<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1</id>
		<title>අශෝක -1 - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T17:10:31Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=7415&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:50, 17 පෙබරවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=7415&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-02-17T09:50:33Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:50, 17 පෙබරවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-250.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;right&lt;/del&gt;|400px]](සරාකා ඉන්ඩිකා—Saraca indica). ලංකාවේ පාතරට වියළි ප්‍රදේශයේ ඇළ දොළ හා ගංගා අසල තරමක් බහුල ලෙස වැවෙන දර්ශනීය වූ මධ්‍යම තරමේ ගසකි. දියරත්මල්, දියරතඹලා සහ හෝපලු යන නම් ද මීට ව්‍යවහාර කරති. මෙය ඉන්දියාවේ සහ මලයාවේ ද වැවේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-250.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;left&lt;/ins&gt;|400px]](සරාකා ඉන්ඩිකා—Saraca indica). ලංකාවේ පාතරට වියළි ප්‍රදේශයේ ඇළ දොළ හා ගංගා අසල තරමක් බහුල ලෙස වැවෙන දර්ශනීය වූ මධ්‍යම තරමේ ගසකි. දියරත්මල්, දියරතඹලා සහ හෝපලු යන නම් ද මීට ව්‍යවහාර කරති. මෙය ඉන්දියාවේ සහ මලයාවේ ද වැවේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අතු විහිදී වැඩෙන මේ ගස [[ලෙගුමිනාසේ]] (බ.) හෙවත් රනිල කුලයේ සිසල්පිනාසේ හෙවත් තෝර උපකුලයට අයත් වේ. එහි සංයුක්ත කොළ විශාලය; පතනශීලය. උපපත්‍ර (stipules) තිබේ. කොළයක පත්‍රිකා 8–12 දක්වා ඇත. පුෂ්පමඤ්ජරිය විශාල සංයුක්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). මලේ විෂ්කම්භය අඟලක් පමණ වේ. මල දල රහිතය. මණිය (calyx) දලාභ (petaloid) ය. රේණුවල සූත්‍රිකාව (filament) දම් පාටය. බොහෝ සෙයින් බෙදී තිබෙන පරාගධානි (anthers) කළු පාටය. කරල මහත්ය; දෙකොන සිහින්ය; අඟල් 5–10 දක්වා දිගය. එහි පොත්ත සමක් බඳුය. ඇටයක් දිගින් අඟල් 1½ක් පමණ වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අතු විහිදී වැඩෙන මේ ගස [[ලෙගුමිනාසේ]] (බ.) හෙවත් රනිල කුලයේ සිසල්පිනාසේ හෙවත් තෝර උපකුලයට අයත් වේ. එහි සංයුක්ත කොළ විශාලය; පතනශීලය. උපපත්‍ර (stipules) තිබේ. කොළයක පත්‍රිකා 8–12 දක්වා ඇත. පුෂ්පමඤ්ජරිය විශාල සංයුක්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). මලේ විෂ්කම්භය අඟලක් පමණ වේ. මල දල රහිතය. මණිය (calyx) දලාභ (petaloid) ය. රේණුවල සූත්‍රිකාව (filament) දම් පාටය. බොහෝ සෙයින් බෙදී තිබෙන පරාගධානි (anthers) කළු පාටය. කරල මහත්ය; දෙකොන සිහින්ය; අඟල් 5–10 දක්වා දිගය. එහි පොත්ත සමක් බඳුය. ඇටයක් දිගින් අඟල් 1½ක් පමණ වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=7414&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:49, 17 පෙබරවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=7414&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-02-17T09:49:49Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:49, 17 පෙබරවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-250.jpg|right|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;300px&lt;/del&gt;]](සරාකා