<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B6%9A</id>
		<title>අස්සක - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B6%9A"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B6%9A&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T14:36:45Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B6%9A&amp;diff=7558&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:53, 10 මාර්තු 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B6%9A&amp;diff=7558&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-03-10T09:53:07Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:53, 10 මාර්තු 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බුද්ධ කාලයෙහි දඹදිව පැවැති සොළොස් මහජනපදවලින් එකකි. දක්ෂිණාපථයෙහි ගෝදාවරී ගඟබඩ වූ මූලක හෙවත් අළක නමැති රාජ්‍යයට ආසන්නව එය පිහිටා තුබුණු බව සුත්තනිපාතයෙහි සඳහන් වෙයි. අස්සක රාජ්‍යයත් මූලික හෙවත් අළක රාජ්‍යයත් ආන්ධ්‍ර රජුන් විසින් පාලනය කරන ලද බව සුත්තනිපාතට්ඨකථාවෙහි දැක්වෙයි. අස්සක රාජ්‍යයත් කාලිංග රාජ්‍යයත් අතර සිදුවුණු යුද්ධයක් ගැන චුල්ලකාලිංග ජාතකයෙහි සඳහන්ව තිබීමෙන් ද අස්සක රාජ්‍යය දක්ෂිණාපථයෙහි පිහිටා තුබුණු බව නිගමනය කළ හැකිය. අස්සක රාජ්‍යයේ අගනුවර පෝතන (පෝතලි) නම් වූ බව චුල්ලකාලිංග ජාතකයෙහිත් දීඝනිකායෙහිත් සඳහන් වී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;(අශ්මක) &lt;/ins&gt;බුද්ධ කාලයෙහි දඹදිව පැවැති සොළොස් මහජනපදවලින් එකකි. දක්ෂිණාපථයෙහි ගෝදාවරී ගඟබඩ වූ මූලක හෙවත් අළක නමැති රාජ්‍යයට ආසන්නව එය පිහිටා තුබුණු බව සුත්තනිපාතයෙහි සඳහන් වෙයි. අස්සක රාජ්‍යයත් මූලික හෙවත් අළක රාජ්‍යයත් ආන්ධ්‍ර රජුන් විසින් පාලනය කරන ලද බව සුත්තනිපාතට්ඨකථාවෙහි දැක්වෙයි. අස්සක රාජ්‍යයත් කාලිංග රාජ්‍යයත් අතර සිදුවුණු යුද්ධයක් ගැන චුල්ලකාලිංග ජාතකයෙහි සඳහන්ව තිබීමෙන් ද අස්සක රාජ්‍යය දක්ෂිණාපථයෙහි පිහිටා තුබුණු බව නිගමනය කළ හැකිය. අස්සක රාජ්‍යයේ අගනුවර පෝතන (පෝතලි) නම් වූ බව චුල්ලකාලිංග ජාතකයෙහිත් දීඝනිකායෙහිත් සඳහන් වී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්සක යන්න සංස්කෘත සාහිත්‍යයෙහි අශ්මකයයි දක්නා ලැබේ. මෙනමින් දක්ෂිණාපථයෙහි වූ රාජ්‍යයක් ගැන පාණිනීන්ගේ අෂ්ටාධ්‍යාර්‍යයෙහිත් (අශ්මක) වායු පුරාණයෙහිත් (අස්මක) සඳහන් වෙයි. මෙහි අගනුවර පෝතන නම් වූ බව මහායානිකයන්ගේ මහාවස්තුවෙහි කියැවේ. කෞටිල්‍යයන්ගේ අර්ථශාස්ත්‍රයට ටීකාවක් කළ භට්ටස්වාමීහු අශ්මික රාජ්‍යය මහාරාෂ්ට්‍ර ප්‍රදේශය වශයෙන් හඳුන්වති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අස්සක යන්න සංස්කෘත සාහිත්‍යයෙහි අශ්මකයයි දක්නා ලැබේ. මෙනමින් දක්ෂිණාපථයෙහි වූ රාජ්‍යයක් ගැන පාණිනීන්ගේ අෂ්ටාධ්‍යාර්‍යයෙහිත් (අශ්මක) වායු පුරාණයෙහිත් (අස්මක) සඳහන් වෙයි. මෙහි අගනුවර පෝතන නම් වූ බව මහායානිකයන්ගේ මහාවස්තුවෙහි කියැවේ. කෞටිල්‍යයන්ගේ අර්ථශාස්ත්‍රයට ටීකාවක් කළ භට්ටස්වාමීහු අශ්මික රාජ්‍යය මහාරාෂ්ට්‍ර ප්‍රදේශය වශයෙන් හඳුන්වති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සූර්ය වංශයේ ඉක්ෂ්වාකු පරපුරෙහි අශ්මක නමැති රජකු පෞදන්‍ය නමින් පුරයක් ගොඩනැඟූ බවත් ඔහුට මූලක නමින් පුතකු සිටි බවත් මහාභාරතයෙහි සඳහන් වෙයි. සමහරු මේ කථාව සලකා අශ්මක ජනපදය ඒ රජුගේ නමින් හඳුන්වනු ලැබෙතැයි ද පෝතන නගරයත් පෞදන්‍ය පුරයත් එකකැයි ද මූලක රජු ගොඩනැංවූ රාජ්‍යය මූලක (අළක) නමැයි ද කියති. එහෙත් මහාභාරතයේ ම අශ්මික කුමරියක යාදවී යනුවෙන් හඳුන්වා තිබීමෙනුත් සුත්තනිපාතට්ඨකථාවෙහි අස්සක රාජ්‍යය ආන්ධ්‍ර රාජ්‍යයක් බව සඳහන් වීමෙනුත් පෙනී යන්නේ අශ්මක රජුන් චන්ද්‍ර වංශයට අයත් වූවන් බවය. මභාරතයෙහි සඳහන් පෞදන්‍ය නගරය වර්තමාන හයිදරාබාද් රාජ්‍යයේ බෝධන් නමැති ප්‍රදේශය වශයෙනුත් මූලක රාජ්‍යය අවුරංගබාද් දිස්ත්‍රික්කයේ ගෝදාවරී ගඟබඩ පිහිටි දැනට පෛඨන් නමින් දන්නා පැරණි ප්‍රතිෂ්ඨාන පුරය වශයෙනුත් ඇතැම් භාරතීය ඉතිහාසඥයෝ සලකති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සූර්ය වංශයේ ඉක්ෂ්වාකු පරපුරෙහි අශ්මක නමැති රජකු පෞදන්‍ය නමින් පුරයක් ගොඩනැඟූ බවත් ඔහුට මූලක නමින් පුතකු සිටි බවත් මහාභාරතයෙහි සඳහන් වෙයි. සමහරු මේ කථාව සලකා අශ්මක ජනපදය ඒ රජුගේ නමින් හඳුන්වනු ලැබෙතැයි ද පෝතන නගරයත් පෞදන්‍ය පුරයත් එකකැයි ද මූලක රජු ගොඩනැංවූ රාජ්‍යය මූලක (අළක) නමැයි ද කියති. එහෙත් මහාභාරතයේ ම අශ්මික කුමරියක යාදවී යනුවෙන් හඳුන්වා තිබීමෙනුත් සුත්තනිපාතට්ඨකථාවෙහි අස්සක රාජ්‍යය ආන්ධ්‍ර රාජ්‍යයක් බව සඳහන් වීමෙනුත් පෙනී යන්නේ අශ්මක රජුන් චන්ද්‍ර වංශයට අයත් වූවන් බවය. මභාරතයෙහි සඳහන් පෞදන්‍ය නගරය වර්තමාන හයිදරාබාද් රාජ්‍යයේ බෝධන් නමැති ප්‍රදේශය වශයෙනුත් මූලක රාජ්‍යය අවුරංගබාද් දිස්ත්‍රික්කයේ ගෝදාවරී ගඟබඩ පිහිටි දැනට පෛඨන් නමින් දන්නා පැරණි ප්‍රතිෂ්ඨාන පුරය වශයෙනුත් ඇතැම් භාරතීය ඉතිහාසඥයෝ සලකති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins style=&quot;font-weight: bold; text-decoration: none;&quot;&gt;(කර්තෘ: [[ඇස්.ඩබ්ලිව්. ඈපා සෙනෙවිරත්න]])&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය: 1965)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය: 1965)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B6%9A&amp;diff=4955&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: 'බුද්ධ කාලයෙහි දඹදිව පැවැති සොළොස් මහජනපදවලින...