<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%86%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%9A</id>
		<title>ආරණ්‍යක - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%86%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%9A"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%86%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%9A&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-17T12:12:44Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%86%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%9A&amp;diff=6566&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:03, 4 දෙසැම්බර් 2024 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%86%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%9A&amp;diff=6566&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-12-04T05:03:32Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:03, 4 දෙසැම්බර් 2024 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මුළු වෛදික ග්‍රන්ථාවලිය වේද, බ්‍රාහ්මණ, ආරණ්‍යක හා උපනිෂද් යයි සිව් වැදෑරුම් වේ. බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවලට අනතුරුව කරන ලද නමුත්, ඇත්ත වශයෙන්, මේ ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවලට ම සම්බන්ධ වන උපග්‍රන්ථ ලෙස සැලකිය හැකිය. නාමය අනුව බලත හොත් &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;“ආරණ්‍යයේ &lt;/del&gt;හෙවත් වනයේ සිට හැදෑරිය යුතු ග්‍රන්ථ&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;quot; &lt;/del&gt;යනු එහි අර්ථයයි. ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථයෙක අන්තර්ගත කරුණු ගූඪ බැවින් ද දුරවබෝධ බැවින් ද &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;“රහස්‍ය” &lt;/del&gt;යනු ද ඊට ම යෙදෙන නාමයෙකි. අභිචාර විධි (magic) හා සංකලනය වීමේ හේතුවෙන් සුදුසුකම් නැති සිසුන් ඒවා හැදෑරීමට යෑමෙන් අවැඩ සිදු විය හැකි බැව් විශ්වාස කරන ලදි. සුදුසු ගුරුවරයකු යටතෙහි, ජනශුන්‍ය අරණ්‍ය පරිසරයක සිට විනා මිනිසුන් නිතර ගැවසෙන &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;තැන් වල &lt;/del&gt;සිට මේ ග්‍රන්ථ නොහැදෑරිය යුතු යැයි සලකන ලද්දේ එහෙයිනි. ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ වූකලි වානප්‍රස්ථ ආශ්‍රමයට අවතීර්ණ වූ තවුසන්ගේ විශේෂ ප්‍රයෝජනය සඳහා රචිත වී යැයි මතයක් දිගු කලක් තිස්සේ පැවතුණ ද එය සනාථ කිරීමට තරම් වන කරුණු ඉදිරිපත් වී නැත. මන්ත්‍ර, බ්‍රාහ්මණ, සූත්‍ර ඈ විවිධ කරුණුවලින් යුත් ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ සංකීර්ණ ග්‍රන්ථයෝයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මුළු වෛදික ග්‍රන්ථාවලිය වේද, බ්‍රාහ්මණ, ආරණ්‍යක හා උපනිෂද් යයි සිව් වැදෑරුම් වේ. බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවලට අනතුරුව කරන ලද නමුත්, ඇත්ත වශයෙන්, මේ ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවලට ම සම්බන්ධ වන උපග්‍රන්ථ ලෙස සැලකිය හැකිය. නාමය අනුව බලත හොත් &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'ආරණ්‍යයේ &lt;/ins&gt;හෙවත් වනයේ සිට හැදෑරිය යුතු ග්‍රන්ථ&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;' &lt;/ins&gt;යනු එහි අර්ථයයි. ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථයෙක අන්තර්ගත කරුණු ගූඪ බැවින් ද දුරවබෝධ බැවින් ද &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'රහස්‍ය' &lt;/ins&gt;යනු ද ඊට ම යෙදෙන නාමයෙකි. අභිචාර විධි (magic) හා සංකලනය වීමේ හේතුවෙන් සුදුසුකම් නැති සිසුන් ඒවා හැදෑරීමට යෑමෙන් අවැඩ සිදු විය හැකි බැව් විශ්වාස කරන ලදි. සුදුසු ගුරුවරයකු යටතෙහි, ජනශුන්‍ය අරණ්‍ය පරිසරයක සිට විනා මිනිසුන් නිතර ගැවසෙන &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;තැන්වල &lt;/ins&gt;සිට මේ ග්‍රන්ථ නොහැදෑරිය යුතු යැයි සලකන ලද්දේ එහෙයිනි. ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ වූකලි වානප්‍රස්ථ ආශ්‍රමයට අවතීර්ණ වූ තවුසන්ගේ විශේෂ ප්‍රයෝජනය සඳහා රචිත වී යැයි මතයක් දිගු කලක් තිස්සේ පැවතුණ ද එය සනාථ කිරීමට තරම් වන කරුණු ඉදිරිපත් වී නැත. මන්ත්‍ර, බ්‍රාහ්මණ, සූත්‍ර ඈ විවිධ කරුණුවලින් යුත් ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ සංකීර්ණ ග්‍රන්ථයෝයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ නිෂ්පාදනය කළ කාලය අවිනිශ්චිතය. ඒ පිළිබඳව කිව හැක්කේ ප්‍රධාන බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවලට අනතුරුව ඒවා කර ඇති බව පමණකි. මුල් උපනිෂද් ග්‍රන්ථවල ඇතැම් කොටස් ද මේ ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථවල ඇතුළත් වෙයි. ඇතැම් &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;තැන් වල &lt;/del&gt;දී මේ ග්‍රන්ථ දෙවර්ගය එකිනෙකින් වෙන් කරන පරතරය මෙපමණකැයි පැහැදිලි ලෙස දැක්විය නොහැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ නිෂ්පාදනය කළ කාලය අවිනිශ්චිතය. ඒ පිළිබඳව කිව හැක්කේ ප්‍රධාන බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවලට අනතුරුව ඒවා කර ඇති බව පමණකි. මුල් උපනිෂද් ග්‍රන්ථවල ඇතැම් කොටස් ද මේ ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථවල ඇතුළත් වෙයි. ඇතැම් &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;තැන්වල &lt;/ins&gt;දී මේ ග්‍රන්ථ දෙවර්ගය එකිනෙකින් වෙන් කරන පරතරය මෙපමණකැයි පැහැදිලි ලෙස දැක්විය නොහැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඍග්වේදයට අයත් ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ දෙකක් වේ. සායන ආචාර්‍ය්‍යයන් විසින් ලියන ලද ටීකාවකින් සමන්විත, අධ්‍යාය පසකින් යුත්, ඓතරේය ආරණ්‍යකයත් අධ්‍යාය පසළොසකින් යුත් ශාඞ්ඛායන නොහොත් කෞශීතකී ආරණ්‍යකයත්ය. මේ ග්‍රන්ථ දෙක්හි සෘග්වේදයට අයත් ගූඪ &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;වු &lt;/del&gt;යාග කිහිපයක් පිළිබඳ විස්තර ඇතුළත් වේ. පැරණි වූත් ජනප්‍රිය වූත් මහාව්‍රත නම් වැදගත් යාගකර්මය පිළිබඳ විස්තරත් යාගකර්ම හා සම්බන්ධ මහානාම්නී මන්ත්‍රපාඨත් ඓතරේය ආරණ්‍යකයෙහි දක්නට ලැබේ. තව ද සෘග්වේදයේ සංහිතාපාඨය පිළිබඳ යම් යම් ගූඪ විස්තරත් මෙහි අඩංගු වේ. ශාඞ්ඛායන ආරණ්‍යකයේ, නියම අග්නිහෝත්‍ර යාගය වෙනුවට පැවැත්විය යුතු අන්‍ය &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'&lt;/del&gt;' ආභ්‍යන්තරික අග්නිහෝත්‍ර යාගයක් &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;&amp;quot; &lt;/del&gt;පිළිබඳ ඉගැන්වීමක් ඇත. භූතවිද්‍යා ස්වරූපයක් ඇති ගූඪ මන්ත්‍රපාඨ කොට්ඨාසයක් ද දක්නට ඇත. මේ දෙකින් වඩා පැරණි වනුයේ ඓතරේයයයි. එහිත් මුල් අධ්‍යාය තුන සෙසු දෙකට වඩා පැරණියි. කෘෂ්ණයජුර්වේදයට අයත් වනුයේ තෛත්තිරීය ආරණ්‍යකයයි. මෙය ගද්‍යමය වූත් පද්‍යමය වූත් කොටස්වලින් යුත් ප්‍රපාඨක දසයකින් සමන්විතයි. මෙහි විශේෂයෙන් සඳහන් වනුයේ අශ්වමේධය හා පුරුෂමේධය පිළිබඳවයි. යාගගින්න මොළවන වේදීය හා ප්‍රවර්ග්‍ය නමැති යාගකර්මය පිළිබඳ විස්තරත් අඩංගු වේ. ශුක්ල යජුර්වේදයට අයත් ආරණ්‍යකය ශතපථ බ්‍රාහ්මණයේ අවසාන කාණ්ඩය මැයි. කල්යෑමත් සමග මෙය බෘහදාරණ්‍යක යන නමින් හැඳින්වෙන්නට වූ උපනිෂද් ග්‍රන්ථයක් ම බවට වැඩුණු බව පෙනේ. සාමවේදය දෙස බැලූ කල, එම සංහිතාවේ ම විද්‍යමාන වන ආරණ්‍යක සංහිතාව හා ආරණ්‍යගානය යන කොටස් දෙක ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ ලෙස හැඳින්විය හැකිය. තව ද මෙම වේදයට අයත් ඡාන්දෝග්‍ය උපනිෂදයෙහි මුල් භාගය ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථයක ස්වරූපය උසුලයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඍග්වේදයට අයත් ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ දෙකක් වේ. සායන ආචාර්‍ය්‍යයන් විසින් ලියන ලද ටීකාවකින් සමන්විත, අධ්‍යාය පසකින් යුත්, ඓතරේය ආරණ්‍යකයත් අධ්‍යාය පසළොසකින් යුත් ශාඞ්ඛායන නොහොත් කෞශීතකී ආරණ්‍යකයත්ය. මේ ග්‍රන්ථ දෙක්හි සෘග්වේදයට අයත් ගූඪ &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;වූ &lt;/ins&gt;යාග කිහිපයක් පිළිබඳ විස්තර ඇතුළත් වේ. පැරණි වූත් ජනප්‍රිය වූත් මහාව්‍රත නම් වැදගත් යාගකර්මය පිළිබඳ විස්තරත් යාගකර්ම හා සම්බන්ධ මහානාම්නී මන්ත්‍රපාඨත් ඓතරේය ආරණ්‍යකයෙහි දක්නට ලැබේ. තව ද සෘග්වේදයේ සංහිතාපාඨය පිළිබඳ යම් යම් ගූඪ විස්තරත් මෙහි අඩංගු වේ. ශාඞ්ඛායන ආරණ්‍යකයේ, නියම අග්නිහෝත්‍ර යාගය වෙනුවට පැවැත්විය යුතු අන්‍ය 'ආභ්‍යන්තරික අග්නිහෝත්‍ර යාගයක්&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;' &lt;/ins&gt;පිළිබඳ ඉගැන්වීමක් ඇත. භූතවිද්‍යා ස්වරූපයක් ඇති ගූඪ මන්ත්‍රපාඨ කොට්ඨාසයක් ද දක්නට ඇත. මේ දෙකින් වඩා පැරණි වනුයේ ඓතරේයයයි. එහිත් මුල් අධ්‍යාය තුන සෙසු දෙකට වඩා පැරණියි. කෘෂ්ණයජුර්වේදයට අයත් වනුයේ තෛත්තිරීය ආරණ්‍යකයයි. මෙය ගද්‍යමය වූත් පද්‍යමය වූත් කොටස්වලින් යුත් ප්‍රපාඨක