<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F</id>
		<title>ඉස්ගෙඩියා - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-14T14:29:57Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10058&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:25, 13 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10058&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-13T08:25:27Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:25, 13 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l2&quot; &gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-1.jpg|800px|center]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-1.jpg|800px|center]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-2.jpg|400px|left]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-2.jpg|400px|left&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;]][[ගොනුව:4-288.jpg|400px|right&lt;/ins&gt;]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඊළඟ දවස් තුනේ දී පමණ ඉස්ගෙඩියාගේ හිස දෙපැත්තේ නෙරා සිටීම් වශයෙන් බාහිර කරමල් (ජලක්ලෝම) විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී මේ බාහිර කරමල් මගින් ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරයි. කරමල් උඩින් ජලය ගලා යන විට කරමල්වල රුධිරය ජලයේ දිය වී තිබෙන ඔක්සිජන් අවශෝෂණය කරයි. බාහිර කරමල් වැඩි කාලයක් නොපවතී. ඒවා මැල වී නොපෙනී යයි. මේවා වෙනුවට ජලක්ලෝම විවර සතරක් සහිත අභ්‍යන්තර කරමල් ඇති වේ. මේ විවර මත්ස්‍යයකුගේ ජලක්ලෝම විවර වැනිය. එයින් දින ස්වල්පයකින් පසු මුඛය, ඇස් හා ගුදය විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී කාචයක ආධාරයෙන් ඉස්ගෙඩියා පරීක්ෂා කළ හොත් වලිගය තුළින් උගේ පිටිකොන්ද දැක්ක හැකියි. මේ මුළු කාලය තුළදී ම ඉස්ගෙඩියා ශාක භක්ෂකයෙකි. ඌට දරණ ගැසුණු දිග අන්ත්‍රයක් ඇත. මෙය උගේ ශරීරය තුළ දැක්ක හැකිය. ජලක්ලෝම විවර වැසීම සඳහා පිධානයක් (operculum) සෑදේ. එවිට ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමය මත්ස්‍යයකු ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමයට බෙහෙවින් සමානය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඊළඟ දවස් තුනේ දී පමණ ඉස්ගෙඩියාගේ හිස දෙපැත්තේ නෙරා සිටීම් වශයෙන් බාහිර කරමල් (ජලක්ලෝම) විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී මේ බාහිර කරමල් මගින් ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරයි. කරමල් උඩින් ජලය ගලා යන විට කරමල්වල රුධිරය ජලයේ දිය වී තිබෙන ඔක්සිජන් අවශෝෂණය කරයි. බාහිර කරමල් වැඩි කාලයක් නොපවතී. ඒවා මැල වී නොපෙනී යයි. මේවා වෙනුවට ජලක්ලෝම විවර සතරක් සහිත අභ්‍යන්තර කරමල් ඇති වේ. මේ විවර මත්ස්‍යයකුගේ ජලක්ලෝම විවර වැනිය. එයින් දින ස්වල්පයකින් පසු මුඛය, ඇස් හා ගුදය විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී කාචයක ආධාරයෙන් ඉස්ගෙඩියා පරීක්ෂා කළ හොත් වලිගය තුළින් උගේ පිටිකොන්ද දැක්ක හැකියි. මේ මුළු කාලය තුළදී ම ඉස්ගෙඩියා ශාක භක්ෂකයෙකි. ඌට දරණ ගැසුණු දිග අන්ත්‍රයක් ඇත. මෙය උගේ ශරීරය තුළ දැක්ක හැකිය. ජලක්ලෝම විවර වැසීම සඳහා පිධානයක් (operculum) සෑදේ. එවිට ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමය මත්ස්‍යයකු ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමයට