<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F</id>
		<title>ඉසොප්ටෙරා - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;action=history"/>
		<updated>2026-05-14T14:43:58Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=10036&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:01, 13 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=10036&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-13T08:01:25Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:01, 13 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l2&quot; &gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන් ප්‍රමාණයෙන් කුඩා හෝ තරමක් ලොකු හෝ විය හැකිය. ඔවුහු කූඩුවල හෝ හුඹස්වල ජීවත් වෙති. මැටි පස්වලින් සාදා ගන්නා මේ හුඹස් ඇතැම් විට අඩි 4ක් හෝ 5ක් පමණ උස්ය. මේ ගෝත්‍රයට අයත් කෘමි විශේෂ සාදන හුඹස් විවිධ හැඩයෙන් යුක්තය. මේ කෘමීහු කුහුඹුවන්ට සමාන නොවෙත්. හපා කෑමට උපකාර වන මුඛ කොටස් ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ට තිබෙන බැවින් උන්ට පහසුවෙන් ලී කෑ හැකිය. උන්ගේ ප්‍රධාන ආහාරය ලී වේ. ලීවල තිබෙන ලිග්නීභූත සෙලියුලෝස් ජීරණය කිරීමට උපකාර වන සහජීවක (symbiotic) ප්‍රෝටොසෝවා විශාල සංඛ්‍යාවක් උන්ගේ බඩවැල්වල ඇත. ඇතැම් අවස්ථාවක දී මේ කෘමීන්ට පියාපත් ජෝඩු දෙකක් ඇති වේ. ඒවා දිගය, ඉතා සිහින්ය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන් ප්‍රමාණයෙන් කුඩා හෝ තරමක් ලොකු හෝ විය හැකිය. ඔවුහු කූඩුවල හෝ හුඹස්වල ජීවත් වෙති. මැටි පස්වලින් සාදා ගන්නා මේ හුඹස් ඇතැම් විට අඩි 4ක් හෝ 5ක් පමණ උස්ය. මේ ගෝත්‍රයට අයත් කෘමි විශේෂ සාදන හුඹස් විවිධ හැඩයෙන් යුක්තය. මේ කෘමීහු කුහුඹුවන්ට සමාන නොවෙත්. හපා කෑමට උපකාර වන මුඛ කොටස් ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ට තිබෙන බැවින් උන්ට පහසුවෙන් ලී කෑ හැකිය. උන්ගේ ප්‍රධාන ආහාරය ලී වේ. ලීවල තිබෙන ලිග්නීභූත සෙලියුලෝස් ජීරණය කිරීමට උපකාර වන සහජීවක (symbiotic) ප්‍රෝටොසෝවා විශාල සංඛ්‍යාවක් උන්ගේ බඩවැල්වල ඇත. ඇතැම් අවස්ථාවක දී මේ කෘමීන්ට පියාපත් ජෝඩු දෙකක් ඇති වේ. ඒවා දිගය, ඉතා සිහින්ය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-281-2.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;300px&lt;/del&gt;|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-281-2.