දසයකින් සමන්විතයි. මෙහි විශේෂයෙන් සඳහන් වනුයේ අශ්වමේධය හා පුරුෂමේධය පිළිබඳවයි. යාගගින්න මොළවන වේදීය හා ප්‍රවර්ග්‍ය නමැති යාගකර්මය පිළිබඳ විස්තරත් අඩංගු වේ. ශුක්ල යජුර්වේදයට අයත් ආරණ්‍යකය ශතපථ බ්‍රාහ්මණයේ අවසාන කාණ්ඩය මැයි. කල්යෑමත් සමග මෙය බෘහදාරණ්‍යක යන නමින් හැඳින්වෙන්නට වූ උපනිෂද් ග්‍රන්ථයක් ම බවට වැඩුණු බව පෙනේ. සාමවේදය දෙස බැලූ කල, එම සංහිතාවේ ම විද්‍යමාන වන ආරණ්‍යක සංහිතාව හා ආරණ්‍යගානය යන කොටස් දෙක ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ ලෙස හැඳින්විය හැකිය. තව ද මෙම වේදයට අයත් ඡාන්දෝග්‍ය උපනිෂදයෙහි මුල් භාගය ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථයක ස්වරූපය උසුලයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථවල අන්තර්ගත කරුණු ගැන සාමාන්‍යයෙන් කිව හැක්කේ ඒවා බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවල අඩංගු කරුණුවලට ඉඳුරා ම වෙනස් බවයි. යාගකර්ම පැවැත්වීම පිළිබඳ නියම පිළිවෙළත් වෛදික පුදපූජා පිළිබඳ දීර්ඝ විස්තරත් බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථයන්හි පැහැදිලි ලෙස උගන්වා තිබේ. එහෙත් ඊට අනතුරුව ලියැවුණු ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථයන්ගේ ප්‍රධාන කාර්‍ය්‍යය වූයේ වෛදික යාගකර්ම සමූහය ඉඳුරා විස්තර කර දීම නොව එම යාග කර්මයන්ට සමාන කම් ඇති වෙනත් වස්තුවල ව්‍යාජයෙන් එහි ගූඪාර්ථය පෙන්නුම් කරදීමයි. වෛදික දර්ශනයේ වැඩීමට මෙම ග්‍රන්ථ ඉවහල් වී නම් එය ඉතා සුළු වශයෙන් යැයි කිව යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථවල අන්තර්ගත කරුණු ගැන සාමාන්‍යයෙන් කිව හැක්කේ ඒවා බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවල අඩංගු කරුණුවලට ඉඳුරා ම වෙනස් බවයි. යාගකර්ම පැවැත්වීම පිළිබඳ නියම පිළිවෙළත් වෛදික පුදපූජා පිළිබඳ දීර්ඝ විස්තරත් බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථයන්හි පැහැදිලි ලෙස උගන්වා තිබේ. එහෙත් ඊට අනතුරුව ලියැවුණු ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථයන්ගේ ප්‍රධාන කාර්‍ය්‍යය වූයේ වෛදික යාගකර්ම සමූහය ඉඳුරා විස්තර කර දීම නොව එම යාග කර්මයන්ට සමාන කම් ඇති වෙනත් වස්තුවල ව්‍යාජයෙන් එහි ගූඪාර්ථය පෙන්නුම් කරදීමයි. වෛදික දර්ශනයේ වැඩීමට මෙම ග්‍රන්ථ ඉවහල් වී නම් එය ඉතා සුළු වශයෙන් යැයි කිව යුතුය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l11&quot; &gt;11 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;11 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය: 1965)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය: 1965)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය:]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;ඉන්දියානු සාහිත්‍යය&lt;/ins&gt;]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය:]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;ආ&lt;/ins&gt;]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== පොත්පත් ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;== පොත්පත් ==&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%86%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%9A&amp;diff=6565&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: 'මුළු වෛදික ග්‍රන්ථාවලිය වේද, බ්‍රාහ්මණ, ආරණ්‍...