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B7%83%E0%B6%9A&amp;diff=4955&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-02-29T08:39:07Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;බුද්ධ කාලයෙහි දඹදිව පැවැති සොළොස් මහජනපදවලින...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;බුද්ධ කාලයෙහි දඹදිව පැවැති සොළොස් මහජනපදවලින් එකකි. දක්ෂිණාපථයෙහි ගෝදාවරී ගඟබඩ වූ මූලක හෙවත් අළක නමැති රාජ්‍යයට ආසන්නව එය පිහිටා තුබුණු බව සුත්තනිපාතයෙහි සඳහන් වෙයි. අස්සක රාජ්‍යයත් මූලික හෙවත් අළක රාජ්‍යයත් ආන්ධ්‍ර රජුන් විසින් පාලනය කරන ලද බව සුත්තනිපාතට්ඨකථාවෙහි දැක්වෙයි. අස්සක රාජ්‍යයත් කාලිංග රාජ්‍යයත් අතර සිදුවුණු යුද්ධයක් ගැන චුල්ලකාලිංග ජාතකයෙහි සඳහන්ව තිබීමෙන් ද අස්සක රාජ්‍යය දක්ෂිණාපථයෙහි පිහිටා තුබුණු බව නිගමනය කළ හැකිය. අස්සක රාජ්‍යයේ අගනුවර පෝතන (පෝතලි) නම් වූ බව චුල්ලකාලිංග ජාතකයෙහිත් දීඝනිකායෙහිත් සඳහන් වී තිබේ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
අස්සක යන්න සංස්කෘත සාහිත්‍යයෙහි අශ්මකයයි දක්නා ලැබේ. මෙනමින් දක්ෂිණාපථයෙහි වූ රාජ්‍යයක් ගැන පාණිනීන්ගේ අෂ්ටාධ්‍යාර්‍යයෙහිත් (අශ්මක) වායු පුරාණයෙහිත් (අස්මක) සඳහන් වෙයි. මෙහි අගනුවර පෝතන නම් වූ බව මහායානිකයන්ගේ මහාවස්තුවෙහි කියැවේ. කෞටිල්‍යයන්ගේ අර්ථශාස්ත්‍රයට ටීකාවක් කළ භට්ටස්වාමීහු අශ්මික රාජ්‍යය මහාරාෂ්ට්‍ර ප්‍රදේශය වශයෙන් හඳුන්වති.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
සූර්ය වංශයේ ඉක්ෂ්වාකු පරපුරෙහි අශ්මක නමැති රජකු පෞදන්‍ය නමින් පුරයක් ගොඩනැඟූ බවත් ඔහුට මූලක නමින් පුතකු සිටි බවත් මහාභාරතයෙහි සඳහන් වෙයි. සමහරු මේ කථාව සලකා අශ්මක ජනපදය ඒ රජුගේ නමින් හඳුන්වනු ලැබෙතැයි ද පෝතන නගරයත් පෞදන්‍ය පුරයත් එකකැයි ද මූලක රජු ගොඩනැංවූ රාජ්‍යය මූලක (අළක) නමැයි ද කියති. එහෙත් මහාභාරතයේ ම අශ්මික කුමරියක යාදවී යනුවෙන් හඳුන්වා තිබීමෙනුත් සුත්තනිපාතට්ඨකථාවෙහි අස්සක රාජ්‍යය ආන්ධ්‍ර රාජ්‍යයක් බව සඳහන් වීමෙනුත් පෙනී යන්නේ අශ්මක රජුන් චන්ද්‍ර වංශයට අයත් වූවන් බවය. මභාරතයෙහි සඳහන් පෞදන්‍ය නගරය වර්තමාන හයිදරාබාද් රාජ්‍යයේ බෝධන් නමැති ප්‍රදේශය වශයෙනුත් මූලක රාජ්‍යය අවුරංගබාද් දිස්ත්‍රික්කයේ ගෝදාවරී ගඟබඩ පිහිටි දැනට පෛඨන් නමින් දන්නා පැරණි ප්‍රතිෂ්ඨාන පුරය වශයෙනුත් ඇතැම් භාරතීය ඉතිහාසඥයෝ සලකති.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1965)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: ඉන්දියානු ඉතිහාසය]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: අ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>