<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%89%E0%B6%BD%E0%B7%8F</id>
		<title>ඉලා - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%89%E0%B6%BD%E0%B7%8F"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%BD%E0%B7%8F&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-16T08:01:09Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%BD%E0%B7%8F&amp;diff=7957&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 05:51, 2 මැයි 2025 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%BD%E0%B7%8F&amp;diff=7957&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-05-02T05:51:01Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;05:51, 2 මැයි 2025 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(ඉළා, ඉඩා). සෘග්වේදයෙහි ඉලා යනු මූලික වශයෙන් '' &lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;ආහාර &amp;quot; &lt;/del&gt;යන අරුතින් යෙදිණි. ආහාර අතුරිනුදු එය වෙසෙසින් ම යෙදුණේ කිරිවලටය. පසු කලක එය ස්තුති යන අර්ථයෙහි ද වාග්දේවී යන අර්ථයෙහි ද යෙදෙන්නට විය. එසේ වාග්දේවී යන අරුතින් යෙදෙන තැන ඉලා මනුහුගේ උපාධ්‍යායිය වෙයි. ඍග්වේදයට භාෂ්‍යයක් කළ සායණාචාර්‍ය්‍යයෝ ඉලාව පෘථිවීශ්වරිය කරති. ශතපථ බ්‍රාහ්මණයෙහි එන පරිදි නම් ඉලා ප්‍රජාව ලබනු සඳහා මනුහු කළ යඥයෙන් පහළ වූ තැනැත්තියකි. ඇය එසේ පහළවත් ම මිත්‍ර, වරුණ යන දෙදෙවියන් ඇය අයිති කැරගන්නට තැත් කළ ද ඕ මනුහුගේ වශයෙහි ම විසුවාය. මනුහුගේ ප්‍රජාව එසේ වුසූ ඇය නිසා ඇති වූහ. එහෙත් බොහෝ පුරාණයන්හි එනුයේ මෙයට බෙහෙවින් ම වෙනස් වූ පුවතකි. වෛවස්වත මනුහු ප්‍රජාව ලබනු සඳහා මිත්‍ර වරුණ යන දෙදෙවියනට යඥයක් කළහ. එහෙත් යඥකර්මයෙහි දී වූ වරදක් නිසා ඉන් පහළ වූයේ පුතකු නොව දුවකි. ඕ ඉලා නම් වූවාය. පසු කලක ඒ කුමාරිකා තොමෝ මිත්‍ර වරුණ දෙදෙනාගේ ප්‍රසාදයෙන් පිරිමිබව ලැබ සද්‍යුම්න යන නමින් පළ වූවාය. එහෙත් පසු කලක ඊශ්වර ශාපයෙන් යළිත් ස්ත්‍රීභාවයට පත් වූ ඕ බුධහුගේ පත්නියව ඔහුට දා කර පුතකුදු වැදුවාය. පුරූරවස් යන නමින් පළව චන්ද්‍ර රාජවංශයේ ආදිකර්තෘ වූයේ ඒ පුත් කුමරාය. විෂ්ණුහුගේ ප්‍රසාදයෙන් යළිත් පිරිමිබව ලබාගත් ඉලා පසු කලක පුතුන් තුන් දෙනකුගේ පියා බවට පත් වූවාය. ඇතැම් පුරාණයන්හි මේ පුවත මෙයට ද වෙනස්ව එයි. වෛවස්වත මනුහුට ඉල නම් පුතෙක් වී වරක් පාර්වතියගේ කේලිවනයකට ගිය ඉල පරමේශ්වරයන්ගේ කෝපයට ලක් වූයේ ඔවුන් කළ ශාපයෙන් ස්ත්‍රියක් විය. එහෙත් ඉලගේ මිත්‍රයන්ගේ යාච්ඤාවෙන් සන්හුන් කෝප ඇති පාර්වතී පරමේශ්වර දෙදෙනා ඉලට මසක් පුරුෂව ද මසක් ස්ත්‍රීව