<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_%28%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate%29</id>
		<title>අ‍ග්‍රේශයෝ (ප්‍රිමාටේස් - Primate) - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_%28%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate%29"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-14T12:40:58Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2531&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:17, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2531&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:17:31Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:17, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l43&quot; &gt;43 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;43 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සෙර්තොපිතෙසිඩේ කුලයට [[රිළවා]] (බ.) වඳුරා, [[බැබුන්]] (බ.) සහ [[මරන්ඩ්රිල්]] (බ.) අයත් ය. මොවුන්ට පුරාණ ලෝක වඳුරෝ යැයි කියති. ලොම් රහිත ඝන වූ සට්ටම් ගැට උන්ට තිබේ. ආහාර තබා ගැනීමට උන්ට බොහෝවිට කපෝල කෝෂ්ඨ ඇත. බොහෝවිට මොවුන්ට සංකීර්ණ ස්වරාල කෝෂයක් (laryngeal sack) තිබේ. කනෙහි අස්ථිමය කර්ණ පටහනාලයක් (tympanic tube) ද වෙයි. වලිගයක් ඇතහොත් එය කිසි විටෙකත් පරිග්‍රාහි නොවේ. මොවුහු සර්වභක්ෂකය (omnivorous) සමහර&amp;#160; විශේෂවල ආහාරය පලතුරු පමණකි. ඉන්දියාවෙහි සිටින රිළා විශේෂයක් ජලාශයන්හි අද්දර සිටින කකුළුවන් ආදි කවවධරයන් (crustanceans) පමණක් කයි. සෙර්කොපිතෙසිඩයන්ගේ චාර්වක දත් චතුරස්‍රාකාරය: ඇඹරීමට හරස් දැති භාවිත කළ හැකි පරිදි තුණ්ඩ ඒකාබද්ධ වී තිබේ. චාර්වක දත්වල මේ විශේෂ ලක්ෂණයෙන් පෙන්නනක් නම් අද සිටින සෙර්කොපිතෙයිඩයන් උසස් වානර යන්ගේ හෝ මිනිසාගේ මුත්තන් වීමට ඉඩ නැති බවයි. උන්ගේ මහාන්ත්‍රකයේ (colon) බොහෝ විට සිග්මාකාර (sigmoid) නැම්මක් තිබේ. කුඩා උණ්ඩුකයක් (caecum) ද තිබේ. ප්‍රජනනය මිනිසාගේ හා උසස් වානරයන්ගේ වැනිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;සෙර්තොපිතෙසිඩේ කුලයට [[රිළවා]] (බ.) වඳුරා, [[බැබුන්]] (බ.) සහ [[මරන්ඩ්රිල්]] (බ.) අයත් ය. මොවුන්ට පුරාණ ලෝක වඳුරෝ යැයි කියති. ලොම් රහිත ඝන වූ සට්ටම් ගැට උන්ට තිබේ. ආහාර තබා ගැනීමට උන්ට බොහෝවිට කපෝල කෝෂ්ඨ ඇත. බොහෝවිට මොවුන්ට සංකීර්ණ ස්වරාල කෝෂයක් (laryngeal sack) තිබේ. කනෙහි අස්ථිමය කර්ණ පටහනාලයක් (tympanic tube) ද වෙයි. වලිගයක් ඇතහොත් එය කිසි විටෙකත් පරිග්‍රාහි නොවේ. මොවුහු සර්වභක්ෂකය (omnivorous) සමහර&amp;#160; විශේෂවල ආහාරය පලතුරු පමණකි. ඉන්දියාවෙහි සිටින රිළා විශේෂයක් ජලාශයන්හි අද්දර සිටින කකුළුවන් ආදි කවවධරයන් (crustanceans) පමණක් කයි. සෙර්කොපිතෙසිඩයන්ගේ චාර්වක දත් චතුරස්‍රාකාරය: ඇඹරීමට හරස් දැති භාවිත කළ හැකි පරිදි තුණ්ඩ ඒකාබද්ධ වී තිබේ. චාර්වක දත්වල මේ විශේෂ ලක්ෂණයෙන් පෙන්නනක් නම් අද සිටින සෙර්කොපිතෙයිඩයන් උසස් වානර යන්ගේ හෝ මිනිසාගේ මුත්තන් වීමට ඉඩ නැති බවයි. උන්ගේ මහාන්ත්‍රකයේ (colon) බොහෝ විට සිග්මාකාර (sigmoid) නැම්මක් තිබේ. කුඩා උණ්ඩුකයක් (caecum) ද තිබේ. ප්‍රජනනය මිනිසාගේ හා උසස් වානරයන්ගේ වැනිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:c-15.jpg|400px|left]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;පොන්ගිඩේ කුලයට [[ගිබන්]] (බ.) [[ඔරංඔටන්]] (බ.) [[චිම්පන්සියා]] (බ.) සහ [[ගොරිල්ලා]] (බ.) යන උසස් වානරයෝ අයත් වෙති. මීට අයත් පාෂාණිභූත සතුන් ගණනක් ද ඔලිගොසීන නිධිවලින් සොයා ගෙන තිබේ. මිනිසා හා උසස් වානරයන් පහළ වූයේ එක ම පුරාණ මුලකින් විය හැකිය. දත් විභාග කිරිමෙන් ද ගමන් කරන ක්‍රමය සලකා බැලීමෙන් ද