<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F</id>
		<title>අශ්වතරයා - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T16:28:10Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=7441&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:58, 18 පෙබරවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=7441&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-02-18T09:58:02Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:58, 18 පෙබරවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-276.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;right&lt;/del&gt;|200px]](Mul), කොටළුවකුට දාව (අස්) වෙළඹක කුසින් උපදින දෙමුහුන් සතෙකි. අශ්වතර ශබ්දයේ තර ප්‍රත්‍යයෙන් තනුත්වයක් නොහොත් සිහින් හෝ හීන බවක් පැවසේ. අශ්වතරයා සාමාන්‍යයෙන් ගුරු පාටට හුරුය. ඌට අශ්වයකුගේ ලක්ෂණ ද කොටළුවකුගේ ලක්ෂණ ද තිබේ. හිස කන් කුර ආදියෙන් අශ්වතරයා කොටළුවකු වැනිය. එහෙත් උස, බෙල්ලේ හැඩය, දත් ආදියෙන් ඌ අශ්වයකු වැනි ද වේ. අශ්වතරයන් ලබාගැනීම පිණිස දැන් බොහෝ විට [[කෘත්‍රිම සිඤ්චනය]] (බ.) උපයෝගී කර ගනු ලැබේ. අශ්වතර වර්ගයේ ගෑනු පිරිමි සතුන් ඔවුනොවුන් අතර හෝ උන්ගේ දෙමාපියන් සමග හෝ පට්ටි ගැස්සූ විට පැටවුන් ලැබෙන්නේ ඉතා කලාතුරකින් බව පෙනේ. පැටවුන් ලත් අවස්ථා දෙක තුනක් වාර්තා වී ඇතත් ඒවා සැක කටයුතු සේ බැහැර කර ඇත. මේ වඳ බවට හේතුව මව්පිය දෙදෙනාගේ වර්ණ දේහ (chromosome) සංඛ්‍යාවෙහි ඇති&amp;#160; අසමානතාවයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-276.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;left&lt;/ins&gt;|200px]](Mul), කොටළුවකුට දාව (අස්) වෙළඹක කුසින් උපදින දෙමුහුන් සතෙකි. අශ්වතර ශබ්දයේ තර ප්‍රත්‍යයෙන් තනුත්වයක් නොහොත් සිහින් හෝ හීන බවක් පැවසේ. අශ්වතරයා සාමාන්‍යයෙන් ගුරු පාටට හුරුය. ඌට අශ්වයකුගේ ලක්ෂණ ද කොටළුවකුගේ ලක්ෂණ ද තිබේ. හිස කන් කුර ආදියෙන් අශ්වතරයා කොටළුවකු වැනිය. එහෙත් උස, බෙල්ලේ හැඩය, දත් ආදියෙන් ඌ අශ්වයකු වැනි ද වේ. අශ්වතරයන් ලබාගැනීම පිණිස දැන් බොහෝ විට [[කෘත්‍රිම සිඤ්චනය]] (බ.) උපයෝගී කර ගනු ලැබේ. අශ්වතර වර්ගයේ ගෑනු පිරිමි සතුන් ඔවුනොවුන් අතර හෝ උන්ගේ දෙමාපියන් සමග හෝ පට්ටි ගැස්සූ විට පැටවුන් ලැබෙන්නේ ඉතා කලාතුරකින් බව පෙනේ. පැටවුන් ලත් අවස්ථා දෙක තුනක් වාර්තා වී ඇතත් ඒවා සැක කටයුතු සේ බැහැර කර ඇත. මේ වඳ බවට හේතුව මව්පිය දෙදෙනාගේ වර්ණ දේහ (chromosome) සංඛ්‍යාවෙහි ඇති&amp;#160; අසමානතාවයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැඩි උෂ්ණත්වයක් දැරිය හැකිකම හා සංසුන්භාවය අතින් කොටළුවා බඳුවීම නිසා ද අශ්වයකුට සමාන ශරීර ශක්තිය හා ධෛර්යය ඇති නිසා ද ලෝකයෙහි නිවර්තන සහ අර්ධ නිවර්තන ප්‍රදේශයන්ට අයත් කර ප්‍රදේශවල තවලම් කඳු ගෙනයෑම සඳහා පුරාණයේ සිට ම ඉතා බහුල ලෙස අශ්වතරයන් යොදා ගත්හ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැඩි උෂ්ණත්වයක් දැරිය හැකිකම හා සංසුන්භාවය අතින් කොටළුවා බඳුවීම නිසා ද අශ්වයකුට සමාන ශරීර ශක්තිය හා ධෛර්යය ඇති නිසා ද ලෝකයෙහි නිවර්තන සහ අර්ධ නිවර්තන ප්‍රදේශයන්ට අයත් කර ප්‍රදේශවල තවලම් කඳු ගෙනයෑම සඳහා පුරාණයේ සිට ම ඉතා බහුල ලෙස අශ්වතරයන් යොදා ගත්හ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=7440&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:57, 18 පෙබරවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=7440&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-02-18T09:57:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:57, 18 පෙබරවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-276.jpg|right|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;300px&lt;/del&gt;]](Mul), කොටළුවකුට දාව (අස්) වෙළඹක කුසින් උපදින දෙමුහුන් සතෙකි. අශ්වතර ශබ්දයේ තර ප්‍රත්‍යයෙන් තනුත්වයක් නොහොත් සිහින් හෝ හීන බවක් පැවසේ. අශ්වතරයා සාමාන්‍යයෙන් ගුරු පාටට හුරුය. ඌට අශ්වයකුගේ ලක්ෂණ ද කොටළුවකුගේ ලක්ෂණ ද තිබේ. හිස කන් කුර ආදියෙන් අශ්වතරයා කොටළුවකු වැනිය. එහෙත් උස, බෙල්ලේ හැඩය, දත් ආදියෙන් ඌ අශ්වයකු වැනි ද වේ. අශ්වතරයන් ලබාගැනීම පිණිස දැන් බොහෝ විට [[කෘත්‍රිම සිඤ්චනය]] (බ.) උපයෝගී කර ගනු ලැබේ. අශ්වතර වර්ගයේ ගෑනු පිරිමි සතුන් ඔවුනොවුන් අතර හෝ උන්ගේ දෙමාපියන් සමග හෝ පට්ටි ගැස්සූ විට පැටවුන් ලැබෙන්නේ ඉතා කලාතුරකින් බව පෙනේ. පැටවුන් ලත් අවස්ථා දෙක තුනක් වාර්තා වී ඇතත් ඒවා සැක කටයුතු සේ බැහැර කර ඇත. මේ වඳ බවට හේතුව මව්පිය දෙදෙනාගේ වර්ණ දේහ (chromosome) සංඛ්‍යාවෙහි ඇති&amp;#160; අසමානතාවයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-276.jpg|right|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;200px&lt;/ins&gt;]](Mul), කොටළුවකුට දාව (අස්) වෙළඹක කුසින් උපදින දෙමුහුන් සතෙකි. අශ්වතර ශබ්දයේ තර ප්‍රත්‍යයෙන් තනුත්වයක් නොහොත් සිහින් හෝ හීන බවක් පැවසේ. අශ්වතරයා සාමාන්‍යයෙන් ගුරු පාටට හුරුය. ඌට අශ්වයකුගේ ලක්ෂණ ද කොටළුවකුගේ ලක්ෂණ ද තිබේ. හිස කන් කුර ආදියෙන් අශ්වතරයා කොටළුවකු වැනිය. එහෙත් උස, බෙල්ලේ හැඩය, දත් ආදියෙන් ඌ අශ්වයකු වැනි ද වේ. අශ්වතරයන් ලබාගැනීම පිණිස දැන් බොහෝ විට [[කෘත්‍රිම සිඤ්චනය]] (බ.) උපයෝගී කර ගනු ලැබේ. අශ්වතර වර්ගයේ ගෑනු පිරිමි සතුන් ඔවුනොවුන් අතර හෝ උන්ගේ දෙමාපියන් සමග හෝ පට්ටි ගැස්සූ විට පැටවුන් ලැබෙන්නේ ඉතා කලාතුරකින් බව පෙනේ. පැටවුන් ලත් අවස්ථා දෙක තුනක් වාර්තා වී ඇතත් ඒවා සැක කටයුතු සේ බැහැර කර ඇත. මේ වඳ බවට හේතුව මව්පිය දෙදෙනාගේ වර්ණ දේහ (chromosome) සංඛ්‍යාවෙහි ඇති&amp;#160; අසමානතාවයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැඩි උෂ්ණත්වයක් දැරිය හැකිකම හා සංසුන්භාවය අතින් කොටළුවා බඳුවීම නිසා ද අශ්වයකුට සමාන ශරීර ශක්තිය හා ධෛර්යය ඇති නිසා ද ලෝකයෙහි නිවර්තන සහ අර්ධ නිවර්තන ප්‍රදේශයන්ට අයත් කර ප්‍රදේශවල තවලම් කඳු ගෙනයෑම සඳහා පුරාණයේ සිට ම ඉතා බහුල ලෙස අශ්වතරයන් යොදා ගත්හ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැඩි උෂ්ණත්වයක් දැරිය හැකිකම හා සංසුන්භාවය අතින් කොටළුවා බඳුවීම නිසා ද අශ්වයකුට සමාන ශරීර ශක්තිය හා ධෛර්යය ඇති නිසා ද ලෝකයෙහි නිවර්තන සහ අර්ධ නිවර්තන ප්‍රදේශයන්ට අයත් කර ප්‍රදේශවල තවලම් කඳු ගෙනයෑම සඳහා පුරාණයේ සිට ම ඉතා බහුල ලෙස අශ්වතරයන් යොදා ගත්හ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=7439&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:57, 18 පෙබරවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=7439&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-02-18T09:57:14Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:57, 18 පෙබරවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(Mul), කොටළුවකුට දාව (අස්) වෙළඹක කුසින් උපදින දෙමුහුන් සතෙකි. අශ්වතර ශබ්දයේ තර ප්‍රත්‍යයෙන් තනුත්වයක් නොහොත් සිහින් හෝ හීන බවක් පැවසේ. අශ්වතරයා සාමාන්‍යයෙන් ගුරු පාටට හුරුය. ඌට අශ්වයකුගේ ලක්ෂණ ද කොටළුවකුගේ ලක්ෂණ ද තිබේ. හිස කන් කුර ආදියෙන් අශ්වතරයා කොටළුවකු වැනිය. එහෙත් උස, බෙල්ලේ හැඩය, දත් ආදියෙන් ඌ අශ්වයකු වැනි ද වේ. අශ්වතරයන් ලබාගැනීම පිණිස දැන් බොහෝ විට [[කෘත්‍රිම සිඤ්චනය]] (බ.) උපයෝගී කර ගනු ලැබේ. අශ්වතර වර්ගයේ ගෑනු පිරිමි සතුන් ඔවුනොවුන් අතර හෝ උන්ගේ දෙමාපියන් සමග හෝ පට්ටි ගැස්සූ විට පැටවුන් ලැබෙන්නේ ඉතා කලාතුරකින් බව පෙනේ. පැටවුන් ලත් අවස්ථා දෙක තුනක් වාර්තා වී ඇතත් ඒවා සැක කටයුතු සේ බැහැර කර ඇත. මේ වඳ බවට හේතුව මව්පිය දෙදෙනාගේ වර්ණ දේහ (chromosome) සංඛ්‍යාවෙහි ඇති&amp;#160; අසමානතාවයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:2-276.jpg|right|300px]]&lt;/ins&gt;(Mul), කොටළුවකුට දාව (අස්) වෙළඹක කුසින් උපදින දෙමුහුන් සතෙකි. අශ්වතර ශබ්දයේ තර ප්‍රත්‍යයෙන් තනුත්වයක් නොහොත් සිහින් හෝ හීන බවක් පැවසේ. අශ්වතරයා සාමාන්‍යයෙන් ගුරු පාටට හුරුය. ඌට අශ්වයකුගේ ලක්ෂණ ද කොටළුවකුගේ ලක්ෂණ ද තිබේ. හිස කන් කුර ආදියෙන් අශ්වතරයා කොටළුවකු වැනිය. එහෙත් උස, බෙල්ලේ හැඩය, දත් ආදියෙන් ඌ අශ්වයකු වැනි ද වේ. අශ්වතරයන් ලබාගැනීම පිණිස දැන් බොහෝ විට [[කෘත්‍රිම සිඤ්චනය]] (බ.) උපයෝගී කර ගනු ලැබේ. අශ්වතර වර්ගයේ ගෑනු පිරිමි සතුන් ඔවුනොවුන් අතර හෝ උන්ගේ දෙමාපියන් සමග හෝ පට්ටි ගැස්සූ විට පැටවුන් ලැබෙන්නේ ඉතා කලාතුරකින් බව පෙනේ. පැටවුන් ලත් අවස්ථා දෙක තුනක් වාර්තා වී ඇතත් ඒවා සැක කටයුතු සේ බැහැර කර ඇත. මේ වඳ බවට හේතුව මව්පිය දෙදෙනාගේ වර්ණ දේහ (chromosome) සංඛ්‍යාවෙහි ඇති&amp;#160; අසමානතාවයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැඩි උෂ්ණත්වයක් දැරිය හැකිකම හා සංසුන්භාවය අතින් කොටළුවා බඳුවීම නිසා ද අශ්වයකුට සමාන ශරීර ශක්තිය හා ධෛර්යය ඇති නිසා ද ලෝකයෙහි නිවර්තන සහ අර්ධ නිවර්තන ප්‍රදේශයන්ට අයත් කර ප්‍රදේශවල තවලම් කඳු ගෙනයෑම සඳහා පුරාණයේ සිට ම ඉතා බහුල ලෙස අශ්වතරයන් යොදා ගත්හ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;දැඩි උෂ්ණත්වයක් දැරිය හැකිකම හා සංසුන්භාවය අතින් කොටළුවා බඳුවීම නිසා ද අශ්වයකුට සමාන ශරීර ශක්තිය හා ධෛර්යය ඇති නිසා ද ලෝකයෙහි නිවර්තන සහ අර්ධ නිවර්තන ප්‍රදේශයන්ට අයත් කර ප්‍රදේශවල තවලම් කඳු ගෙනයෑම සඳහා පුරාණයේ සිට ම ඉතා බහුල ලෙස අශ්වතරයන් යොදා ගත්හ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=5726&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: '(Mul), කොටළුවකුට දාව (අස්) වෙළඹක කුසින් උපදින දෙමු...