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%86%E0%B6%BB%E0%B6%AB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%9A&amp;diff=6565&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2024-12-04T04:37:23Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;මුළු වෛදික ග්‍රන්ථාවලිය වේද, බ්‍රාහ්මණ, ආරණ්‍...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;මුළු වෛදික ග්‍රන්ථාවලිය වේද, බ්‍රාහ්මණ, ආරණ්‍යක හා උපනිෂද් යයි සිව් වැදෑරුම් වේ. බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවලට අනතුරුව කරන ලද නමුත්, ඇත්ත වශයෙන්, මේ ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවලට ම සම්බන්ධ වන උපග්‍රන්ථ ලෙස සැලකිය හැකිය. නාමය අනුව බලත හොත් “ආරණ්‍යයේ හෙවත් වනයේ සිට හැදෑරිය යුතු ග්‍රන්ථ&amp;quot; යනු එහි අර්ථයයි. ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථයෙක අන්තර්ගත කරුණු ගූඪ බැවින් ද දුරවබෝධ බැවින් ද “රහස්‍ය” යනු ද ඊට ම යෙදෙන නාමයෙකි. අභිචාර විධි (magic) හා සංකලනය වීමේ හේතුවෙන් සුදුසුකම් නැති සිසුන් ඒවා හැදෑරීමට යෑමෙන් අවැඩ සිදු විය හැකි බැව් විශ්වාස කරන ලදි. සුදුසු ගුරුවරයකු යටතෙහි, ජනශුන්‍ය අරණ්‍ය පරිසරයක සිට විනා මිනිසුන් නිතර ගැවසෙන තැන් වල සිට මේ ග්‍රන්ථ නොහැදෑරිය යුතු යැයි සලකන ලද්දේ එහෙයිනි. ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ වූකලි වානප්‍රස්ථ ආශ්‍රමයට අවතීර්ණ වූ තවුසන්ගේ විශේෂ ප්‍රයෝජනය සඳහා රචිත වී යැයි මතයක් දිගු කලක් තිස්සේ පැවතුණ ද එය සනාථ කිරීමට තරම් වන කරුණු ඉදිරිපත් වී නැත. මන්ත්‍ර, බ්‍රාහ්මණ, සූත්‍ර ඈ විවිධ කරුණුවලින් යුත් ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ සංකීර්ණ ග්‍රන්ථයෝයි.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ නිෂ්පාදනය කළ කාලය අවිනිශ්චිතය. ඒ පිළිබඳව කිව හැක්කේ ප්‍රධාන බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවලට අනතුරුව ඒවා කර ඇති බව පමණකි. මුල් උපනිෂද් ග්‍රන්ථවල ඇතැම් කොටස් ද මේ ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථවල ඇතුළත් වෙයි. ඇතැම් තැන් වල දී මේ ග්‍රන්ථ දෙවර්ගය එකිනෙකින් වෙන් කරන පරතරය මෙපමණකැයි පැහැදිලි ලෙස දැක්විය නොහැකිය.