<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A</id>
		<title>අස්පරගුස් - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-06T19:40:59Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4914&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 07:28, 29 පෙබරවාරි 2024 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4914&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-02-29T07:28:51Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;07:28, 29 පෙබරවාරි 2024 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-339-1.jpg|400px|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;left&lt;/del&gt;]][[ගොනුව:2-339-2.jpg|200px|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;right&lt;/del&gt;]](Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි සංඛ්‍යාවක් ඇතුළත් වේ. මේවායින් සමහරක් ආරෝහක පැළෑටි හෝ පඳුරුය. මේ ශාකවල ජන්මභූමිය පුරාණ ලෝකයයි. අස්පරගුස් විශේෂ සාමාන්‍යයෙන් වවනු ලබන්නේ අලංකාර ශාක වශයෙනි. සමහර විශේෂවල අතු මල්කලප් වඩා අලංකාර කිරීමට යොදනු ලැබේ; අ. ස්ප්‍රෙන්ගෙරි හා අ. ප්ලුමෝසුස් ඊට නිදර්ශන ය. එහෙත් අ. ඔෆිසිනාලිස් විශේෂය ආහාර පිණිස ගනු ලැබේ. මේ විශේෂයේ ළපටි මාංසල ප්‍රරෝහ (shoots) ඉතා රසවත් එළවළුවකි. ලංකාවේ තරමක් බහුල අස්පරගුස් විශේෂයක් වූ [[හාතාවාරිය]] (බ.) (අ. රසෙමෝසුස්) ඖෂධ ශාකයකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-339-1.jpg|400px|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;right&lt;/ins&gt;]][[ගොනුව:2-339-2.jpg|200px|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;left&lt;/ins&gt;]](Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි සංඛ්‍යාවක් ඇතුළත් වේ. මේවායින් සමහරක් ආරෝහක පැළෑටි හෝ පඳුරුය. මේ ශාකවල ජන්මභූමිය පුරාණ ලෝකයයි. අස්පරගුස් විශේෂ සාමාන්‍යයෙන් වවනු ලබන්නේ අලංකාර ශාක වශයෙනි. සමහර විශේෂවල අතු මල්කලප් වඩා අලංකාර කිරීමට යොදනු ලැබේ; අ. ස්ප්‍රෙන්ගෙරි හා අ. ප්ලුමෝසුස් ඊට නිදර්ශන ය. එහෙත් අ. ඔෆිසිනාලිස් විශේෂය ආහාර පිණිස ගනු ලැබේ. මේ විශේෂයේ ළපටි මාංසල ප්‍රරෝහ (shoots) ඉතා රසවත් එළවළුවකි. ලංකාවේ තරමක් බහුල අස්පරගුස් විශේෂයක් වූ [[හාතාවාරිය]] (බ.) (අ. රසෙමෝසුස්) ඖෂධ ශාකයකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්පරගුස් විශේෂවල පොළොව යට තිබෙන කොට කඳන්වලින් වායව (aerial) කඳන් පැන නඟී. මුල්වලින් බොහෝ විට ආකන්ද (tubers) සෑදේ. හාතාවාරියවල මුල් මෙන් මේවා මාංසලය, සිලින්ඩරාකාරය. කොළ සමහරවිට කටු සහිත නිපත්‍ර (bracts) බවට පත් වී තිබේ. කොළ නැති වූ විට ඒ වෙනුවට කොළ වැනි ස්කන්ධාභ (cladodes) ඇති වේ. මල් සාමාන්‍යයෙන් අප්‍රකටය. බොහෝවිට ඒකලිංගිකය. ඵලය බදරියකි (berry). ඇටවලින් හෝ මුල්වලින් හෝ රිකිලිවලින් හෝ මේ ශාක ප්‍රචාරණය කළ හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්පරගුස් විශේෂවල පොළොව යට තිබෙන කොට කඳන්වලින් වායව (aerial) කඳන් පැන නඟී. මුල්වලින් බොහෝ විට ආකන්ද (tubers) සෑදේ. හාතාවාරියවල මුල් මෙන් මේවා මාංසලය, සිලින්ඩරාකාරය. කොළ සමහරවිට කටු සහිත නිපත්‍ර (bracts) බවට පත් වී තිබේ. කොළ නැති වූ විට ඒ වෙනුවට කොළ වැනි ස්කන්ධාභ (cladodes) ඇති වේ. මල් සාමාන්‍යයෙන් අප්‍රකටය. බොහෝවිට ඒකලිංගිකය. ඵලය බදරියකි (berry). ඇටවලින් හෝ මුල්වලින් හෝ රිකිලිවලින් හෝ මේ ශාක ප්‍රචාරණය කළ හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4913&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 07:28, 29 පෙබරවාරි 2024 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4913&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-02-29T07:28:13Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;07:28, 29 පෙබරවාරි 2024 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-339-1.jpg|400px|left]](Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි සංඛ්‍යාවක් ඇතුළත් වේ. මේවායින් සමහරක් ආරෝහක පැළෑටි හෝ පඳුරුය. මේ ශාකවල ජන්මභූමිය පුරාණ ලෝකයයි. අස්පරගුස් විශේෂ සාමාන්‍යයෙන් වවනු ලබන්නේ අලංකාර ශාක වශයෙනි. සමහර විශේෂවල අතු මල්කලප් වඩා අලංකාර කිරීමට යොදනු ලැබේ; අ. ස්ප්‍රෙන්ගෙරි හා අ. ප්ලුමෝසුස් ඊට නිදර්ශන ය. එහෙත් අ. ඔෆිසිනාලිස් විශේෂය ආහාර පිණිස ගනු ලැබේ. මේ විශේෂයේ ළපටි මාංසල ප්‍රරෝහ (shoots) ඉතා රසවත් එළවළුවකි. ලංකාවේ තරමක් බහුල අස්පරගුස් විශේෂයක් වූ [[හාතාවාරිය]] (බ.) (අ. රසෙමෝසුස්) ඖෂධ ශාකයකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-339-1.jpg|400px|left&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]][[ගොනුව:2-339-2.jpg|200px|right&lt;/ins&gt;]](Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි සංඛ්‍යාවක් ඇතුළත් වේ. මේවායින් සමහරක් ආරෝහක පැළෑටි හෝ පඳුරුය. මේ ශාකවල ජන්මභූමිය පුරාණ ලෝකයයි. අස්පරගුස් විශේෂ සාමාන්‍යයෙන් වවනු ලබන්නේ අලංකාර ශාක වශයෙනි. සමහර විශේෂවල අතු මල්කලප් වඩා අලංකාර කිරීමට යොදනු ලැබේ; අ. ස්ප්‍රෙන්ගෙරි හා අ. ප්ලුමෝසුස් ඊට නිදර්ශන ය. එහෙත් අ. ඔෆිසිනාලිස් විශේෂය ආහාර පිණිස ගනු ලැබේ. මේ විශේෂයේ ළපටි මාංසල ප්‍රරෝහ (shoots) ඉතා රසවත් එළවළුවකි. ලංකාවේ තරමක් බහුල අස්පරගුස් විශේෂයක් වූ [[හාතාවාරිය]] (බ.) (අ. රසෙමෝසුස්) ඖෂධ ශාකයකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්පරගුස් විශේෂවල පොළොව යට තිබෙන කොට කඳන්වලින් වායව (aerial) කඳන් පැන නඟී. මුල්වලින් බොහෝ විට ආකන්ද (tubers) සෑදේ. හාතාවාරියවල මුල් මෙන් මේවා මාංසලය, සිලින්ඩරාකාරය. කොළ සමහරවිට කටු සහිත නිපත්‍ර (bracts) බවට පත් වී තිබේ. කොළ නැති වූ විට ඒ වෙනුවට කොළ වැනි ස්කන්ධාභ (cladodes) ඇති වේ. මල් සාමාන්‍යයෙන් අප්‍රකටය. බොහෝවිට ඒකලිංගිකය. ඵලය බදරියකි (berry). ඇටවලින් හෝ මුල්වලින් හෝ රිකිලිවලින් හෝ මේ ශාක ප්‍රචාරණය කළ හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්පරගුස් විශේෂවල පොළොව යට තිබෙන කොට කඳන්වලින් වායව (aerial) කඳන් පැන නඟී. මුල්වලින් බොහෝ විට ආකන්ද (tubers) සෑදේ. හාතාවාරියවල මුල් මෙන් මේවා මාංසලය, සිලින්ඩරාකාරය. කොළ සමහරවිට කටු සහිත නිපත්‍ර (bracts) බවට පත් වී තිබේ. කොළ නැති වූ විට ඒ වෙනුවට කොළ වැනි ස්කන්ධාභ (cladodes) ඇති වේ. මල් සාමාන්‍යයෙන් අප්‍රකටය. බොහෝවිට ඒකලිංගිකය. ඵලය බදරියකි (berry). ඇටවලින් හෝ මුල්වලින් හෝ රිකිලිවලින් හෝ මේ ශාක ප්‍රචාරණය කළ හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4911&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 07:26, 29 පෙබරවාරි 2024 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4911&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-02-29T07:26:15Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;07:26, 29 පෙබරවාරි 2024 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-339-1.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;200px&lt;/del&gt;|left]](Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි සංඛ්‍යාවක් ඇතුළත් වේ. මේවායින් සමහරක් ආරෝහක පැළෑටි හෝ පඳුරුය. මේ ශාකවල ජන්මභූමිය පුරාණ ලෝකයයි. අස්පරගුස් විශේෂ සාමාන්‍යයෙන් වවනු ලබන්නේ අලංකාර ශාක වශයෙනි. සමහර විශේෂවල අතු මල්කලප් වඩා අලංකාර කිරීමට යොදනු ලැබේ; අ. ස්ප්‍රෙන්ගෙරි හා අ. ප්ලුමෝසුස් ඊට නිදර්ශන ය. එහෙත් අ. ඔෆිසිනාලිස් විශේෂය ආහාර පිණිස ගනු ලැබේ. මේ විශේෂයේ ළපටි මාංසල ප්‍රරෝහ (shoots) ඉතා රසවත් එළවළුවකි. ලංකාවේ තරමක් බහුල අස්පරගුස් විශේෂයක් වූ [[හාතාවාරිය]] (බ.) (අ. රසෙමෝසුස්) ඖෂධ ශාකයකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:2-339-1.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/ins&gt;|left]](Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි සංඛ්‍යාවක් ඇතුළත් වේ. මේවායින් සමහරක් ආරෝහක පැළෑටි හෝ පඳුරුය. මේ ශාකවල ජන්මභූමිය පුරාණ ලෝකයයි. අස්පරගුස් විශේෂ සාමාන්‍යයෙන් වවනු ලබන්නේ අලංකාර ශාක වශයෙනි. සමහර විශේෂවල අතු මල්කලප් වඩා අලංකාර කිරීමට යොදනු ලැබේ; අ. ස්ප්‍රෙන්ගෙරි හා අ. ප්ලුමෝසුස් ඊට නිදර්ශන ය. එහෙත් අ. ඔෆිසිනාලිස් විශේෂය ආහාර පිණිස ගනු ලැබේ. මේ විශේෂයේ ළපටි මාංසල ප්‍රරෝහ (shoots) ඉතා රසවත් එළවළුවකි. ලංකාවේ තරමක් බහුල අස්පරගුස් විශේෂයක් වූ [[හාතාවාරිය]] (බ.) (අ. රසෙමෝසුස්) ඖෂධ ශාකයකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්පරගුස් විශේෂවල පොළොව යට තිබෙන කොට කඳන්වලින් වායව (aerial) කඳන් පැන නඟී. මුල්වලින් බොහෝ විට ආකන්ද (tubers) සෑදේ. හාතාවාරියවල මුල් මෙන් මේවා මාංසලය, සිලින්ඩරාකාරය. කොළ සමහරවිට කටු සහිත නිපත්‍ර (bracts) බවට පත් වී තිබේ. කොළ නැති වූ විට ඒ වෙනුවට කොළ වැනි ස්කන්ධාභ (cladodes) ඇති වේ. මල් සාමාන්‍යයෙන් අප්‍රකටය. බොහෝවිට ඒකලිංගිකය. ඵලය බදරියකි (berry). ඇටවලින් හෝ මුල්වලින් හෝ රිකිලිවලින් හෝ මේ ශාක ප්‍රචාරණය කළ හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්පරගුස් විශේෂවල පොළොව යට තිබෙන කොට කඳන්වලින් වායව (aerial) කඳන් පැන නඟී. මුල්වලින් බොහෝ විට ආකන්ද (tubers) සෑදේ. හාතාවාරියවල මුල් මෙන් මේවා මාංසලය, සිලින්ඩරාකාරය. කොළ සමහරවිට කටු සහිත නිපත්‍ර (bracts) බවට පත් වී තිබේ. කොළ නැති වූ විට ඒ වෙනුවට කොළ වැනි ස්කන්ධාභ (cladodes) ඇති වේ. මල් සාමාන්‍යයෙන් අප්‍රකටය. බොහෝවිට ඒකලිංගිකය. ඵලය බදරියකි (berry). ඇටවලින් හෝ මුල්වලින් හෝ රිකිලිවලින් හෝ මේ ශාක ප්‍රචාරණය කළ හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4910&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 07:26, 29 පෙබරවාරි 2024 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4910&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-02-29T07:26:02Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;07:26, 29 පෙබරවාරි 2024 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි සංඛ්‍යාවක් ඇතුළත් වේ. මේවායින් සමහරක් ආරෝහක පැළෑටි හෝ පඳුරුය. මේ ශාකවල ජන්මභූමිය පුරාණ ලෝකයයි. අස්පරගුස් විශේෂ සාමාන්‍යයෙන් වවනු ලබන්නේ අලංකාර ශාක වශයෙනි. සමහර විශේෂවල අතු මල්කලප් වඩා අලංකාර කිරීමට යොදනු ලැබේ; අ. ස්ප්‍රෙන්ගෙරි හා අ. ප්ලුමෝසුස් ඊට නිදර්ශන ය. එහෙත් අ. ඔෆිසිනාලිස් විශේෂය ආහාර පිණිස ගනු ලැබේ. මේ විශේෂයේ ළපටි මාංසල ප්‍රරෝහ (shoots) ඉතා රසවත් එළවළුවකි. ලංකාවේ තරමක් බහුල අස්පරගුස් විශේෂයක් වූ [[හාතාවාරිය]] (බ.) (අ. රසෙමෝසුස්) ඖෂධ ශාකයකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:2-339-1.jpg|200px|left]]&lt;/ins&gt;(Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි සංඛ්‍යාවක් ඇතුළත් වේ. මේවායින් සමහරක් ආරෝහක පැළෑටි හෝ පඳුරුය. මේ ශාකවල ජන්මභූමිය පුරාණ ලෝකයයි. අස්පරගුස් විශේෂ සාමාන්‍යයෙන් වවනු ලබන්නේ අලංකාර ශාක වශයෙනි. සමහර විශේෂවල අතු මල්කලප් වඩා අලංකාර කිරීමට යොදනු ලැබේ; අ. ස්ප්‍රෙන්ගෙරි හා අ. ප්ලුමෝසුස් ඊට නිදර්ශන ය. එහෙත් අ. ඔෆිසිනාලිස් විශේෂය ආහාර පිණිස ගනු ලැබේ. මේ විශේෂයේ ළපටි මාංසල ප්‍රරෝහ (shoots) ඉතා රසවත් එළවළුවකි. ලංකාවේ තරමක් බහුල අස්පරගුස් විශේෂයක් වූ [[හාතාවාරිය]] (බ.) (අ. රසෙමෝසුස්) ඖෂධ ශාකයකි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්පරගුස් විශේෂවල පොළොව යට තිබෙන කොට කඳන්වලින් වායව (aerial) කඳන් පැන නඟී. මුල්වලින් බොහෝ විට ආකන්ද (tubers) සෑදේ. හාතාවාරියවල මුල් මෙන් මේවා