බෙහෙවින් සමානය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10056&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:24, 13 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10056&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-13T08:24:34Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:24, 13 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l2&quot; &gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-1.jpg|800px|center]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-1.jpg|800px|center]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-2.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;300px&lt;/del&gt;|left]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-2.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/ins&gt;|left]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඊළඟ දවස් තුනේ දී පමණ ඉස්ගෙඩියාගේ හිස දෙපැත්තේ නෙරා සිටීම් වශයෙන් බාහිර කරමල් (ජලක්ලෝම) විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී මේ බාහිර කරමල් මගින් ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරයි. කරමල් උඩින් ජලය ගලා යන විට කරමල්වල රුධිරය ජලයේ දිය වී තිබෙන ඔක්සිජන් අවශෝෂණය කරයි. බාහිර කරමල් වැඩි කාලයක් නොපවතී. ඒවා මැල වී නොපෙනී යයි. මේවා වෙනුවට ජලක්ලෝම විවර සතරක් සහිත අභ්‍යන්තර කරමල් ඇති වේ. මේ විවර මත්ස්‍යයකුගේ ජලක්ලෝම විවර වැනිය. එයින් දින ස්වල්පයකින් පසු මුඛය, ඇස් හා ගුදය විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී කාචයක ආධාරයෙන් ඉස්ගෙඩියා පරීක්ෂා කළ හොත් වලිගය තුළින් උගේ පිටිකොන්ද දැක්ක හැකියි. මේ මුළු කාලය තුළදී ම ඉස්ගෙඩියා ශාක භක්ෂකයෙකි. ඌට දරණ ගැසුණු දිග අන්ත්‍රයක් ඇත. මෙය උගේ ශරීරය තුළ දැක්ක හැකිය. ජලක්ලෝම විවර වැසීම සඳහා පිධානයක් (operculum) සෑදේ. එවිට ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමය මත්ස්‍යයකු ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමයට බෙහෙවින් සමානය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඊළඟ දවස් තුනේ දී පමණ ඉස්ගෙඩියාගේ හිස දෙපැත්තේ නෙරා සිටීම් වශයෙන් බාහිර කරමල් (ජලක්ලෝම) විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී මේ බාහිර කරමල් මගින් ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරයි. කරමල් උඩින් ජලය ගලා යන විට කරමල්වල රුධිරය ජලයේ දිය වී තිබෙන ඔක්සිජන් අවශෝෂණය කරයි. බාහිර කරමල් වැඩි කාලයක් නොපවතී. ඒවා මැල වී නොපෙනී යයි. මේවා වෙනුවට ජලක්ලෝම විවර සතරක් සහිත අභ්‍යන්තර කරමල් ඇති වේ. මේ විවර මත්ස්‍යයකුගේ ජලක්ලෝම විවර වැනිය. එයින් දින ස්වල්පයකින් පසු මුඛය, ඇස් හා ගුදය විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී කාචයක ආධාරයෙන් ඉස්ගෙඩියා පරීක්ෂා කළ හොත් වලිගය තුළින් උගේ පිටිකොන්ද දැක්ක හැකියි. මේ මුළු කාලය තුළදී ම ඉස්ගෙඩියා ශාක භක්ෂකයෙකි. ඌට දරණ ගැසුණු දිග අන්ත්‍රයක් ඇත. මෙය උගේ ශරීරය තුළ දැක්ක හැකිය. ජලක්ලෝම විවර වැසීම සඳහා පිධානයක් (operculum) සෑදේ. එවිට ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමය මත්ස්‍යයකු ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමයට බෙහෙවින් සමානය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10055&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:24, 13 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10055&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-13T08:24:21Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:24, 