ඉන්ඩිකා—Saraca indica). ලංකාවේ පාතරට වියළි ප්‍රදේශයේ ඇළ දොළ හා ගංගා අසල තරමක් බහුල ලෙස වැවෙන දර්ශනීය වූ මධ්‍යම තරමේ ගසකි. දියරත්මල්, දියරතඹලා සහ හෝපලු යන නම් ද මීට ව්‍යවහාර කරති. මෙය ඉන්දියාවේ සහ මලයාවේ ද වැවේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-250.jpg|right|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/ins&gt;]](සරාකා ඉන්ඩිකා—Saraca indica). ලංකාවේ පාතරට වියළි ප්‍රදේශයේ ඇළ දොළ හා ගංගා අසල තරමක් බහුල ලෙස වැවෙන දර්ශනීය වූ මධ්‍යම තරමේ ගසකි. දියරත්මල්, දියරතඹලා සහ හෝපලු යන නම් ද මීට ව්‍යවහාර කරති. මෙය ඉන්දියාවේ සහ මලයාවේ ද වැවේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අතු විහිදී වැඩෙන මේ ගස [[ලෙගුමිනාසේ]] (බ.) හෙවත් රනිල කුලයේ සිසල්පිනාසේ හෙවත් තෝර උපකුලයට අයත් වේ. එහි සංයුක්ත කොළ විශාලය; පතනශීලය. උපපත්‍ර (stipules) තිබේ. කොළයක පත්‍රිකා 8–12 දක්වා ඇත. පුෂ්පමඤ්ජරිය විශාල සංයුක්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). මලේ විෂ්කම්භය අඟලක් පමණ වේ. මල දල රහිතය. මණිය (calyx) දලාභ (petaloid) ය. රේණුවල සූත්‍රිකාව (filament) දම් පාටය. බොහෝ සෙයින් බෙදී තිබෙන පරාගධානි (anthers) කළු පාටය. කරල මහත්ය; දෙකොන සිහින්ය; අඟල් 5–10 දක්වා දිගය. එහි පොත්ත සමක් බඳුය. ඇටයක් දිගින් අඟල් 1½ක් පමණ වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අතු විහිදී වැඩෙන මේ ගස [[ලෙගුමිනාසේ]] (බ.) හෙවත් රනිල කුලයේ සිසල්පිනාසේ හෙවත් තෝර උපකුලයට අයත් වේ. එහි සංයුක්ත කොළ විශාලය; පතනශීලය. උපපත්‍ර (stipules) තිබේ. කොළයක පත්‍රිකා 8–12 දක්වා ඇත. පුෂ්පමඤ්ජරිය විශාල සංයුක්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). මලේ විෂ්කම්භය අඟලක් පමණ වේ. මල දල රහිතය. මණිය (calyx) දලාභ (petaloid) ය. රේණුවල සූත්‍රිකාව (filament) දම් පාටය. බොහෝ සෙයින් බෙදී තිබෙන පරාගධානි (anthers) කළු පාටය. කරල මහත්ය; දෙකොන සිහින්ය; අඟල් 5–10 දක්වා දිගය. එහි පොත්ත සමක් බඳුය. ඇටයක් දිගින් අඟල් 1½ක් පමණ වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=7413&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:49, 17 පෙබරවාරි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=7413&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-02-17T09:49:26Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:49, 17 පෙබරවාරි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සරාකා ඉන්ඩිකා—Saraca indica). ලංකාවේ පාතරට වියළි ප්‍රදේශයේ ඇළ දොළ හා ගංගා අසල තරමක් බහුල ලෙස වැවෙන දර්ශනීය වූ මධ්‍යම තරමේ ගසකි. දියරත්මල්, දියරතඹලා සහ හෝපලු යන නම් ද මීට ව්‍යවහාර කරති. මෙය ඉන්දියාවේ සහ මලයාවේ ද වැවේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:2-250.jpg|right|300px]]&lt;/ins&gt;(සරාකා ඉන්ඩිකා—Saraca indica). ලංකාවේ පාතරට වියළි ප්‍රදේශයේ ඇළ දොළ හා ගංගා අසල තරමක් බහුල ලෙස වැවෙන දර්ශනීය වූ මධ්‍යම තරමේ ගසකි. දියරත්මල්, දියරතඹලා සහ හෝපලු යන නම් ද මීට ව්‍යවහාර කරති. මෙය ඉන්දියාවේ සහ මලයාවේ ද වැවේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අතු විහිදී වැඩෙන මේ ගස [[ලෙගුමිනාසේ]] (බ.) හෙවත් රනිල