උසස් වානරයන් සෙර්කෝපිතෙයි ඩයන්ගෙන් වෙන් කොට හඳුනා ගැනීමට පිළිවන. මොවුන්ට වලිගයක් නැත. පළල් වූ පපුවක් ද දිග කරක් ද දිග අතපය ද විශාල හිසක් ද තිබීම නිසා සියලු උසස් වානරයෝත් මිනිසාත් සෙර්කොපි තෙසිඩයන්ගෙන් වෙනස් වෙති. මොවුන් අතුරින් වඩා ම ආදි කල්පිකයා ගිබන්ය. එහෙයින් එක් අතකින් බලන විට මිනිසාගේ ළඟ ම නෑයාත් ඌය. උන් ගස්වල ගමන් කරන විට වඳුරන් මෙන් හතර ගාතයෙන් යෑමක් නැත. උන් ගමන් කරන්නේ දැතින් අතුවල එල්ලී අතින් අත මාරු කරමිනි. මෙසේ යන අතර කෑම ගෙන යෑමට ගිබනයෝ උන්ගේ පා උපයෝගි කරගනියි. බිම කෙළින් ඉඳගැනීමට ද දෙපයින් කෙළින් බිම ඇවිදීමට ද ගිබනයන්ට පිළිවන. උන්ට ද වඳුරන්ට මෙන් සට්ටම් ගැන තිබේ. එහෙත් පැතලි උරෝස්ථියක් ද උණ්ඩුකපුච්ඡයක් (appendix) ද තිබීමෙන් ඌ වඳුරන්ගෙන් වෙනස් වී සෙසු උසස් වානරයන්ට ද මිනිසාට ද සමාන වේ. ගිබන් විශේෂ කිහිපයකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;පොන්ගිඩේ කුලයට [[ගිබන්]] (බ.) [[ඔරංඔටන්]] (බ.) [[චිම්පන්සියා]] (බ.) සහ [[ගොරිල්ලා]] (බ.) යන උසස් වානරයෝ අයත් වෙති. මීට අයත් පාෂාණිභූත සතුන් ගණනක් ද ඔලිගොසීන නිධිවලින් සොයා ගෙන තිබේ. මිනිසා හා උසස් වානරයන් පහළ වූයේ එක ම පුරාණ මුලකින් විය හැකිය. දත් විභාග කිරිමෙන් ද ගමන් කරන ක්‍රමය සලකා බැලීමෙන් ද උසස් වානරයන් සෙර්කෝපිතෙයි ඩයන්ගෙන් වෙන් කොට හඳුනා ගැනීමට පිළිවන. මොවුන්ට වලිගයක් නැත. පළල් වූ පපුවක් ද දිග කරක් ද දිග අතපය ද විශාල හිසක් ද තිබීම නිසා සියලු උසස් වානරයෝත් මිනිසාත් සෙර්කොපි තෙසිඩයන්ගෙන් වෙනස් වෙති. මොවුන් අතුරින් වඩා ම ආදි කල්පිකයා ගිබන්ය. එහෙයින් එක් අතකින් බලන විට මිනිසාගේ ළඟ ම නෑයාත් ඌය. උන් ගස්වල ගමන් කරන විට වඳුරන් මෙන් හතර ගාතයෙන් යෑමක් නැත. උන් ගමන් කරන්නේ දැතින් අතුවල එල්ලී අතින් අත මාරු කරමිනි. මෙසේ යන අතර කෑම ගෙන යෑමට ගිබනයෝ උන්ගේ පා උපයෝගි කරගනියි. බිම කෙළින් ඉඳගැනීමට ද දෙපයින් කෙළින් බිම ඇවිදීමට ද ගිබනයන්ට පිළිවන. උන්ට ද වඳුරන්ට මෙන් සට්ටම් ගැන තිබේ. එහෙත් පැතලි උරෝස්ථියක් ද උණ්ඩුකපුච්ඡයක් (appendix) ද තිබීමෙන් ඌ වඳුරන්ගෙන් වෙනස් වී සෙසු උසස් වානරයන්ට ද මිනිසාට ද සමාන වේ. ගිබන් විශේෂ කිහිපයකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2529&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:15, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2529&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:15:38Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:15, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l33&quot; &gt;33 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;33 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ උපගෝත්‍රය ඉතා සාර්ථක එකකි. මෙහි ගණ 66ක් ඇති බව සිම්සන් පෙන්වා දී තිබේ. ඉන් වඳ වී තිබෙන්නේ 30ක් පමණකි. මේ උපගෝත්‍රයේ පාෂාණිය ධාතු ඔලිගොසින අවධියේ පටන් පෙනේ. ඔවුහු සමූහවාසිය දිවාචරය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ උපගෝත්‍රය ඉතා සාර්ථක එකකි. මෙහි ගණ 66ක් ඇති බව සිම්සන් පෙන්වා දී තිබේ. ඉන් වඳ වී තිබෙන්නේ 30ක් පමණකි. මේ උපගෝත්‍රයේ පාෂාණිය ධාතු ඔලිගොසින අවධියේ පටන් පෙනේ. ඔවුහු සමූහවාසිය දිවාචරය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:c-14.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;600px&lt;/del&gt;|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;center&lt;/del&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:c-14.