13 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l2&quot; &gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-1.jpg|800px|center]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-1.jpg|800px|center]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:4-287-2.jpg|300px|left]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඊළඟ දවස් තුනේ දී පමණ ඉස්ගෙඩියාගේ හිස දෙපැත්තේ නෙරා සිටීම් වශයෙන් බාහිර කරමල් (ජලක්ලෝම) විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී මේ බාහිර කරමල් මගින් ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරයි. කරමල් උඩින් ජලය ගලා යන විට කරමල්වල රුධිරය ජලයේ දිය වී තිබෙන ඔක්සිජන් අවශෝෂණය කරයි. බාහිර කරමල් වැඩි කාලයක් නොපවතී. ඒවා මැල වී නොපෙනී යයි. මේවා වෙනුවට ජලක්ලෝම විවර සතරක් සහිත අභ්‍යන්තර කරමල් ඇති වේ. මේ විවර මත්ස්‍යයකුගේ ජලක්ලෝම විවර වැනිය. එයින් දින ස්වල්පයකින් පසු මුඛය, ඇස් හා ගුදය විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී කාචයක ආධාරයෙන් ඉස්ගෙඩියා පරීක්ෂා කළ හොත් වලිගය තුළින් උගේ පිටිකොන්ද දැක්ක හැකියි. මේ මුළු කාලය තුළදී ම ඉස්ගෙඩියා ශාක භක්ෂකයෙකි. ඌට දරණ ගැසුණු දිග අන්ත්‍රයක් ඇත. මෙය උගේ ශරීරය තුළ දැක්ක හැකිය. ජලක්ලෝම විවර වැසීම සඳහා පිධානයක් (operculum) සෑදේ. එවිට ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමය මත්ස්‍යයකු ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමයට බෙහෙවින් සමානය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඊළඟ දවස් තුනේ දී පමණ ඉස්ගෙඩියාගේ හිස දෙපැත්තේ නෙරා සිටීම් වශයෙන් බාහිර කරමල් (ජලක්ලෝම) විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී මේ බාහිර කරමල් මගින් ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරයි. කරමල් උඩින් ජලය ගලා යන විට කරමල්වල රුධිරය ජලයේ දිය වී තිබෙන ඔක්සිජන් අවශෝෂණය කරයි. බාහිර කරමල් වැඩි කාලයක් නොපවතී. ඒවා මැල වී නොපෙනී යයි. මේවා වෙනුවට ජලක්ලෝම විවර සතරක් සහිත අභ්‍යන්තර කරමල් ඇති වේ. මේ විවර මත්ස්‍යයකුගේ ජලක්ලෝම විවර වැනිය. එයින් දින ස්වල්පයකින් පසු මුඛය, ඇස් හා ගුදය විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී කාචයක ආධාරයෙන් ඉස්ගෙඩියා පරීක්ෂා කළ හොත් වලිගය තුළින් උගේ පිටිකොන්ද දැක්ක හැකියි. මේ මුළු කාලය තුළදී ම ඉස්ගෙඩියා ශාක භක්ෂකයෙකි. ඌට දරණ ගැසුණු දිග අන්ත්‍රයක් ඇත. මෙය උගේ ශරීරය තුළ දැක්ක හැකිය. ජලක්ලෝම විවර වැසීම සඳහා පිධානයක් (operculum) සෑදේ. එවිට ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමය මත්ස්‍යයකු ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමයට බෙහෙවින් සමානය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10053&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:23, 13 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10053&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-13T08:23:21Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:23, 13 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මැඩියකුගේ සංසේචනය වූ බිත්තර විකසනය වන විට ඒවායින් බිහි වන පැටවු හැඩයෙන් පරිණත මැඩියාට වඩා වෙනස්ය. ගෙම්බකුගේ බිත්තරවලින් බිහි වන පැටවු ද මෙසේය. පරිණත මැඩියකු හෝ ගෙම්බකු වන්නට කලින් උන්ගේ පැටවු පැහැදිලි අවස්ථා පෙළක් පසු