<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%89%E0%B6%B3%E0%B7%92%E0%B6%9C%E0%B7%9C%E0%B6%BD%E0%B7%8A%E0%B6%BD%E0%B7%91%E0%B7%80%E0%B7%9A_%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%85%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%8F</id>
		<title>ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මා - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%89%E0%B6%B3%E0%B7%92%E0%B6%9C%E0%B7%9C%E0%B6%BD%E0%B7%8A%E0%B6%BD%E0%B7%91%E0%B7%80%E0%B7%9A_%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%85%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%8F"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%B3%E0%B7%92%E0%B6%9C%E0%B7%9C%E0%B6%BD%E0%B7%8A%E0%B6%BD%E0%B7%91%E0%B7%80%E0%B7%9A_%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%85%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%8F&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T09:08:37Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%B3%E0%B7%92%E0%B6%9C%E0%B7%9C%E0%B6%BD%E0%B7%8A%E0%B6%BD%E0%B7%91%E0%B7%80%E0%B7%9A_%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%85%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%8F&amp;diff=7906&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 09:34, 28 අප්‍රේල් 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%B3%E0%B7%92%E0%B6%9C%E0%B7%9C%E0%B6%BD%E0%B7%8A%E0%B6%BD%E0%B7%91%E0%B7%80%E0%B7%9A_%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%85%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%8F&amp;diff=7906&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-04-28T09:34:27Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;09:34, 28 අප්‍රේල් 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගම්වැද්දන් අතර පුදපූජා ලබන දෙවඟනන් අතුරෙන් මෑ ප්‍රධාන වේ. වැද්දන් අතර කිරිඅම්මා යන්න භාවිතා වනුයේ &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'&lt;/del&gt;'දේවී&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'&lt;/del&gt;' යන අර්ථයෙනි. ශිව දෙවියාගේ භාර්යාව වශයෙන් සැලකෙන පාර්වතී දෙමළ බසින් &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'&lt;/del&gt;'කිරි (ගිරි) අම්මන්&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;'&lt;/del&gt;' (කඳුමාතාව) නමින් හැඳින්වේ. ලංකාවේ ගම්වැද්දන් විසින් අදහනු ලබන ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මා එම දෙවඟන ම විය හැකිය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ගම්වැද්දන් අතර පුදපූජා ලබන දෙවඟනන් අතුරෙන් මෑ ප්‍රධාන වේ. වැද්දන් අතර කිරිඅම්මා යන්න භාවිතා වනුයේ 'දේවී' යන අර්ථයෙනි. ශිව දෙවියාගේ භාර්යාව වශයෙන් සැලකෙන පාර්වතී දෙමළ බසින් 'කිරි (ගිරි) අම්මන්' (කඳුමාතාව) නමින් හැඳින්වේ. ලංකාවේ ගම්වැද්දන් විසින් අදහනු ලබන ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මා එම දෙවඟන ම විය හැකිය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt; &lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මැය ගම්වැද්දන්ගේ ප්‍රධාන දෙවියා වශයෙන් සැලකෙන ගලේයකාගේ හෙවත් ඉඳිගොල්ලෑවේ යකාගේ බිරිඳ සේ සැලකීම සාමාන්‍ය සිරිතයි. ගලේයකා සමඟ ඇය ඉන්දියාවේ සිට ලංකාවට ආ කෙනෙකැයි සමහරු සලකති. උඩරට සිංහලයන් ගලේදෙවියා යන නමින් හඳුන්වන්නේ ද මේ ගලේයකා මය. ඉඳිගොල්ලෑව යනු උතුරු මැද පළාතේ කලාවැව අසල ගමකි. අද