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;800px&lt;/ins&gt;|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;right&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''ප්ලට්රිනා:''' මේ වඳුරන්ගේ නාසයේ ආවාරය පැතලිය, පළල්ය. උන්ට පුරශ්චාර්වක දත් තුනක් තිබේ. ආහාර තබාගැනීමට කපෝල කෝෂ්ඨයක් (cheek pouch) නැත. කනෙහි මැද විශාල වළල්ලක් වැනි කර්ණ පටහ අස්ථියක් (tympanic bone) තිබේ. සට්ටම් ගැට (ischial callosities) නැත. සමහරකුගේ වලිගය පරිග්‍රාහිය (prehensile) මෙය අනිත් අග්‍රේශයන්ට නැති ලක්ෂණයකි. දකුණු ඇමරිකාවට දැන් සීමා වී සිටින ප්ලටිරිනා වඳුරෝ කලිත්‍රිසිඩේ සහ සෙබිඩේ යයි කුල දෙකකට බෙදා තිබේ. කලිත්‍රිසිඩේ කුලයට ඉතා ම ආදිකල්පිත වඳුරෝ අයිතිවෙත්. ඔවුන්ට පැතලි නියපොතු තිබෙන්නේ පයෙහි මහපටැඟිල්ලේ පමණකි. උන්ගේ වලිගය අපරිග්‍රාහිය. ඔවුහු ගස් නැගීමට සමත්තුය. කෑම අල්ලා ගැනීමට අත යොදා ගනිතත් ඔවුහු අතින් එපමණ&amp;#160; වැඩ නොගනිත් සමහරු ලේනුන්ට වඩා කුඩාය. [[මාමොසෙට්]] (බ.) මීට නිදසුනකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''ප්ලට්රිනා:''' මේ වඳුරන්ගේ නාසයේ ආවාරය පැතලිය, පළල්ය. උන්ට පුරශ්චාර්වක දත් තුනක් තිබේ. ආහාර තබාගැනීමට කපෝල කෝෂ්ඨයක් (cheek pouch) නැත. කනෙහි මැද විශාල වළල්ලක් වැනි කර්ණ පටහ අස්ථියක් (tympanic bone) තිබේ. සට්ටම් ගැට (ischial callosities) නැත. සමහරකුගේ වලිගය පරිග්‍රාහිය (prehensile) මෙය අනිත් අග්‍රේශයන්ට නැති ලක්ෂණයකි. දකුණු ඇමරිකාවට දැන් සීමා වී සිටින ප්ලටිරිනා වඳුරෝ කලිත්‍රිසිඩේ සහ සෙබිඩේ යයි කුල දෙකකට බෙදා තිබේ. කලිත්‍රිසිඩේ කුලයට ඉතා ම ආදිකල්පිත වඳුරෝ අයිතිවෙත්. ඔවුන්ට පැතලි නියපොතු තිබෙන්නේ පයෙහි මහපටැඟිල්ලේ පමණකි. උන්ගේ වලිගය අපරිග්‍රාහිය. ඔවුහු ගස් නැගීමට සමත්තුය. කෑම අල්ලා ගැනීමට අත යොදා ගනිතත් ඔවුහු අතින් එපමණ&amp;#160; වැඩ නොගනිත් සමහරු ලේනුන්ට වඩා කුඩාය. [[මාමොසෙට්]] (බ.) මීට නිදසුනකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2528&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:14, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2528&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:14:44Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:14, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l33&quot; &gt;33 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;33 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ උපගෝත්‍රය ඉතා සාර්ථක එකකි. මෙහි ගණ 66ක් ඇති බව සිම්සන් පෙන්වා දී තිබේ. ඉන් වඳ වී තිබෙන්නේ 30ක් පමණකි. මේ උපගෝත්‍රයේ පාෂාණිය ධාතු ඔලිගොසින අවධියේ පටන් පෙනේ. ඔවුහු සමූහවාසිය දිවාචරය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ උපගෝත්‍රය ඉතා සාර්ථක එකකි. මෙහි ගණ 66ක් ඇති බව සිම්සන් පෙන්වා දී තිබේ. ඉන් වඳ වී තිබෙන්නේ 30ක් පමණකි. මේ උපගෝත්‍රයේ පාෂාණිය ධාතු ඔලිගොසින අවධියේ පටන් පෙනේ. ඔවුහු සමූහවාසිය දිවාචරය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:c-14.jpg|600px|center]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''ප්ලට්රිනා:''' මේ වඳුරන්ගේ නාසයේ ආවාරය පැතලිය, පළල්ය. උන්ට පුරශ්චාර්වක දත් තුනක් තිබේ. ආහාර තබාගැනීමට කපෝල කෝෂ්ඨයක් (cheek pouch) නැත. කනෙහි මැද විශාල වළල්ලක් වැනි කර්ණ පටහ අස්ථියක් (tympanic bone) තිබේ. සට්ටම් ගැට (ischial callosities) නැත. සමහරකුගේ වලිගය පරිග්‍රාහිය (prehensile) මෙය අනිත් අග්‍රේශයන්ට නැති ලක්ෂණයකි. දකුණු ඇමරිකාවට දැන් සීමා වී සිටින ප්ලටිරිනා වඳුරෝ කලිත්‍රිසිඩේ සහ සෙබිඩේ යයි කුල දෙකකට බෙදා තිබේ. කලිත්‍රිසිඩේ කුලයට ඉතා ම ආදිකල්පිත වඳුරෝ අයිතිවෙත්. ඔවුන්ට පැතලි නියපොතු තිබෙන්නේ පයෙහි මහපටැඟිල්ලේ පමණකි. උන්ගේ වලිගය අපරිග්‍රාහිය. ඔවුහු ගස් නැගීමට සමත්තුය. කෑම අල්ලා ගැනීමට අත යොදා ගනිතත් ඔවුහු අතින් එපමණ&amp;#160; වැඩ නොගනිත් සමහරු ලේනුන්ට වඩා