කර යති. කීට අවස්ථාවක සිට හැඩයෙන් වෙනස් වූ පරිණත සතකු සේ පරිවර්තනය වීමට රූපාන්තරණය යයි කියනු ලැබේ. මැඩියකුගේ හෝ ගෙම්බකුගේ කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය භාවිතා කරනු ලැබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මැඩියකුගේ සංසේචනය වූ බිත්තර විකසනය වන විට ඒවායින් බිහි වන පැටවු හැඩයෙන් පරිණත මැඩියාට වඩා වෙනස්ය. ගෙම්බකුගේ බිත්තරවලින් බිහි වන පැටවු ද මෙසේය. පරිණත මැඩියකු හෝ ගෙම්බකු වන්නට කලින් උන්ගේ පැටවු පැහැදිලි අවස්ථා පෙළක් පසු කර යති. කීට අවස්ථාවක සිට හැඩයෙන් වෙනස් වූ පරිණත සතකු සේ පරිවර්තනය වීමට රූපාන්තරණය යයි කියනු ලැබේ. මැඩියකුගේ හෝ ගෙම්බකුගේ කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය භාවිතා කරනු ලැබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-1.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;300px&lt;/del&gt;|center]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-287-1.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;800px&lt;/ins&gt;|center]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10052&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:23, 13 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=10052&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-13T08:23:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:23, 13 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මැඩියකුගේ සංසේචනය වූ බිත්තර විකසනය වන විට ඒවායින් බිහි වන පැටවු හැඩයෙන් පරිණත මැඩියාට වඩා වෙනස්ය. ගෙම්බකුගේ බිත්තරවලින් බිහි වන පැටවු ද මෙසේය. පරිණත මැඩියකු හෝ ගෙම්බකු වන්නට කලින් උන්ගේ පැටවු පැහැදිලි අවස්ථා පෙළක් පසු කර යති. කීට අවස්ථාවක සිට හැඩයෙන් වෙනස් වූ පරිණත සතකු සේ පරිවර්තනය වීමට රූපාන්තරණය යයි කියනු ලැබේ. මැඩියකුගේ හෝ ගෙම්බකුගේ කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය භාවිතා කරනු ලැබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මැඩියකුගේ සංසේචනය වූ බිත්තර විකසනය වන විට ඒවායින් බිහි වන පැටවු හැඩයෙන් පරිණත මැඩියාට වඩා වෙනස්ය. ගෙම්බකුගේ බිත්තරවලින් බිහි වන පැටවු ද මෙසේය. පරිණත මැඩියකු හෝ ගෙම්බකු වන්නට කලින් උන්ගේ පැටවු පැහැදිලි අවස්ථා පෙළක් පසු කර යති. කීට අවස්ථාවක සිට හැඩයෙන් වෙනස් වූ පරිණත සතකු සේ පරිවර්තනය වීමට රූපාන්තරණය යයි කියනු ලැබේ. මැඩියකුගේ හෝ ගෙම්බකුගේ කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය භාවිතා කරනු ලැබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:4-287-1.jpg|300px|center]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=8505&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: 'මැඩියකුගේ සංසේචනය වූ බිත්තර විකසනය වන විට ඒවා...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%8A%E0%B6%9C%E0%B7%99%E0%B6%A9%E0%B7%92%E0%B6%BA%E0%B7%8F&amp;diff=8505&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-07-17T04:50:38Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;මැඩියකුගේ සංසේචනය වූ බිත්තර විකසනය වන විට ඒවා...