff=7340&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 06:13, 17 පෙබරවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92&amp;diff=7340&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-02-17T06:13:29Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;06:13, 17 පෙබරවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බටහිර ඉන්දියාවේ පිහිටා තුබුණු පැරණි රාජ්‍යයකි. මෙය ගෞතම බුදුන් සමයෙහි ඉන්දියාවේ පැවැති [[සොළොස් මහජනපද]]යන්ගෙන් (බ.) එකක් වූ බව අංගුත්තරනිකායෙහි සඳහන් වෙයි. ජෛනයන්ගේ සාහිත්‍ය කෘතියක් වූ භගවතී සූත්‍රයෙහි ද මහා ජනපද සොළොසක් ගැන සඳහන් වෙයි. එහෙත් අවන්ති දේශය ඒ නමින්ම හඳුන්වා දී නැත. එහි සඳහන් වන 'මාලව' යන්නෙන් අවන්ති දේශය අදහස් කෙරෙන බව හේමචන්ද්‍ර රායි චෞදරී මහතා පවසයි. එකල ඉන්දියාවේ පැවැතිණැ'යි සලකන මහාරාජ්‍ය සතර අතුරෙන් අවන්ති රාජ්‍යය ද එකකි. වේත්‍රවතී (බෙත්වා) නදිය පැරණි අවන්ති දේශය මැදින් ගලා ගියේය. මේ ගඟින් උතුරෙහි වූ ප්‍රදේශය අවන්ති දේශය වශයෙනුත් දකුණෙන් වූ ප්‍රදේශය දක්ෂිණ අවන්ති දේශය වශයෙනුත් කලෙක හැඳින්වුණු බව පෙනේ. මහාභාරතයෙහි සඳහන් වන්නේ මේ ප්‍රදේශ දෙක රාජ්‍ය දෙකක් හැටියටය. එකල උත්තර අවන්තියෙහි අගනුවර උදේනි පුරය වූ අතර දක්ෂිණ අවන්ති රාජ්‍යයෙහි අගනුවර මාහිෂ්මතී නුවර විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:2-214.jpg|right|400px]]&lt;/ins&gt;බටහිර ඉන්දියාවේ පිහිටා තුබුණු පැරණි රාජ්‍යයකි. මෙය ගෞතම බුදුන් සමයෙහි ඉන්දියාවේ පැවැති [[සොළොස් මහජනපද]]යන්ගෙන් (බ.) එකක් වූ බව අංගුත්තරනිකායෙහි සඳහන් වෙයි. ජෛනයන්ගේ සාහිත්‍ය කෘතියක් වූ භගවතී සූත්‍රයෙහි ද මහා ජනපද සොළොසක් ගැන සඳහන් වෙයි. එහෙත් අවන්ති දේශය ඒ නමින්ම හඳුන්වා දී නැත. එහි සඳහන් වන 'මාලව' යන්නෙන් අවන්ති දේශය අදහස් කෙරෙන බව හේමචන්ද්‍ර රායි චෞදරී මහතා පවසයි. එකල ඉන්දියාවේ පැවැතිණැ'යි සලකන මහාරාජ්‍ය සතර අතුරෙන් අවන්ති රාජ්‍යය ද එකකි. වේත්‍රවතී (බෙත්වා) නදිය පැරණි අවන්ති දේශය මැදින් ගලා ගියේය. මේ ගඟින් උතුරෙහි වූ ප්‍රදේශය අවන්ති දේශය වශයෙනුත් දකුණෙන් වූ ප්‍රදේශය දක්ෂිණ අවන්ති දේශය වශයෙනුත් කලෙක හැඳින්වුණු බව පෙනේ. මහාභාරතයෙහි සඳහන් වන්නේ මේ ප්‍රදේශ දෙක රාජ්‍ය දෙකක් හැටියටය. එකල උත්තර අවන්තියෙහි අගනුවර උදේනි පුරය වූ අතර දක්ෂිණ අවන්ති රාජ්‍යයෙහි අගනුවර මාහිෂ්මතී නුවර විය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැනට මාල්වා‚ නිර්මාල් හා මාධ්‍ය යන ප්‍රදේශයන්ට යාබද භූමි ප්‍රදේශයක් එකල අවන්ති රාජ්‍යයට අයත්ව තුබුණු භූමි ප්‍රදේශය හැටියට ගත හැකි යයි බී.සී. ලෝ මහතා කල්පනා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැනට මාල්වා‚ නිර්මාල් හා මාධ්‍ය යන ප්‍රදේශයන්ට යාබද භූමි ප්‍රදේශයක් එකල අවන්ති රාජ්‍යයට අයත්ව තුබුණු භූමි ප්‍රදේශය හැටියට ගත හැකි යයි බී.සී. ලෝ මහතා කල්පනා කරයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92&amp;diff=6102&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: 'බටහිර ඉන්දියාවේ පිහිටා තුබුණු පැරණි රාජ්‍යයක...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%80%E0%B6%B1%E0%B7%8A%E0%B6%AD%E0%B7%92&amp;diff=6102&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-07-26T08:19:55Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;බටහිර ඉන්දියාවේ පිහිටා තුබුණු පැරණි රාජ්‍යයක...