කුඩාය. [[මාමොසෙට්]] (බ.) මීට නිදසුනකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;'''ප්ලට්රිනා:''' මේ වඳුරන්ගේ නාසයේ ආවාරය පැතලිය, පළල්ය. උන්ට පුරශ්චාර්වක දත් තුනක් තිබේ. ආහාර තබාගැනීමට කපෝල කෝෂ්ඨයක් (cheek pouch) නැත. කනෙහි මැද විශාල වළල්ලක් වැනි කර්ණ පටහ අස්ථියක් (tympanic bone) තිබේ. සට්ටම් ගැට (ischial callosities) නැත. සමහරකුගේ වලිගය පරිග්‍රාහිය (prehensile) මෙය අනිත් අග්‍රේශයන්ට නැති ලක්ෂණයකි. දකුණු ඇමරිකාවට දැන් සීමා වී සිටින ප්ලටිරිනා වඳුරෝ කලිත්‍රිසිඩේ සහ සෙබිඩේ යයි කුල දෙකකට බෙදා තිබේ. කලිත්‍රිසිඩේ කුලයට ඉතා ම ආදිකල්පිත වඳුරෝ අයිතිවෙත්. ඔවුන්ට පැතලි නියපොතු තිබෙන්නේ පයෙහි මහපටැඟිල්ලේ පමණකි. උන්ගේ වලිගය අපරිග්‍රාහිය. ඔවුහු ගස් නැගීමට සමත්තුය. කෑම අල්ලා ගැනීමට අත යොදා ගනිතත් ඔවුහු අතින් එපමණ&amp;#160; වැඩ නොගනිත් සමහරු ලේනුන්ට වඩා කුඩාය. [[මාමොසෙට්]] (බ.) මීට නිදසුනකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2526&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:12, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2526&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:12:39Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:12, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l6&quot; &gt;6 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;6 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බිම වසන සාමාන්‍ය ක්ෂීරපායින්ගේ මෙන් නොව ගස්වල වලන වඳුරන්ගේ ඇස් පෙනීම ඉවට වඩා තියුණුය. එහෙයින් දෘෂ්ටියට සම්බන්ධ මොළයේ කොටස් බොහෝ විශාලය. බොහෝ විට ඇස් දෙක හිසෙහි ඉදිරිපස තිබිම නිසා ද්විනේත්‍රික (binocular) දෘෂ්ටිය ද ත්‍රිමාන (stereo) දෘෂ්ටිය ද උන්ට තිබේ. සාපේක්ෂව බලන කල වඳුරු මොළය සාමාන්‍ය බිම වසන ක්ෂිර පායින්ගේ මොළයට වඩා විශාලය. සංචලිතය (convoluted) එසේ ම උන්ගේ ශරිරයේ සමබර රැක ගැනීම සහ අතපය මෙහෙයයැවීම පිළිබඳ කොටස් ද විශාලය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බිම වසන සාමාන්‍ය ක්ෂීරපායින්ගේ මෙන් නොව ගස්වල වලන වඳුරන්ගේ ඇස් පෙනීම ඉවට වඩා තියුණුය. එහෙයින් දෘෂ්ටියට සම්බන්ධ මොළයේ කොටස් බොහෝ විශාලය. බොහෝ විට ඇස් දෙක හිසෙහි ඉදිරිපස තිබිම නිසා ද්විනේත්‍රික (binocular) දෘෂ්ටිය ද ත්‍රිමාන (stereo) දෘෂ්ටිය ද උන්ට තිබේ. සාපේක්ෂව බලන කල වඳුරු මොළය සාමාන්‍ය බිම වසන ක්ෂිර පායින්ගේ මොළයට වඩා විශාලය. සංචලිතය (convoluted) එසේ ම උන්ගේ ශරිරයේ සමබර රැක ගැනීම සහ අතපය මෙහෙයයැවීම පිළිබඳ කොටස් ද විශාලය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:c-13.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/del&gt;|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:c-13.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;600px&lt;/ins&gt;|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ලීමරයන් වැනි ආදිකල්පක අග්‍රේශයන්ගේ හනු සිහින්ය. දිගය. උන්ගේ හොම්බ උල්ය. වඩා දියුණු (වඳුරු) ලක්ෂණ පෙනෙන වඳුරන්ගේ හනු කොටස හොම්බ පළල්ය. අග්‍රේශයන්ගේ චාර්වක දත් තුණ්ඩ (cusps) සහිතය. ඔවුන්ගේ නැහැයේ ද තොල්වල ද මිනිස් ලක්ෂණ පෙනේ. ලීමරයන් හැර සියලු අග්‍රේශයන්ගේ කුඩා පැටවුන්ගේ පවා යටි හනුවේ භාග දෙක එකට පැහි ඇත. ලීමරයන්ගේ හැර සෙසු සියලු අග්‍රේශයන්ගේ කලල බන්ධය (placenta) තැටියක් වැනිය. එය ගර්භාශයේ&amp;#160; බිත්තියට මනාව සම්බන්ධ වී තිබේ. සාමාන්‍ය යෙන් අග්‍රේශයන් වදන්නේ එක පැටවකු බැගිනි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ලීමරයන් වැනි ආදිකල්පක අග්‍රේශයන්ගේ හනු සිහින්ය. දිගය. උන්ගේ හොම්බ උල්ය. වඩා දියුණු (වඳුරු) ලක්ෂණ පෙනෙන වඳුරන්ගේ හනු කොටස හොම්බ පළල්ය. අග්‍රේශයන්ගේ චාර්වක