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%8A%E0%B7%80%E0%B6%AD%E0%B6%BB%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=5726&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-07-03T05:26:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;(Mul), කොටළුවකුට දාව (අස්) වෙළඹක කුසින් උපදින දෙමු...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;(Mul), කොටළුවකුට දාව (අස්) වෙළඹක කුසින් උපදින දෙමුහුන් සතෙකි. අශ්වතර ශබ්දයේ තර ප්‍රත්‍යයෙන් තනුත්වයක් නොහොත් සිහින් හෝ හීන බවක් පැවසේ. අශ්වතරයා සාමාන්‍යයෙන් ගුරු පාටට හුරුය. ඌට අශ්වයකුගේ ලක්ෂණ ද කොටළුවකුගේ ලක්ෂණ ද තිබේ. හිස කන් කුර ආදියෙන් අශ්වතරයා කොටළුවකු වැනිය. එහෙත් උස, බෙල්ලේ හැඩය, දත් ආදියෙන් ඌ අශ්වයකු වැනි ද වේ. අශ්වතරයන් ලබාගැනීම පිණිස දැන් බොහෝ විට [[කෘත්‍රිම සිඤ්චනය]] (බ.) උපයෝගී කර ගනු ලැබේ. අශ්වතර වර්ගයේ ගෑනු පිරිමි සතුන් ඔවුනොවුන් අතර හෝ උන්ගේ දෙමාපියන් සමග හෝ පට්ටි ගැස්සූ විට පැටවුන් ලැබෙන්නේ ඉතා කලාතුරකින් බව පෙනේ. පැටවුන් ලත් අවස්ථා දෙක තුනක් වාර්තා වී ඇතත් ඒවා සැක කටයුතු සේ බැහැර කර ඇත. මේ වඳ බවට හේතුව මව්පිය දෙදෙනාගේ වර්ණ දේහ (chromosome) සංඛ්‍යාවෙහි ඇති  අසමානතාවයි.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
දැඩි උෂ්ණත්වයක් දැරිය හැකිකම හා සංසුන්භාවය අතින් කොටළුවා බඳුවීම නිසා ද අශ්වයකුට සමාන ශරීර ශක්තිය හා ධෛර්යය ඇති නිසා ද ලෝකයෙහි නිවර්තන සහ අර්ධ නිවර්තන ප්‍රදේශයන්ට අයත් කර ප්‍රදේශවල තවලම් කඳු ගෙනයෑම සඳහා පුරාණයේ සිට ම ඉතා බහුල ලෙස අශ්වතරයන් යොදා ගත්හ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
අශ්වයකුට දාව කොටළු දෙනක කුසින් ද අශ්වතරයකුගේ උත්පත්තිය සිදු වේ. පූර්වෝක්ත අශ්වතරයාගෙන් පමණ ප්‍රයෝජනයක් උගෙන් ගත නොහැකියි.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
පැරණි සාහිත්‍ය ප්‍රයෝගයන්හි දක්නා අශ්වතර ශබ්දයේ තර ප්‍රත්‍යයෙන් සිහින් බවක් හෙවත් හීන බවක් පැවසේ. අංගුත්තර නිකාය වැනි පාළි ග්‍රන්ථයන්හි අශ්වතරීන් සඳහන් වන ඇතැම් තන්හි ඔවුන් ආත්ම වධය සඳහා ගබ්ගන්නා බවත් අසකු නිසා අශ්වතරිය ගැබ්ගෙන ප්‍රසව කාලය එළඹුණු විට පැටවා බිහිකට නොහී පාවලින් භූමියට ගසමින් සිටිනා බවත් එවිට ඇගේ පා සතර බැඳපියා කුස පළා පැටවා මෑත්කර ගන්නා බවත් ඉන් මව් අශ්වතරිය මිය යන බවත් කියැවේ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1965)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: සත්ත්ව විද්‍යාව]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: අ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>