මාංසලය, සිලින්ඩරාකාරය. කොළ සමහරවිට කටු සහිත නිපත්‍ර (bracts) බවට පත් වී තිබේ. කොළ නැති වූ විට ඒ වෙනුවට කොළ වැනි ස්කන්ධාභ (cladodes) ඇති වේ. මල් සාමාන්‍යයෙන් අප්‍රකටය. බොහෝවිට ඒකලිංගිකය. ඵලය බදරියකි (berry). ඇටවලින් හෝ මුල්වලින් හෝ රිකිලිවලින් හෝ මේ ශාක ප්‍රචාරණය කළ හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්පරගුස් විශේෂවල පොළොව යට තිබෙන කොට කඳන්වලින් වායව (aerial) කඳන් පැන නඟී. මුල්වලින් බොහෝ විට ආකන්ද (tubers) සෑදේ. හාතාවාරියවල මුල් මෙන් මේවා මාංසලය, සිලින්ඩරාකාරය. කොළ සමහරවිට කටු සහිත නිපත්‍ර (bracts) බවට පත් වී තිබේ. කොළ නැති වූ විට ඒ වෙනුවට කොළ වැනි ස්කන්ධාභ (cladodes) ඇති වේ. මල් සාමාන්‍යයෙන් අප්‍රකටය. බොහෝවිට ඒකලිංගිකය. ඵලය බදරියකි (berry). ඇටවලින් හෝ මුල්වලින් හෝ රිකිලිවලින් හෝ මේ ශාක ප්‍රචාරණය කළ හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4898&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: '(Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%B4%E0%B6%BB%E0%B6%9C%E0%B7%94%E0%B7%83%E0%B7%8A&amp;diff=4898&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-02-29T06:54:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;(Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;(Asparagus L.). මේ ශාක ගණයට (genus) ශාක විශේෂ (species) සියයකට වැඩි සංඛ්‍යාවක් ඇතුළත් වේ. මේවායින් සමහරක් ආරෝහක පැළෑටි හෝ පඳුරුය. මේ ශාකවල ජන්මභූමිය පුරාණ ලෝකයයි. අස්පරගුස් විශේෂ සාමාන්‍යයෙන් වවනු ලබන්නේ අලංකාර ශාක වශයෙනි. සමහර විශේෂවල අතු මල්කලප් වඩා අලංකාර කිරීමට යොදනු ලැබේ; අ. ස්ප්‍රෙන්ගෙරි හා අ. ප්ලුමෝසුස් ඊට නිදර්ශන ය. එහෙත් අ. ඔෆිසිනාලිස් විශේෂය ආහාර පිණිස ගනු ලැබේ. මේ විශේෂයේ ළපටි මාංසල ප්‍රරෝහ (shoots) ඉතා රසවත් එළවළුවකි. ලංකාවේ තරමක් බහුල අස්පරගුස් විශේෂයක් වූ [[හාතාවාරිය]] (බ.) (අ. රසෙමෝසුස්) ඖෂධ ශාකයකි. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
අස්පරගුස් විශේෂවල පොළොව යට තිබෙන කොට කඳන්වලින් වායව (aerial) කඳන් පැන නඟී. මුල්වලින් බොහෝ විට ආකන්ද (tubers) සෑදේ. හාතාවාරියවල මුල් මෙන් මේවා මාංසලය, සිලින්ඩරාකාරය. කොළ සමහරවිට කටු සහිත නිපත්‍ර (bracts) බවට පත් වී තිබේ. කොළ නැති වූ විට ඒ වෙනුවට කොළ වැනි ස්කන්ධාභ (cladodes) ඇති වේ. මල් සාමාන්‍යයෙන් අප්‍රකටය. බොහෝවිට ඒකලිංගිකය. ඵලය බදරියකි (berry). ඇටවලින් හෝ මුල්වලින් හෝ රිකිලිවලින් හෝ මේ ශාක ප්‍රචාරණය කළ හැකිය.&lt;br /&gt;
අස්පරගුස් ලිලියාසේ කුලයට අයත් ගණයකි. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1965)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: උද්භිද විද්‍යාව]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: අ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>