ද සිටීම් වශයෙන් මාරුවෙන් මාරුවට ස්ත්‍රීපුරුෂභාවයෙන් සිටීමේ වරය දුන්හ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(ඉළා, ඉඩා). සෘග්වේදයෙහි ඉලා යනු මූලික වශයෙන් '&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;ආහාර&lt;/ins&gt;' යන අරුතින් යෙදිණි. ආහාර අතුරිනුදු එය වෙසෙසින් ම යෙදුණේ කිරිවලටය. පසු කලක එය ස්තුති යන අර්ථයෙහි ද වාග්දේවී යන අර්ථයෙහි ද යෙදෙන්නට විය. එසේ වාග්දේවී යන අරුතින් යෙදෙන තැන ඉලා මනුහුගේ උපාධ්‍යායිය වෙයි. ඍග්වේදයට භාෂ්‍යයක් කළ සායණාචාර්‍ය්‍යයෝ ඉලාව පෘථිවීශ්වරිය කරති. ශතපථ බ්‍රාහ්මණයෙහි එන පරිදි නම් ඉලා ප්‍රජාව ලබනු සඳහා මනුහු කළ යඥයෙන් පහළ වූ තැනැත්තියකි. ඇය එසේ පහළවත් ම මිත්‍ර, වරුණ යන දෙදෙවියන් ඇය අයිති කැරගන්නට තැත් කළ ද ඕ මනුහුගේ වශයෙහි ම විසුවාය. මනුහුගේ ප්‍රජාව එසේ වුසූ ඇය නිසා ඇති වූහ. එහෙත් බොහෝ පුරාණයන්හි එනුයේ මෙයට බෙහෙවින් ම වෙනස් වූ පුවතකි. වෛවස්වත මනුහු ප්‍රජාව ලබනු සඳහා මිත්‍ර වරුණ යන දෙදෙවියනට යඥයක් කළහ. එහෙත් යඥකර්මයෙහි දී වූ වරදක් නිසා ඉන් පහළ වූයේ පුතකු නොව දුවකි. ඕ ඉලා නම් වූවාය. පසු කලක ඒ කුමාරිකා තොමෝ මිත්‍ර වරුණ දෙදෙනාගේ ප්‍රසාදයෙන් පිරිමිබව ලැබ සද්‍යුම්න යන නමින් පළ වූවාය. එහෙත් පසු කලක ඊශ්වර ශාපයෙන් යළිත් ස්ත්‍රීභාවයට පත් වූ ඕ බුධහුගේ පත්නියව ඔහුට දා කර පුතකුදු වැදුවාය. පුරූරවස් යන නමින් පළව චන්ද්‍ර රාජවංශයේ ආදිකර්තෘ වූයේ ඒ පුත් කුමරාය. විෂ්ණුහුගේ ප්‍රසාදයෙන් යළිත් පිරිමිබව ලබාගත් ඉලා පසු කලක පුතුන් තුන් දෙනකුගේ පියා බවට පත් වූවාය. ඇතැම් පුරාණයන්හි මේ පුවත මෙයට ද වෙනස්ව එයි. වෛවස්වත මනුහුට ඉල නම් පුතෙක් වී&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;. &lt;/ins&gt;වරක් පාර්වතියගේ කේලිවනයකට ගිය ඉල පරමේශ්වරයන්ගේ කෝපයට ලක් වූයේ ඔවුන් කළ ශාපයෙන් ස්ත්‍රියක් විය. එහෙත් ඉලගේ මිත්‍රයන්ගේ යාච්ඤාවෙන් සන්හුන් කෝප ඇති පාර්වතී පරමේශ්වර දෙදෙනා ඉලට මසක් පුරුෂව ද මසක් ස්ත්‍රීව ද සිටීම් වශයෙන් මාරුවෙන් මාරුවට ස්ත්‍රීපුරුෂභාවයෙන් සිටීමේ වරය දුන්හ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය: 1970)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(සංස්කරණය: 1970)&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය:]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;භාරතීය පුරාවෘත්ත&lt;/ins&gt;]] &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය:]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ප්‍රවර්ගය: &lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;ඉ&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%BD%E0%B7%8F&amp;diff=7786&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: '(ඉළා, ඉඩා). සෘග්වේදයෙහි ඉලා යනු මූලික වශයෙන් '' ආහ...