කුලයේ සිසල්පිනාසේ හෙවත් තෝර උපකුලයට අයත් වේ. එහි සංයුක්ත කොළ විශාලය; පතනශීලය. උපපත්‍ර (stipules) තිබේ. කොළයක පත්‍රිකා 8–12 දක්වා ඇත. පුෂ්පමඤ්ජරිය විශාල සංයුක්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). මලේ විෂ්කම්භය අඟලක් පමණ වේ. මල දල රහිතය. මණිය (calyx) දලාභ (petaloid) ය. රේණුවල සූත්‍රිකාව (filament) දම් පාටය. බොහෝ සෙයින් බෙදී තිබෙන පරාගධානි (anthers) කළු පාටය. කරල මහත්ය; දෙකොන සිහින්ය; අඟල් 5–10 දක්වා දිගය. එහි පොත්ත සමක් බඳුය. ඇටයක් දිගින් අඟල් 1½ක් පමණ වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අතු විහිදී වැඩෙන මේ ගස [[ලෙගුමිනාසේ]] (බ.) හෙවත් රනිල කුලයේ සිසල්පිනාසේ හෙවත් තෝර උපකුලයට අයත් වේ. එහි සංයුක්ත කොළ විශාලය; පතනශීලය. උපපත්‍ර (stipules) තිබේ. කොළයක පත්‍රිකා 8–12 දක්වා ඇත. පුෂ්පමඤ්ජරිය විශාල සංයුක්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). මලේ විෂ්කම්භය අඟලක් පමණ වේ. මල දල රහිතය. මණිය (calyx) දලාභ (petaloid) ය. රේණුවල සූත්‍රිකාව (filament) දම් පාටය. බොහෝ සෙයින් බෙදී තිබෙන පරාගධානි (anthers) කළු පාටය. කරල මහත්ය; දෙකොන සිහින්ය; අඟල් 5–10 දක්වා දිගය. එහි පොත්ත සමක් බඳුය. ඇටයක් දිගින් අඟල් 1½ක් පමණ වේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=6376&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:06, 14 ඔක්තෝබර් 2024 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=6376&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-10-14T08:06:33Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:06, 14 ඔක්තෝබර් 2024 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l5&quot; &gt;5 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;5 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;පළමුකොට කහ පාටට පිපෙන මල් පසුව රඹ පාට වී අන්තිමේ දී රතු පාට වේ. විශේෂයෙන් සවස් කාලයේ දී අශෝක මල්වලින් මනහර සුවඳක් හමයි. මාස කීපයක් තුළ මල් රාශියක් හට ගනී. ගසේ අලංකාරයත් මලේ සුවඳත් සලකා මේ ගස වවනු ලැබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;පළමුකොට කහ පාටට පිපෙන මල් පසුව රඹ පාට වී අන්තිමේ දී රතු පාට වේ. විශේෂයෙන් සවස් කාලයේ දී අශෝක මල්වලින් මනහර සුවඳක් හමයි. මාස කීපයක් තුළ මල් රාශියක් හට ගනී. ගසේ අලංකාරයත් මලේ සුවඳත් සලකා මේ ගස වවනු ලැබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/del&gt;ආයුර්වේද මතය&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'''&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;== &lt;/ins&gt;ආයුර්වේද මතය &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;==&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;අශෝක ශීතවීර්‍ය්‍යය; තික්තය; කසට රසයෙන් යුක්තය; ධාරකය; වර්ණ ප්‍රසාදකය; ත්‍රිදෝෂ සහ රක්තදෝෂ ද අපවී රෝගය, පිපාසය, දාහය, කෘමි රෝග, ශෝථය සහ විෂ ද නසනසුලුය.&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;del style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;අශෝක ශීතවීය; තික්තය; කසට රසයෙන් යුක්තය; ධාරකය; වර්ණ ප්‍රසාදකය ; ත්‍රිදෙෂ සහ රක්තදෝෂ ද අපවී රෝගය, පිපාසය, දාහය, කෘමි රෝග, ශෝථය සහ විෂ ද නසනසුලුය.