දත් තුණ්ඩ (cusps) සහිතය. ඔවුන්ගේ නැහැයේ ද තොල්වල ද මිනිස් ලක්ෂණ පෙනේ. ලීමරයන් හැර සියලු අග්‍රේශයන්ගේ කුඩා පැටවුන්ගේ පවා යටි හනුවේ භාග දෙක එකට පැහි ඇත. ලීමරයන්ගේ හැර සෙසු සියලු අග්‍රේශයන්ගේ කලල බන්ධය (placenta) තැටියක් වැනිය. එය ගර්භාශයේ&amp;#160; බිත්තියට මනාව සම්බන්ධ වී තිබේ. සාමාන්‍ය යෙන් අග්‍රේශයන් වදන්නේ එක පැටවකු බැගිනි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;වර්ගීකරණය : අග්‍රේශේයන්ගේ වර්ගීකරණය පිළීබද තව ම ඒකමතික තීරණයක් නැත. ආදි කෘමි භක්ෂකයන්ගෙන් (Insectivora) භින්න වුණු මොවුහු ඉයෝසිනයේ පටන් ඇති අවුරුදු දශලක්ෂ 50 තුළ දී නැවත නැවතත් ශාඛා ප්‍රශාඛාවලට බෙදී ගොස් සිටිති. දැන් ජීවත් වන්නාවුත් පාෂාණීයධාතු වශයෙන් දන්නාවුන් සියලු අග්‍රේශයෝ සිම්සන් විසින් ගණ 150කට බෙදන ලදහ. මෙයින් තුනෙන් දෙකක් වද වී ගොස්ය. සිම්සන්ට අනුව ප්‍රිමාටේස් ගෝත්‍රයෙහි ප්‍රොසිම් (ආදි වානර) සහ අන්ත්‍රොපොයිඩෙයා (මානවකල්ප) යැයි මහා උප ගෝත්‍ර දෙකකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;වර්ගීකරණය : අග්‍රේශේයන්ගේ වර්ගීකරණය පිළීබද තව ම ඒකමතික තීරණයක් නැත. ආදි කෘමි භක්ෂකයන්ගෙන් (Insectivora) භින්න වුණු මොවුහු ඉයෝසිනයේ පටන් ඇති අවුරුදු දශලක්ෂ 50 තුළ දී නැවත නැවතත් ශාඛා ප්‍රශාඛාවලට බෙදී ගොස් සිටිති. දැන් ජීවත් වන්නාවුත් පාෂාණීයධාතු වශයෙන් දන්නාවුන් සියලු අග්‍රේශයෝ සිම්සන් විසින් ගණ 150කට බෙදන ලදහ. මෙයින් තුනෙන් දෙකක් වද වී ගොස්ය. සිම්සන්ට අනුව ප්‍රිමාටේස් ගෝත්‍රයෙහි ප්‍රොසිම් (ආදි වානර) සහ අන්ත්‍රොපොයිඩෙයා (මානවකල්ප) යැයි මහා උප ගෝත්‍ර දෙකකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2525&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:12, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2525&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:12:12Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:12, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l6&quot; &gt;6 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;6 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බිම වසන සාමාන්‍ය ක්ෂීරපායින්ගේ මෙන් නොව ගස්වල වලන වඳුරන්ගේ ඇස් පෙනීම ඉවට වඩා තියුණුය. එහෙයින් දෘෂ්ටියට සම්බන්ධ මොළයේ කොටස් බොහෝ විශාලය. බොහෝ විට ඇස් දෙක හිසෙහි ඉදිරිපස තිබිම නිසා ද්විනේත්‍රික (binocular) දෘෂ්ටිය ද ත්‍රිමාන (stereo) දෘෂ්ටිය ද උන්ට තිබේ. සාපේක්ෂව බලන කල වඳුරු මොළය සාමාන්‍ය බිම වසන ක්ෂිර පායින්ගේ මොළයට වඩා විශාලය. සංචලිතය (convoluted) එසේ ම උන්ගේ ශරිරයේ සමබර රැක ගැනීම සහ අතපය මෙහෙයයැවීම පිළිබඳ කොටස් ද විශාලය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;බිම වසන සාමාන්‍ය ක්ෂීරපායින්ගේ මෙන් නොව ගස්වල වලන වඳුරන්ගේ ඇස් පෙනීම ඉවට වඩා තියුණුය. එහෙයින් දෘෂ්ටියට සම්බන්ධ මොළයේ කොටස් බොහෝ විශාලය. බොහෝ විට ඇස් දෙක හිසෙහි ඉදිරිපස තිබිම නිසා ද්විනේත්‍රික (binocular) දෘෂ්ටිය ද ත්‍රිමාන (stereo) දෘෂ්ටිය ද උන්ට තිබේ. සාපේක්ෂව බලන කල වඳුරු මොළය සාමාන්‍ය බිම වසන ක්ෂිර පායින්ගේ මොළයට වඩා විශාලය. සංචලිතය (convoluted) එසේ ම උන්ගේ ශරිරයේ සමබර රැක ගැනීම සහ අතපය මෙහෙයයැවීම පිළිබඳ කොටස් ද විශාලය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:c-13.jpg|400px|right]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ලීමරයන් වැනි ආදිකල්පක අග්‍රේශයන්ගේ හනු සිහින්ය. දිගය. උන්ගේ හොම්බ උල්ය. වඩා දියුණු (වඳුරු) ලක්ෂණ පෙනෙන වඳුරන්ගේ හනු කොටස හොම්බ පළල්ය. අග්‍රේශයන්ගේ චාර්වක දත් තුණ්ඩ (cusps) සහිතය. ඔවුන්ගේ නැහැයේ ද තොල්වල ද මිනිස් ලක්ෂණ පෙනේ. ලීමරයන් හැර සියලු අග්‍රේශයන්ගේ කුඩා පැටවුන්ගේ පවා යටි හනුවේ භාග දෙක