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ඍග්වේදයට අයත් ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ දෙකක් වේ. සායන ආචාර්‍ය්‍යයන් විසින් ලියන ලද ටීකාවකින් සමන්විත, අධ්‍යාය පසකින් යුත්, ඓතරේය ආරණ්‍යකයත් අධ්‍යාය පසළොසකින් යුත් ශාඞ්ඛායන නොහොත් කෞශීතකී ආරණ්‍යකයත්ය. මේ ග්‍රන්ථ දෙක්හි සෘග්වේදයට අයත් ගූඪ වු යාග කිහිපයක් පිළිබඳ විස්තර ඇතුළත් වේ. පැරණි වූත් ජනප්‍රිය වූත් මහාව්‍රත නම් වැදගත් යාගකර්මය පිළිබඳ විස්තරත් යාගකර්ම හා සම්බන්ධ මහානාම්නී මන්ත්‍රපාඨත් ඓතරේය ආරණ්‍යකයෙහි දක්නට ලැබේ. තව ද සෘග්වේදයේ සංහිතාපාඨය පිළිබඳ යම් යම් ගූඪ විස්තරත් මෙහි අඩංගු වේ. ශාඞ්ඛායන ආරණ්‍යකයේ, නියම අග්නිහෝත්‍ර යාගය වෙනුවට පැවැත්විය යුතු අන්‍ය '' ආභ්‍යන්තරික අග්නිහෝත්‍ර යාගයක් &amp;quot; පිළිබඳ ඉගැන්වීමක් ඇත. භූතවිද්‍යා ස්වරූපයක් ඇති ගූඪ මන්ත්‍රපාඨ කොට්ඨාසයක් ද දක්නට ඇත. මේ දෙකින් වඩා පැරණි වනුයේ ඓතරේයයයි. එහිත් මුල් අධ්‍යාය තුන සෙසු දෙකට වඩා පැරණියි. කෘෂ්ණයජුර්වේදයට අයත් වනුයේ තෛත්තිරීය ආරණ්‍යකයයි. මෙය ගද්‍යමය වූත් පද්‍යමය වූත් කොටස්වලින් යුත් ප්‍රපාඨක දසයකින් සමන්විතයි. මෙහි විශේෂයෙන් සඳහන් වනුයේ අශ්වමේධය හා පුරුෂමේධය පිළිබඳවයි. යාගගින්න මොළවන වේදීය හා ප්‍රවර්ග්‍ය නමැති යාගකර්මය පිළිබඳ විස්තරත් අඩංගු වේ. ශුක්ල යජුර්වේදයට අයත් ආරණ්‍යකය ශතපථ බ්‍රාහ්මණයේ අවසාන කාණ්ඩය මැයි. කල්යෑමත් සමග මෙය බෘහදාරණ්‍යක යන නමින් හැඳින්වෙන්නට වූ උපනිෂද් ග්‍රන්ථයක් ම බවට වැඩුණු බව පෙනේ. සාමවේදය දෙස බැලූ කල, එම සංහිතාවේ ම විද්‍යමාන වන ආරණ්‍යක සංහිතාව හා ආරණ්‍යගානය යන කොටස් දෙක ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථ ලෙස හැඳින්විය හැකිය. තව ද මෙම වේදයට අයත් ඡාන්දෝග්‍ය උපනිෂදයෙහි මුල් භාගය ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථයක ස්වරූපය උසුලයි.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථවල අන්තර්ගත කරුණු ගැන සාමාන්‍යයෙන් කිව හැක්කේ ඒවා බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථවල අඩංගු කරුණුවලට ඉඳුරා ම වෙනස් බවයි. යාගකර්ම පැවැත්වීම පිළිබඳ නියම පිළිවෙළත් වෛදික පුදපූජා පිළිබඳ දීර්ඝ විස්තරත් බ්‍රාහ්මණ ග්‍රන්ථයන්හි පැහැදිලි ලෙස උගන්වා තිබේ. එහෙත් ඊට අනතුරුව ලියැවුණු ආරණ්‍යක ග්‍රන්ථයන්ගේ ප්‍රධාන කාර්‍ය්‍යය වූයේ වෛදික යාගකර්ම සමූහය ඉඳුරා විස්තර කර දීම නොව එම යාග කර්මයන්ට සමාන කම් ඇති වෙනත් වස්තුවල ව්‍යාජයෙන් එහි ගූඪාර්ථය පෙන්නුම් කරදීමයි. වෛදික දර්ශනයේ වැඩීමට මෙම ග්‍රන්ථ ඉවහල් වී නම් එය ඉතා සුළු වශයෙන් යැයි කිව යුතුය.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(කර්තෘ: [[ඇම්.එච්.ඇෆ්. ජයසූරිය]])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1965)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය:]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය:]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
== පොත්පත් ==&lt;br /&gt;
Renou, L., L'Inde Classique, Vol.I&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Keith, A.B., Religion and Philosophy of Veda&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Winternitz, M., History of Indian Literature, Vol.I&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>