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;350px&lt;/ins&gt;|right]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ කෘමි විශේෂයක සමාජයේ නායකත්වය රැජිනිය සතුය. ඇය කරන එක ම කෘත්‍යය නම් බිත්තර විශාල සංඛ්‍යාවක් දැමීමය. මේ සඳහා ඇගේ උදරය බෙහෙවින් විශාල වී ඇත. එහෙත් ඇගේ හිස සහ උරස (thorax) ලොකු නොවී සාමාන්‍ය ප්‍රමාණයට තිබේ. පුරුෂ කෘමියකු සමග රැජිනිය හුඹසේ විශේෂ කාමරයක ජීවත් වන්නීය. මෙහෙකරුවන් විශාල සංඛ්‍යාවක් ආහාර ආදිය සැපයීමෙන් ඈට සාත්තු කරති. ලොකු වූ මුඛ කොටස් සහිත භටයෝ ඈ ආරක්ෂා කරති. හුඹස ළඟට එන ආගන්තුකයන් සමග ඔවුහු සටන් කරති. මෙහෙකරුවන්ට හා භටයන්ට පියාපත් නැත. උන් අතර ලිංග භේදයක් ඇතත් ප්‍රජනනයක් සිදු නොවේ. හුඹසක සිටින කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් වඳයහ. එහෙත් ස්වල්ප දෙනකුන් කෙරෙහි පියාපත් හා ලිංගික ඉන්ද්‍රියයෝ විකසනය වෙත්. මොවුහු හුඹස අත්හැර ගොස් අලුත් ගණාවාස සාදාගනිත්. සාමාන්‍යයෙන් වැසි ඇති දවස්වල මෙවැනි කෘමීහු හුඹස්වලින් පිටතට විත් විශාල සමූහ වශයෙන් පියාඹති. කුරුල්ලන් හා වෙනත් සත්තු මුන්ගෙන් බොහෝ දෙනකුන් කාදමති. සමහරු නොමැරී බේරෙති. ඉතිරි වන පිරිමි සත්තු ගෑනු සතුන් සංසේචනය කරති. ඊට පසු ඔවුහු සියල්ලෝ ම පියාපත් හෙළති. අවසානයේ දී ඔවුහු සුදුසු ස්ථානයක් සොයාගෙන අලුත් හුඹසක් සාදති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ කෘමි විශේෂයක සමාජයේ නායකත්වය රැජිනිය සතුය. ඇය කරන එක ම කෘත්‍යය නම් බිත්තර විශාල සංඛ්‍යාවක් දැමීමය. මේ සඳහා ඇගේ උදරය බෙහෙවින් විශාල වී ඇත. එහෙත් ඇගේ හිස සහ උරස (thorax) ලොකු නොවී සාමාන්‍ය ප්‍රමාණයට තිබේ. පුරුෂ කෘමියකු සමග රැජිනිය හුඹසේ විශේෂ කාමරයක ජීවත් වන්නීය. මෙහෙකරුවන් විශාල සංඛ්‍යාවක් ආහාර ආදිය සැපයීමෙන් ඈට සාත්තු කරති. ලොකු වූ මුඛ කොටස් සහිත භටයෝ ඈ ආරක්ෂා කරති. හුඹස ළඟට එන ආගන්තුකයන් සමග ඔවුහු සටන් කරති. මෙහෙකරුවන්ට හා භටයන්ට පියාපත් නැත. උන් අතර ලිංග භේදයක් ඇතත් ප්‍රජනනයක් සිදු නොවේ. හුඹසක සිටින කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් වඳයහ. එහෙත් ස්වල්ප දෙනකුන් කෙරෙහි පියාපත් හා ලිංගික ඉන්ද්‍රියයෝ විකසනය වෙත්. මොවුහු හුඹස අත්හැර ගොස් අලුත් ගණාවාස සාදාගනිත්. සාමාන්‍යයෙන් වැසි ඇති දවස්වල මෙවැනි කෘමීහු හුඹස්වලින් පිටතට විත් විශාල සමූහ වශයෙන් පියාඹති. කුරුල්ලන් හා වෙනත් සත්තු මුන්ගෙන් බොහෝ දෙනකුන් කාදමති. සමහරු නොමැරී බේරෙති. ඉතිරි වන පිරිමි සත්තු ගෑනු සතුන් සංසේචනය කරති. ඊට පසු ඔවුහු සියල්ලෝ ම පියාපත් හෙළති. අවසානයේ දී ඔවුහු සුදුසු ස්ථානයක් සොයාගෙන අලුත් හුඹසක් සාදති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=10035&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:01, 13 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=10035&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-13T08:01:09Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:01, 