එකට පැහි ඇත. ලීමරයන්ගේ හැර සෙසු සියලු අග්‍රේශයන්ගේ කලල බන්ධය (placenta) තැටියක් වැනිය. එය ගර්භාශයේ&amp;#160; බිත්තියට මනාව සම්බන්ධ වී තිබේ. සාමාන්‍ය යෙන් අග්‍රේශයන් වදන්නේ එක පැටවකු බැගිනි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ලීමරයන් වැනි ආදිකල්පක අග්‍රේශයන්ගේ හනු සිහින්ය. දිගය. උන්ගේ හොම්බ උල්ය. වඩා දියුණු (වඳුරු) ලක්ෂණ පෙනෙන වඳුරන්ගේ හනු කොටස හොම්බ පළල්ය. අග්‍රේශයන්ගේ චාර්වක දත් තුණ්ඩ (cusps) සහිතය. ඔවුන්ගේ නැහැයේ ද තොල්වල ද මිනිස් ලක්ෂණ පෙනේ. ලීමරයන් හැර සියලු අග්‍රේශයන්ගේ කුඩා පැටවුන්ගේ පවා යටි හනුවේ භාග දෙක එකට පැහි ඇත. ලීමරයන්ගේ හැර සෙසු සියලු අග්‍රේශයන්ගේ කලල බන්ධය (placenta) තැටියක් වැනිය. එය ගර්භාශයේ&amp;#160; බිත්තියට මනාව සම්බන්ධ වී තිබේ. සාමාන්‍ය යෙන් අග්‍රේශයන් වදන්නේ එක පැටවකු බැගිනි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;වර්ගීකරණය : අග්‍රේශේයන්ගේ වර්ගීකරණය පිළීබද තව ම ඒකමතික තීරණයක් නැත. ආදි කෘමි භක්ෂකයන්ගෙන් (Insectivora) භින්න වුණු මොවුහු ඉයෝසිනයේ පටන් ඇති අවුරුදු දශලක්ෂ 50 තුළ දී නැවත නැවතත් ශාඛා ප්‍රශාඛාවලට බෙදී ගොස් සිටිති. දැන් ජීවත් වන්නාවුත් පාෂාණීයධාතු වශයෙන් දන්නාවුන් සියලු අග්‍රේශයෝ සිම්සන් විසින් ගණ 150කට බෙදන ලදහ. මෙයින් තුනෙන් දෙකක් වද වී ගොස්ය. සිම්සන්ට අනුව ප්‍රිමාටේස් ගෝත්‍රයෙහි ප්‍රොසිම් (ආදි වානර) සහ අන්ත්‍රොපොයිඩෙයා (මානවකල්ප) යැයි මහා උප ගෝත්‍ර දෙකකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;වර්ගීකරණය : අග්‍රේශේයන්ගේ වර්ගීකරණය පිළීබද තව ම ඒකමතික තීරණයක් නැත. ආදි කෘමි භක්ෂකයන්ගෙන් (Insectivora) භින්න වුණු මොවුහු ඉයෝසිනයේ පටන් ඇති අවුරුදු දශලක්ෂ 50 තුළ දී නැවත නැවතත් ශාඛා ප්‍රශාඛාවලට බෙදී ගොස් සිටිති. දැන් ජීවත් වන්නාවුත් පාෂාණීයධාතු වශයෙන් දන්නාවුන් සියලු අග්‍රේශයෝ සිම්සන් විසින් ගණ 150කට බෙදන ලදහ. මෙයින් තුනෙන් දෙකක් වද වී ගොස්ය. සිම්සන්ට අනුව ප්‍රිමාටේස් ගෝත්‍රයෙහි ප්‍රොසිම් (ආදි වානර) සහ අන්ත්‍රොපොයිඩෙයා (මානවකල්ප) යැයි මහා උප ගෝත්‍ර දෙකකි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2523&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:10, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2523&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:10:06Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:10, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l2&quot; &gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක [[ගොනුව:c-11.jpg|200px|right]]අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක [[ගොනුව:c-11.jpg|200px|right]]අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:c-12.jpg|400px|left]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අද අග්‍රේශයන් වැඩි වශයෙන් සිටින්නේ නිවර්තන සහ උපනිවර්තන ප්‍රදේශවලයි. අග්‍රේශ විශේෂ බොහෝ ගණනකගේ ගාත්‍රා ගස්වල වාසයට උචිත පරිදි අනුවර්තනය වී ඇත. උන්ගේ ආහාරය ප්‍රධාන වශයෙන් පලතුරත් ඇට වර්ගත්ය. එහෙත් සමහර අග්‍රේශයෝ කෘමින් ද බිත්තර ද කති. අග්‍රේශයන්ගේ ඉතිහාසය ප්ලයොසීන අවධි ය පටන් නූතනය දක්වායි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අද අග්‍රේශයන් වැඩි වශයෙන් සිටින්නේ නිවර්තන සහ උපනිවර්තන ප්‍රදේශවලයි. අග්‍රේශ විශේෂ බොහෝ ගණනකගේ ගාත්‍රා ගස්වල වාසයට උචිත පරිදි අනුවර්තනය වී ඇත. උන්ගේ ආහාරය ප්‍රධාන වශයෙන් පලතුරත් ඇට වර්ගත්ය. එහෙත් සමහර අග්‍රේශයෝ කෘමින් ද බිත්තර ද කති. අග්‍රේශයන්ගේ ඉතිහාසය ප්ලයොසීන අවධි ය පටන් නූතනය