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;බටහිර ඉන්දියාවේ පිහිටා තුබුණු පැරණි රාජ්‍යයකි. මෙය ගෞතම බුදුන් සමයෙහි ඉන්දියාවේ පැවැති [[සොළොස් මහජනපද]]යන්ගෙන් (බ.) එකක් වූ බව අංගුත්තරනිකායෙහි සඳහන් වෙයි. ජෛනයන්ගේ සාහිත්‍ය කෘතියක් වූ භගවතී සූත්‍රයෙහි ද මහා ජනපද සොළොසක් ගැන සඳහන් වෙයි. එහෙත් අවන්ති දේශය ඒ නමින්ම හඳුන්වා දී නැත. එහි සඳහන් වන 'මාලව' යන්නෙන් අවන්ති දේශය අදහස් කෙරෙන බව හේමචන්ද්‍ර රායි චෞදරී මහතා පවසයි. එකල ඉන්දියාවේ පැවැතිණැ'යි සලකන මහාරාජ්‍ය සතර අතුරෙන් අවන්ති රාජ්‍යය ද එකකි. වේත්‍රවතී (බෙත්වා) නදිය පැරණි අවන්ති දේශය මැදින් ගලා ගියේය. මේ ගඟින් උතුරෙහි වූ ප්‍රදේශය අවන්ති දේශය වශයෙනුත් දකුණෙන් වූ ප්‍රදේශය දක්ෂිණ අවන්ති දේශය වශයෙනුත් කලෙක හැඳින්වුණු බව පෙනේ. මහාභාරතයෙහි සඳහන් වන්නේ මේ ප්‍රදේශ දෙක රාජ්‍ය දෙකක් හැටියටය. එකල උත්තර අවන්තියෙහි අගනුවර උදේනි පුරය වූ අතර දක්ෂිණ අවන්ති රාජ්‍යයෙහි අගනුවර මාහිෂ්මතී නුවර විය.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
දැනට මාල්වා‚ නිර්මාල් හා මාධ්‍ය යන ප්‍රදේශයන්ට යාබද භූමි ප්‍රදේශයක් එකල අවන්ති රාජ්‍යයට අයත්ව තුබුණු භූමි ප්‍රදේශය හැටියට ගත හැකි යයි බී.සී. ලෝ මහතා කල්පනා කරයි.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
බුද්ධකාලයට පෙර අවන්ති ප්‍රදේශයේ රජ බවට පත්ව සිටියේ භරත ගෝත්‍රයේ වෙස්සභූ නමැති රජකු බව දීඝනිකායේ මහාගෝවින්ද සූත්‍රයෙහි සඳහන් වෙයි. එකල එහි අගනුවර වූයේ මාහිෂ්මතී&lt;br /&gt;
නගරයයි. පුරාණයන්හි සඳහන් වන අයුරු අවන්ති දේශය හා මාහිෂ්මතී පුරය ගොඩනංවනු ලැබූයේ යදුරාජ වංශයට අයත් වූවන් විසිනි. මෞර්යයුගයේ දී අවන්ති ප්‍රදේශය මගධ අධිරාජ්‍යයේ ප්‍රාදේශික රාජ්‍යයක් බවට පත්ව තිබිණි. [[අශෝක]] (බ.) කුමාරයා යුවරජ තනතුර දරමින් කලක් මෙහි විසූ බවත් එකල එහි ප්‍රධාන නුවර විදිසා හෙවත් වේදිසා වූ බවත් මහාවංසයෙහි පැවැසෙයි. සාතවාහන රජවරුන්ගේ කාලයේ දී, විශේෂයෙන්ම ගෞතමී පුත්‍ර සාතකර්ණි රජුගේ කාලයේ දී, අවන්ති ප්‍රදේශය ඔවුන් යටතට පත්විය. මේ ප්‍රදේශය ශක ක්ෂත්‍රපවරුන් විසින් සාතවාහන රජවරුන්ගෙන් දෙවරක්ම පැහැර ගනු ලැබූ බව පෙනේ. ශක ක්ෂත්‍රපයකු වූ නහපාන රජු (119–125) විසින් ආක්‍රමණය කරනු ලැබීම නිසා මේ ප්‍රදේශය වරක් ක්ෂත්‍රප රාජවංශයට හිමි විය. එහෙත් ඔහුගෙන් පසු මෙය නැවත වරක් සාතවාහන වංශයට අයත් වූ බව පෙනේ. ක්‍රි.ව. 150 දී අවන්ති දේශය නැවත වරක් ක්ෂත්‍රපයන්ට හිමි වූයේ රුද්‍රදාමන් ඒ ප්‍රදේශය ආක්‍රමණය කිරීම නිසාය. එකල ද මේ ප්‍රදේශය හැඳින්වුණේ අවන්ති නමින් ම බව රුද්‍රදාමන්ගේ ජුනාගර් සෙල්ලිපියෙන් ඔප්පු වේ. හයවන සියවසේ දී අවන්ති ප්‍රදේශය ගුර්ජර රාජ පරම්පරාවකට අයත්ව තිබූ බවත් එකල ද එහි අගනුවර උදේනිය වූ බවත් පෙනේ. අටවන සියවසේ මුල හරියේ දී අවන්ති ප්‍රදේශය කාශ්මීරයේ ලලිතාදිත්‍ය මුක්තාපීඩ රජු විසින් ආක්‍රමණය කරන ලද බව කල්හණයන්ගේ රාජතරංගිණියෙහි සඳහන් වෙයි. අටවන සියවසෙන් පසු අවන්ති ප්‍රදේශය හැඳින්වී ඇත්තේ මාල්වා හෙවත් මාලව යන නමිනි. (මින් පසු අවන්ති ඉතිහාසය සඳහා “[[මාල්වා]]”බ.) &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1965)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: භූගෝල විද්‍යාව - ඉන්දියානු ඉතිහාසය]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: අ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>