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B6%BD%E0%B7%8F&amp;diff=7786&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-04-04T05:35:54Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;(ඉළා, ඉඩා). සෘග්වේදයෙහි ඉලා යනු මූලික වශයෙන් &amp;#039;&amp;#039; ආහ...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;(ඉළා, ඉඩා). සෘග්වේදයෙහි ඉලා යනු මූලික වශයෙන් '' ආහාර &amp;quot; යන අරුතින් යෙදිණි. ආහාර අතුරිනුදු එය වෙසෙසින් ම යෙදුණේ කිරිවලටය. පසු කලක එය ස්තුති යන අර්ථයෙහි ද වාග්දේවී යන අර්ථයෙහි ද යෙදෙන්නට විය. එසේ වාග්දේවී යන අරුතින් යෙදෙන තැන ඉලා මනුහුගේ උපාධ්‍යායිය වෙයි. ඍග්වේදයට භාෂ්‍යයක් කළ සායණාචාර්‍ය්‍යයෝ ඉලාව පෘථිවීශ්වරිය කරති. ශතපථ බ්‍රාහ්මණයෙහි එන පරිදි නම් ඉලා ප්‍රජාව ලබනු සඳහා මනුහු කළ යඥයෙන් පහළ වූ තැනැත්තියකි. ඇය එසේ පහළවත් ම මිත්‍ර, වරුණ යන දෙදෙවියන් ඇය අයිති කැරගන්නට තැත් කළ ද ඕ මනුහුගේ වශයෙහි ම විසුවාය. මනුහුගේ ප්‍රජාව එසේ වුසූ ඇය නිසා ඇති වූහ. එහෙත් බොහෝ පුරාණයන්හි එනුයේ මෙයට බෙහෙවින් ම වෙනස් වූ පුවතකි. වෛවස්වත මනුහු ප්‍රජාව ලබනු සඳහා මිත්‍ර වරුණ යන දෙදෙවියනට යඥයක් කළහ. එහෙත් යඥකර්මයෙහි දී වූ වරදක් නිසා ඉන් පහළ වූයේ පුතකු නොව දුවකි. ඕ ඉලා නම් වූවාය. පසු කලක ඒ කුමාරිකා තොමෝ මිත්‍ර වරුණ දෙදෙනාගේ ප්‍රසාදයෙන් පිරිමිබව ලැබ සද්‍යුම්න යන නමින් පළ වූවාය. එහෙත් පසු කලක ඊශ්වර ශාපයෙන් යළිත් ස්ත්‍රීභාවයට පත් වූ ඕ බුධහුගේ පත්නියව ඔහුට දා කර පුතකුදු වැදුවාය. පුරූරවස් යන නමින් පළව චන්ද්‍ර රාජවංශයේ ආදිකර්තෘ වූයේ ඒ පුත් කුමරාය. විෂ්ණුහුගේ ප්‍රසාදයෙන් යළිත් පිරිමිබව ලබාගත් ඉලා පසු කලක පුතුන් තුන් දෙනකුගේ පියා බවට පත් වූවාය. ඇතැම් පුරාණයන්හි මේ පුවත මෙයට ද වෙනස්ව එයි. වෛවස්වත මනුහුට ඉල නම් පුතෙක් වී වරක් පාර්වතියගේ කේලිවනයකට ගිය ඉල පරමේශ්වරයන්ගේ කෝපයට ලක් වූයේ ඔවුන් කළ ශාපයෙන් ස්ත්‍රියක් විය. එහෙත් ඉලගේ මිත්‍රයන්ගේ යාච්ඤාවෙන් සන්හුන් කෝප ඇති පාර්වතී පරමේශ්වර දෙදෙනා ඉලට මසක් පුරුෂව ද මසක් ස්ත්‍රීව ද සිටීම් වශයෙන් මාරුවෙන් මාරුවට ස්ත්‍රීපුරුෂභාවයෙන් සිටීමේ වරය දුන්හ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1970)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය:]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය:]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>