ද එහි ඉඳිගොල්ලෑවේ යකාට හා කිරිඅම්මාට පුදපූජා පවත්වන දෙවොලක් ඇත. ගලේයකාට දෙවැනිව වැද්දන්ගෙන් උසස් ම පුදපූජා ලබන්නේ ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මාය. මැය පාර්වතීගේ අවතාරයක් සේ නෙවිල් සලකතත් එයට සාධක නොමැති බව පවසන පාකර් ඉඳිගොල්ලෑවේ අයගේ පිළිගැනීම අනුව ඇය මෝහිනිය සේ සැලකීම වඩා උචිත බව කියයි. වැදිරට මදුරා ඔයේ බටහිර ඉවුරේ පිහිටි කුකුළාපොළ ගමේ ඇයට කුකුළාපොළ කිරිඅම්මා යන නම ව්‍යවහාර කරනු ලැබේ. නෙවිල් සඳහන් කරන මායකිනි (මහායකිනි) හා කිනෝමල් නාච්චිරේ යනුවෙන් ද හැඳින්වෙන්නේ මැය ම බව පවසන පාකර් දුන්න හා පැන්බඳුන ඇගේ ලාංඡන සේ සලකයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මැය ගම්වැද්දන්ගේ ප්‍රධාන දෙවියා වශයෙන් සැලකෙන ගලේයකාගේ හෙවත් ඉඳිගොල්ලෑවේ යකාගේ බිරිඳ සේ සැලකීම සාමාන්‍ය සිරිතයි. ගලේයකා සමඟ ඇය ඉන්දියාවේ සිට ලංකාවට ආ කෙනෙකැයි සමහරු සලකති. උඩරට සිංහලයන් ගලේදෙවියා යන නමින් හඳුන්වන්නේ ද මේ ගලේයකා මය. ඉඳිගොල්ලෑව යනු උතුරු මැද පළාතේ කලාවැව අසල ගමකි. අද ද එහි ඉඳිගොල්ලෑවේ යකාට හා කිරිඅම්මාට පුදපූජා පවත්වන දෙවොලක් ඇත. ගලේයකාට දෙවැනිව වැද්දන්ගෙන් උසස් ම පුදපූජා ලබන්නේ ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මාය. මැය පාර්වතීගේ අවතාරයක් සේ නෙවිල් සලකතත් එයට සාධක නොමැති බව පවසන පාකර් ඉඳිගොල්ලෑවේ අයගේ පිළිගැනීම අනුව ඇය මෝහිනිය සේ සැලකීම වඩා උචිත බව කියයි. වැදිරට මදුරා ඔයේ බටහිර ඉවුරේ පිහිටි කුකුළාපොළ ගමේ ඇයට කුකුළාපොළ කිරිඅම්මා යන නම ව්‍යවහාර කරනු ලැබේ. නෙවිල් සඳහන් කරන මායකිනි (මහායකිනි) හා කිනෝමල් නාච්චිරේ යනුවෙන් ද හැඳින්වෙන්නේ මැය ම බව පවසන පාකර් දුන්න හා පැන්බඳුන ඇගේ ලාංඡන සේ සලකයි.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ලෙඩදුක් වළක්වා සතුරු බිය පහ කර දඩයමේ දී සාර්ථක ප්‍රතිඵල ලබා දී තමනට ආරක්ෂාව සලසන ලෙස ගම්වැද්දන් මැයට යදින බවත් ඇය ඒ කාර්‍ය්‍යය නොවළහා ඉටු කර දුන් විට ඔවුන් තම දඩමස්වලින් හා ධාන්‍යවලින් ඇයට පුදපූජා පවත්වන බවත් දක්නට ඇත. දෙමළ ජනයාගේ ඇදහීම අනුව කිරි (ගිරි) අම්මන් කඳුදෙව්දුවක් වුව ද ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මා වනදෙව්දුවක් සේ පෙනේ. මැය හැර තවත් කිරිඅම්මාවරුන් රැසකට රටේ නොයෙක් පළාත්වල වැද්දන් පුදසත්කාර කරන වග පාකර් සඳහන් කරයි. එහෙත් කිරිඅම්මා යන නමින් මෙරට වැදිජනයා පුදන දෙව්දුව ඇයට කළ දේවාලය පිහිටි ගමේ නමින් බොහෝ විට හැඳින්වෙන හෙයින් ඒ සියල්ලන් ම එක ම දේව මූර්තියකැයි හැඟේ. (අම්මාවරු බ.)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot;&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ලෙඩදුක් වළක්වා සතුරු බිය පහ කර දඩයමේ දී සාර්ථක ප්‍රතිඵල ලබා දී තමනට ආරක්ෂාව සලසන ලෙස ගම්වැද්දන් මැයට යදින බවත් ඇය ඒ කාර්‍ය්‍යය නොවළහා ඉටු කර දුන් විට ඔවුන් තම දඩමස්වලින් හා ධාන්‍යවලින් ඇයට පුදපූජා පවත්වන බවත් දක්නට ඇත. දෙමළ ජනයාගේ ඇදහීම අනුව කිරි(ගිරි)අම්මන් කඳුදෙව්දුවක් වුව ද ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මා වනදෙව්දුවක් සේ පෙනේ. මැය හැර තවත් කිරිඅම්මාවරුන් රැසකට රටේ නොයෙක් පළාත්වල වැද්දන් පුදසත්කාර කරන වග පාකර් සඳහන් කරයි. එහෙත් කිරිඅම්මා යන නමින් මෙරට වැදිජනයා පුදන දෙව්දුව ඇයට කළ දේවාලය පිහිටි ගමේ නමින් බොහෝ විට හැඳින්වෙන හෙයින් ඒ සියල්ලන් ම එක ම දේව මූර්තියකැයි හැඟේ. (&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[&lt;/ins&gt;අම්මාවරු&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]] &lt;/ins&gt;බ.)