දක්වායි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2521&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:08, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2521&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:08:28Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:08, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:c-10.jpg|400px|left]]මෙය [[ලිනෙයස්]] (බ.) විසින් අග්‍ර යැයි සලකනු ලැබූ ක්ෂිරපායී සත්ව ගෝත්‍රයයි මේ ග්‍රෝතයට මිනිස් උසස් වානර (apes) වඳුරු, උනහපුළු, ටාසියර, ලිමර ආදි සත්තු අයත් වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:c-10.jpg|400px|left]]මෙය [[ලිනෙයස්]] (බ.) විසින් අග්‍ර යැයි සලකනු ලැබූ ක්ෂිරපායී සත්ව ගෝත්‍රයයි මේ ග්‍රෝතයට මිනිස් උසස් වානර (apes) වඳුරු, උනහපුළු, ටාසියර, ලිමර ආදි සත්තු අයත් වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක [[ගොනුව:c-11.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/del&gt;|right]]අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක [[ගොනුව:c-11.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;200px&lt;/ins&gt;|right]]අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අද අග්‍රේශයන් වැඩි වශයෙන් සිටින්නේ නිවර්තන සහ උපනිවර්තන ප්‍රදේශවලයි. අග්‍රේශ විශේෂ බොහෝ ගණනකගේ ගාත්‍රා ගස්වල වාසයට උචිත පරිදි අනුවර්තනය වී ඇත. උන්ගේ ආහාරය ප්‍රධාන වශයෙන් පලතුරත් ඇට වර්ගත්ය. එහෙත් සමහර අග්‍රේශයෝ කෘමින් ද බිත්තර ද කති. අග්‍රේශයන්ගේ ඉතිහාසය ප්ලයොසීන අවධි ය පටන් නූතනය දක්වායි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අද අග්‍රේශයන් වැඩි වශයෙන් සිටින්නේ නිවර්තන සහ උපනිවර්තන ප්‍රදේශවලයි. අග්‍රේශ විශේෂ බොහෝ ගණනකගේ ගාත්‍රා ගස්වල වාසයට උචිත පරිදි අනුවර්තනය වී ඇත. උන්ගේ ආහාරය ප්‍රධාන වශයෙන් පලතුරත් ඇට වර්ගත්ය. එහෙත් සමහර අග්‍රේශයෝ කෘමින් ද බිත්තර ද කති. අග්‍රේශයන්ගේ ඉතිහාසය ප්ලයොසීන අවධි ය පටන් නූතනය දක්වායි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2520&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:08, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2520&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:08:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:08, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:c-10.jpg|400px|left]]මෙය [[ලිනෙයස්]] (බ.) විසින් අග්‍ර යැයි සලකනු ලැබූ ක්ෂිරපායී සත්ව ගෝත්‍රයයි මේ ග්‍රෝතයට මිනිස් උසස් වානර (apes) වඳුරු, උනහපුළු, ටාසියර, ලිමර ආදි සත්තු අයත් වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:c-10.jpg|400px|left]]මෙය [[ලිනෙයස්]] (බ.) විසින් අග්‍ර යැයි සලකනු ලැබූ ක්ෂිරපායී සත්ව ගෝත්‍රයයි මේ ග්‍රෝතයට මිනිස් උසස් වානර (apes) වඳුරු, උනහපුළු, ටාසියර, ලිමර ආදි සත්තු අයත් වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:c-11.jpg|400px|right]]&lt;/ins&gt;අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අද අග්‍රේශයන් වැඩි වශයෙන් සිටින්නේ නිවර්තන සහ උපනිවර්තන ප්‍රදේශවලයි. අග්‍රේශ විශේෂ බොහෝ ගණනකගේ ගාත්‍රා ගස්වල වාසයට උචිත පරිදි අනුවර්තනය වී ඇත. උන්ගේ ආහාරය ප්‍රධාන වශයෙන් පලතුරත් ඇට වර්ගත්ය. එහෙත් සමහර අග්‍රේශයෝ කෘමින් ද බිත්තර ද කති. අග්‍රේශයන්ගේ ඉතිහාසය ප්ලයොසීන අවධි ය පටන් නූතනය දක්වායි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අද අග්‍රේශයන් වැඩි වශයෙන් සිටින්නේ නිවර්තන සහ උපනිවර්තන ප්‍රදේශවලයි. අග්‍රේශ විශේෂ බොහෝ ගණනකගේ ගාත්‍රා ගස්වල වාසයට උචිත පරිදි අනුවර්තනය වී ඇත. උන්ගේ ආහාරය ප්‍රධාන වශයෙන් පලතුරත් ඇට වර්ගත්ය. එහෙත් සමහර අග්‍රේශයෝ කෘමින් ද බිත්තර ද කති. අග්‍රේශයන්ගේ ඉතිහාසය ප්ලයොසීන අවධි ය පටන් නූතනය