&lt;/del&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අශෝක පොතු, ඇට සහ මල් ආයුර්වේද ඖෂධයි. අර්ශස් රෝගයට හා ප්‍රදර රෝගයට අශෝක පොතුවලින් සාදා ගත් ඖෂධ පාවිච්චි කරති. අශෝක මල් ලේ අතීසාරයට වටිනා පිළියමකි. අශෝක ඇට මූත්‍රාඝාතයට හා අශ්මරී රෝගයට ගනු ලබන ඖෂධයකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අශෝක පොතු, ඇට සහ මල් ආයුර්වේද ඖෂධයි. අර්ශස් රෝගයට හා ප්‍රදර රෝගයට අශෝක පොතුවලින් සාදා ගත් ඖෂධ පාවිච්චි කරති. අශෝක මල් ලේ අතීසාරයට වටිනා පිළියමකි. අශෝක ඇට මූත්‍රාඝාතයට හා අශ්මරී රෝගයට ගනු ලබන ඖෂධයකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=5602&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: '(සරාකා ඉන්ඩිකා—Saraca indica). ලංකාවේ පාතරට වියළි ප්‍ර...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%81%E0%B7%9D%E0%B6%9A_-1&amp;diff=5602&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-06-11T09:54:48Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;(සරාකා ඉන්ඩිකා—Saraca indica). ලංකාවේ පාතරට වියළි ප්‍ර...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;(සරාකා ඉන්ඩිකා—Saraca indica). ලංකාවේ පාතරට වියළි ප්‍රදේශයේ ඇළ දොළ හා ගංගා අසල තරමක් බහුල ලෙස වැවෙන දර්ශනීය වූ මධ්‍යම තරමේ ගසකි. දියරත්මල්, දියරතඹලා සහ හෝපලු යන නම් ද මීට ව්‍යවහාර කරති. මෙය ඉන්දියාවේ සහ මලයාවේ ද වැවේ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
අතු විහිදී වැඩෙන මේ ගස [[ලෙගුමිනාසේ]] (බ.) හෙවත් රනිල කුලයේ සිසල්පිනාසේ හෙවත් තෝර උපකුලයට අයත් වේ. එහි සංයුක්ත කොළ විශාලය; පතනශීලය. උපපත්‍ර (stipules) තිබේ. කොළයක පත්‍රිකා 8–12 දක්වා ඇත. පුෂ්පමඤ්ජරිය විශාල සංයුක්ත ඒකාක්ෂයකි (panicle). මලේ විෂ්කම්භය අඟලක් පමණ වේ. මල දල රහිතය. මණිය (calyx) දලාභ (petaloid) ය. රේණුවල සූත්‍රිකාව (filament) දම් පාටය. බොහෝ සෙයින් බෙදී තිබෙන පරාගධානි (anthers) කළු පාටය. කරල මහත්ය; දෙකොන සිහින්ය; අඟල් 5–10 දක්වා දිගය. එහි පොත්ත සමක් බඳුය. ඇටයක් දිගින් අඟල් 1½ක් පමණ වේ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
පළමුකොට කහ පාටට පිපෙන මල් පසුව රඹ පාට වී අන්තිමේ දී රතු පාට වේ. විශේෂයෙන් සවස් කාලයේ දී අශෝක මල්වලින් මනහර සුවඳක් හමයි. මාස කීපයක් තුළ මල් රාශියක් හට ගනී. ගසේ අලංකාරයත් මලේ සුවඳත් සලකා මේ ගස වවනු ලැබේ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
'''ආයුර්වේද මතය'''&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
අශෝක ශීතවීය; තික්තය; කසට රසයෙන් යුක්තය; ධාරකය; වර්ණ ප්‍රසාදකය ; ත්‍රිදෙෂ සහ රක්තදෝෂ ද අපවී රෝගය, පිපාසය, දාහය, කෘමි රෝග, ශෝථය සහ විෂ ද නසනසුලුය.&lt;br /&gt;
අශෝක පොතු, ඇට සහ මල් ආයුර්වේද ඖෂධයි. අර්ශස් රෝගයට හා ප්‍රදර රෝගයට අශෝක පොතුවලින් සාදා ගත් ඖෂධ පාවිච්චි කරති. අශෝක මල් ලේ අතීසාරයට වටිනා පිළියමකි. අශෝක ඇට මූත්‍රාඝාතයට හා අශ්මරී රෝගයට ගනු ලබන ඖෂධයකි.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1965)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: උද්භිද විද්‍යාව]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: අ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>