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය: 1970)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය: 1970)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය:]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;දේශීය ඇදහිලි හා විශ්වාස&lt;/ins&gt;]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය:]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;ඉ&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%B3%E0%B7%92%E0%B6%9C%E0%B7%9C%E0%B6%BD%E0%B7%8A%E0%B6%BD%E0%B7%91%E0%B7%80%E0%B7%9A_%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%85%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%8F&amp;diff=7832&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: 'ගම්වැද්දන් අතර පුදපූජා ලබන දෙවඟනන් අතුරෙන් ම...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%B3%E0%B7%92%E0%B6%9C%E0%B7%9C%E0%B6%BD%E0%B7%8A%E0%B6%BD%E0%B7%91%E0%B7%80%E0%B7%9A_%E0%B6%9A%E0%B7%92%E0%B6%BB%E0%B7%92%E0%B6%85%E0%B6%B8%E0%B7%8A%E0%B6%B8%E0%B7%8F&amp;diff=7832&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-04-09T08:46:06Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;ගම්වැද්දන් අතර පුදපූජා ලබන දෙවඟනන් අතුරෙන් ම...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;ගම්වැද්දන් අතර පුදපූජා ලබන දෙවඟනන් අතුරෙන් මෑ ප්‍රධාන වේ. වැද්දන් අතර කිරිඅම්මා යන්න භාවිතා වනුයේ ''දේවී'' යන අර්ථයෙනි. ශිව දෙවියාගේ භාර්යාව වශයෙන් සැලකෙන පාර්වතී දෙමළ බසින් ''කිරි (ගිරි) අම්මන්'' (කඳුමාතාව) නමින් හැඳින්වේ. ලංකාවේ ගම්වැද්දන් විසින් අදහනු ලබන ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මා එම දෙවඟන ම විය හැකිය. &lt;br /&gt;
මැය ගම්වැද්දන්ගේ ප්‍රධාන දෙවියා වශයෙන් සැලකෙන ගලේයකාගේ හෙවත් ඉඳිගොල්ලෑවේ යකාගේ බිරිඳ සේ සැලකීම සාමාන්‍ය සිරිතයි. ගලේයකා සමඟ ඇය ඉන්දියාවේ සිට ලංකාවට ආ කෙනෙකැයි සමහරු සලකති. උඩරට සිංහලයන් ගලේදෙවියා යන නමින් හඳුන්වන්නේ ද මේ ගලේයකා මය. ඉඳිගොල්ලෑව යනු උතුරු මැද පළාතේ කලාවැව අසල ගමකි. අද ද එහි ඉඳිගොල්ලෑවේ යකාට හා කිරිඅම්මාට පුදපූජා පවත්වන දෙවොලක් ඇත. ගලේයකාට දෙවැනිව වැද්දන්ගෙන් උසස් ම පුදපූජා ලබන්නේ ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මාය. මැය පාර්වතීගේ අවතාරයක් සේ නෙවිල් සලකතත් එයට සාධක නොමැති බව පවසන පාකර් ඉඳිගොල්ලෑවේ අයගේ පිළිගැනීම අනුව ඇය මෝහිනිය සේ සැලකීම වඩා උචිත බව කියයි. වැදිරට මදුරා ඔයේ බටහිර ඉවුරේ පිහිටි කුකුළාපොළ ගමේ ඇයට කුකුළාපොළ කිරිඅම්මා යන නම ව්‍යවහාර කරනු ලැබේ. නෙවිල් සඳහන් කරන මායකිනි (මහායකිනි) හා කිනෝමල් නාච්චිරේ යනුවෙන් ද හැඳින්වෙන්නේ මැය ම බව පවසන පාකර් දුන්න හා පැන්බඳුන ඇගේ ලාංඡන සේ සලකයි.&lt;br /&gt;
ලෙඩදුක් වළක්වා සතුරු බිය පහ කර දඩයමේ දී සාර්ථක ප්‍රතිඵල ලබා දී තමනට ආරක්ෂාව සලසන ලෙස ගම්වැද්දන් මැයට යදින බවත් ඇය ඒ කාර්‍ය්‍යය නොවළහා ඉටු කර දුන් විට ඔවුන් තම දඩමස්වලින් හා ධාන්‍යවලින් ඇයට පුදපූජා පවත්වන බවත් දක්නට ඇත. දෙමළ ජනයාගේ ඇදහීම අනුව කිරි (ගිරි) අම්මන් කඳුදෙව්දුවක් වුව ද ඉඳිගොල්ලෑවේ කිරිඅම්මා වනදෙව්දුවක් සේ පෙනේ. මැය හැර තවත් කිරිඅම්මාවරුන් රැසකට රටේ නොයෙක් පළාත්වල වැද්දන් පුදසත්කාර කරන වග පාකර් සඳහන් කරයි. එහෙත් කිරිඅම්මා යන නමින් මෙරට වැදිජනයා පුදන දෙව්දුව ඇයට කළ දේවාලය පිහිටි ගමේ නමින් බොහෝ විට හැඳින්වෙන හෙයින් ඒ සියල්ලන් ම එක ම දේව මූර්තියකැයි හැඟේ. (අම්මාවරු බ.)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1970)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය:]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය:]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>