දක්වායි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2518&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:06, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2518&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:06:34Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:06, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;c10&lt;/del&gt;.jpg|400px|left]]මෙය [[ලිනෙයස්]] (බ.) විසින් අග්‍ර යැයි සලකනු ලැබූ ක්ෂිරපායී සත්ව ගෝත්‍රයයි මේ ග්‍රෝතයට මිනිස් උසස් වානර (apes) වඳුරු, උනහපුළු, ටාසියර, ලිමර ආදි සත්තු අයත් වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;c-10&lt;/ins&gt;.jpg|400px|left]]මෙය [[ලිනෙයස්]] (බ.) විසින් අග්‍ර යැයි සලකනු ලැබූ ක්ෂිරපායී සත්ව ගෝත්‍රයයි මේ ග්‍රෝතයට මිනිස් උසස් වානර (apes) වඳුරු, උනහපුළු, ටාසියර, ලිමර ආදි සත්තු අයත් වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2517&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:05, 11 ජූලි 2023 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%85%E2%80%8D%E0%B6%9C%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%9A%E0%B7%81%E0%B6%BA%E0%B7%9D_(%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%B8%E0%B7%8F%E0%B6%A7%E0%B7%9A%E0%B7%83%E0%B7%8A_-_Primate)&amp;diff=2517&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2023-07-11T08:05:30Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:05, 11 ජූලි 2023 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මෙය [[ලිනෙයස්]] (බ.) විසින් අග්‍ර යැයි සලකනු ලැබූ ක්ෂිරපායී සත්ව ගෝත්‍රයයි මේ ග්‍රෝතයට මිනිස් උසස් වානර (apes) වඳුරු, උනහපුළු, ටාසියර, ලිමර ආදි සත්තු අයත් වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:c10.jpg|400px|left]]&lt;/ins&gt;මෙය [[ලිනෙයස්]] (බ.) විසින් අග්‍ර යැයි සලකනු ලැබූ ක්ෂිරපායී සත්ව ගෝත්‍රයයි මේ ග්‍රෝතයට මිනිස් උසස් වානර (apes) වඳුරු, උනහපුළු, ටාසියර, ලිමර ආදි සත්තු අයත් වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160; &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;අ‍ග්‍රේශයන් හඳුනා ගැනිමේ ලක්ෂණ විවිධ ලෙස දක්වා තිබේ. එහෙත් එම ලක්ෂණ අතුරෙන් අත් පා නියපොතු සහිතවීම, අක්ෂකාස්ථියක් (අකු ඇටයක්) (collar bone) තිබීම, සාමාන්‍යයෙන් සරල ආමාශයක් තිබීම, යටිබාහුවේ තිබෙන අරාස්ථිය (radius) හා අන්වරාස්ථිය (ulna) නැමති අස්ථි දෙක කිසිවිටෙකත් හා නොවීම. අක්ෂි කූපය (orbit of the eye) අස්ථික ආවරණයකින් සම්පූර්ණයෙන් වට වී බොහෝ විට ඉස්සරහට හැරි තිබීම කෘන්තක (incisors) රදනක (canies) පුරශ්චාර්වක (Premolars) සහ චාර්වක (molars) යැයි සතර වර්ගයක දත් තිබීම, කිරි දත් පෙළ යයි ද ඊට පසුව ඇති වන ස්ථිර දත් පෙළ යයි ද යන දත් පෙළවල් දෙකක් ජීවිත කාලය තුළ දී ඇතිවීම මස්තිෂ්කයේ (cerebrum) අපර ඛණ්ඩිකාවක් (posterior lobe) තිබීම, මස්තිෂ්ක අර්ධගෝලවල (cerebral hemispheres) පිට පැත්තෙහි මධ්‍යාක්ෂ හිදැසක් (median fissure) තිබීම, අත්පාවල හරස් අතට තැබිය හැකි මහපටැඟිල්ලක් තිබීම. පපුවෙහි ස්තන ග්‍රන්ථි යුවළක් තිබීම යන කරුණු ප්‍රධානය. බොහෝ ක්ෂීරපායි සතුන්ගේ හම මෙන් අග්‍රේශයන් ගේ හම ද මයිල්වලින් හෝ ලොම්වලින් වැසී ඇත. මේ ලක්ෂණ තනි තනිව ගතහොත් ඒවා මේ ගෝත්‍රයට පමණක් සීමා වී නැති බව පෙනේ. එහෙත් සියලුම ලක්ෂණ එකට සලකා බැලීමෙන් මේ ගෝත්‍රය හඳුනාගත හැකිය. ටුපයියා ආදි ගස් හික්මීයන්ට ([[හික්මීයා]] (බ.)) ද ඇතැම් ලීමර ලක්ෂණ තිබේ. මොවුන් ද අග්‍රේශයන් වශයෙන් සැලකිය යුතු යැයි මතයක් තිබෙන බව මෙහි දී සඳහන් කළ යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>