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;මැඩියකුගේ සංසේචනය වූ බිත්තර විකසනය වන විට ඒවායින් බිහි වන පැටවු හැඩයෙන් පරිණත මැඩියාට වඩා වෙනස්ය. ගෙම්බකුගේ බිත්තරවලින් බිහි වන පැටවු ද මෙසේය. පරිණත මැඩියකු හෝ ගෙම්බකු වන්නට කලින් උන්ගේ පැටවු පැහැදිලි අවස්ථා පෙළක් පසු කර යති. කීට අවස්ථාවක සිට හැඩයෙන් වෙනස් වූ පරිණත සතකු සේ පරිවර්තනය වීමට රූපාන්තරණය යයි කියනු ලැබේ. මැඩියකුගේ හෝ ගෙම්බකුගේ කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය භාවිතා කරනු ලැබේ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ජලයේ තිබෙන සංසේචනය කරන ලද මැඩි බිත්තර පැය ස්වල්පයකින් සම්පුර්ණයෙන් ම කළු පාට වේ. දවස් දෙකක් ගත වූවාට පසු සෑම බිත්තරයක් ම වට කොට තිබෙන ජල්ලිය තුළ කලල සාදමින් බිත්තර දික් වේ. මේ කලලයෙන් කුඩා වක්‍ර ඉස් ගෙඩියා විකසනය වෙයි. දෙවැනි දවස අවසානයේ දී ඌ ජල්ලියෙන් පිට වෙයි. එවිට ඉස්ගෙඩියා චූෂකරයක් (sucker) මගින් ජලයේ තිබෙන කුඩා පැළෑටිවලට සවි වෙයි. උගේ චූෂකරය මුඛයට යටින් පිහිටා තිබේ. පළමුවෙන් ඉස්ගෙඩියාට ඇත්තේ හිසක් ද කඳක් ද වලිගයක් ද පමණි. ඒ සිරුරෙහි ඇස්, කන් හා නාස්පුඩු සෑදෙන ස්ථාන හිල්වලින් ලකුණු වී ඇත. හිස හා කඳ එක ලොකු හිසක් සේ පෙනෙන හෙයින් මැඩි හෝ ගෙඹි කීටයාට ඉස්ගෙඩියා යන නාමය දී තිබේ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ඊළඟ දවස් තුනේ දී පමණ ඉස්ගෙඩියාගේ හිස දෙපැත්තේ නෙරා සිටීම් වශයෙන් බාහිර කරමල් (ජලක්ලෝම) විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී මේ බාහිර කරමල් මගින් ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරයි. කරමල් උඩින් ජලය ගලා යන විට කරමල්වල රුධිරය ජලයේ දිය වී තිබෙන ඔක්සිජන් අවශෝෂණය කරයි. බාහිර කරමල් වැඩි කාලයක් නොපවතී. ඒවා මැල වී නොපෙනී යයි. මේවා වෙනුවට ජලක්ලෝම විවර සතරක් සහිත අභ්‍යන්තර කරමල් ඇති වේ. මේ විවර මත්ස්‍යයකුගේ ජලක්ලෝම විවර වැනිය. එයින් දින ස්වල්පයකින් පසු මුඛය, ඇස් හා ගුදය විකසනය වෙයි. මේ අවස්ථාවේ දී කාචයක ආධාරයෙන් ඉස්ගෙඩියා පරීක්ෂා කළ හොත් වලිගය තුළින් උගේ පිටිකොන්ද දැක්ක හැකියි. මේ මුළු කාලය තුළදී ම ඉස්ගෙඩියා ශාක භක්ෂකයෙකි. ඌට දරණ ගැසුණු දිග අන්ත්‍රයක් ඇත. මෙය උගේ ශරීරය තුළ දැක්ක හැකිය. ජලක්ලෝම විවර වැසීම සඳහා පිධානයක් (operculum) සෑදේ. එවිට ඉස්ගෙඩියා ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමය මත්ස්‍යයකු ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන ක්‍රමයට බෙහෙවින් සමානය. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
මසක් පමණ ගත වූවාට පසු පස්සා ගාත් විකසනය වන්නට පටන් ගනී. මීට පසුව ඉස්සරහ ගාත් විකසනය වෙයි. ඉස්ගෙඩියා දැන් මාංස භක්ෂකයෙක් වේ. මේ අවස්ථාවේ දී ඌ උනන්දුවෙන් ආහාර සොයා ලබා ගෙන ඉක්මනින් වර්ධනය වේ. පළමුවෙන් දරණ ගැසී තිබුණු උගේ අන්ත්‍රය දැන් කෙටි වේ. අභ්‍යන්තර කරමල් මැල වී යයි. මේවා වෙනුවට පෙණහැලි විකසනය වේ. වායුගෝලයෙන් වාතය ලබා ගෙන ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කිරීමට ඉස්ගෙඩියා දැන් ජලය මතු පිටට පැමිණේ. උගේ වලිගය ක්‍රමයෙන් අවශෝෂණය වේ. මෙයින් රූපාන්තරණය අවසාන වේ. දැන් වලිගයක් නැති ඉස්ගෙඩියා වායු ගෝලයේ වාතය ආශ්වාස ප්‍රශ්වාස කරන පරිණත මැඩියකු බවට විකසනය වී ඇත. ඉස්ගෙඩියා ගෙම්බකුගේ කීටයෙක් නම් පරිණත ගෙම්බා ජලයෙන් පිටතට ඇවිත් ගොඩබිම වාසය කරයි. ඉස්ගෙඩියා විකසනය වන වේගය රසායන ද්‍රව්‍යයක් මගින් පාලනය කරනු ලැබේ. එම ද්‍රව්‍යය නම් ඉස්ගෙඩියාගේ තයිරොයිඩ් ග්‍රන්ථිය නිෂ්පාදනය කරන තයිරොක්සින් නමැති හෝර්මෝනයයි. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1970)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: සත්ත්ව විද්‍යාව]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: ඉ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>