13 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l2&quot; &gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;2 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන් ප්‍රමාණයෙන් කුඩා හෝ තරමක් ලොකු හෝ විය හැකිය. ඔවුහු කූඩුවල හෝ හුඹස්වල ජීවත් වෙති. මැටි පස්වලින් සාදා ගන්නා මේ හුඹස් ඇතැම් විට අඩි 4ක් හෝ 5ක් පමණ උස්ය. මේ ගෝත්‍රයට අයත් කෘමි විශේෂ සාදන හුඹස් විවිධ හැඩයෙන් යුක්තය. මේ කෘමීහු කුහුඹුවන්ට සමාන නොවෙත්. හපා කෑමට උපකාර වන මුඛ කොටස් ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ට තිබෙන බැවින් උන්ට පහසුවෙන් ලී කෑ හැකිය. උන්ගේ ප්‍රධාන ආහාරය ලී වේ. ලීවල තිබෙන ලිග්නීභූත සෙලියුලෝස් ජීරණය කිරීමට උපකාර වන සහජීවක (symbiotic) ප්‍රෝටොසෝවා විශාල සංඛ්‍යාවක් උන්ගේ බඩවැල්වල ඇත. ඇතැම් අවස්ථාවක දී මේ කෘමීන්ට පියාපත් ජෝඩු දෙකක් ඇති වේ. ඒවා දිගය, ඉතා සිහින්ය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන් ප්‍රමාණයෙන් කුඩා හෝ තරමක් ලොකු හෝ විය හැකිය. ඔවුහු කූඩුවල හෝ හුඹස්වල ජීවත් වෙති. මැටි පස්වලින් සාදා ගන්නා මේ හුඹස් ඇතැම් විට අඩි 4ක් හෝ 5ක් පමණ උස්ය. මේ ගෝත්‍රයට අයත් කෘමි විශේෂ සාදන හුඹස් විවිධ හැඩයෙන් යුක්තය. මේ කෘමීහු කුහුඹුවන්ට සමාන නොවෙත්. හපා කෑමට උපකාර වන මුඛ කොටස් ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ට තිබෙන බැවින් උන්ට පහසුවෙන් ලී කෑ හැකිය. උන්ගේ ප්‍රධාන ආහාරය ලී වේ. ලීවල තිබෙන ලිග්නීභූත සෙලියුලෝස් ජීරණය කිරීමට උපකාර වන සහජීවක (symbiotic) ප්‍රෝටොසෝවා විශාල සංඛ්‍යාවක් උන්ගේ බඩවැල්වල ඇත. ඇතැම් අවස්ථාවක දී මේ කෘමීන්ට පියාපත් ජෝඩු දෙකක් ඇති වේ. ඒවා දිගය, ඉතා සිහින්ය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:4-281-2.jpg|300px|right]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ කෘමි විශේෂයක සමාජයේ නායකත්වය රැජිනිය සතුය. ඇය කරන එක ම කෘත්‍යය නම් බිත්තර විශාල සංඛ්‍යාවක් දැමීමය. මේ සඳහා ඇගේ උදරය බෙහෙවින් විශාල වී ඇත. එහෙත් ඇගේ හිස සහ උරස (thorax) ලොකු නොවී සාමාන්‍ය ප්‍රමාණයට තිබේ. පුරුෂ කෘමියකු සමග රැජිනිය හුඹසේ විශේෂ කාමරයක ජීවත් වන්නීය. මෙහෙකරුවන් විශාල සංඛ්‍යාවක් ආහාර ආදිය සැපයීමෙන් ඈට සාත්තු කරති. ලොකු වූ මුඛ කොටස් සහිත භටයෝ ඈ ආරක්ෂා කරති. හුඹස ළඟට එන ආගන්තුකයන් සමග ඔවුහු සටන් කරති. මෙහෙකරුවන්ට හා භටයන්ට පියාපත් නැත. උන් අතර ලිංග භේදයක් ඇතත් ප්‍රජනනයක් සිදු නොවේ. හුඹසක සිටින කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් වඳයහ. එහෙත් ස්වල්ප දෙනකුන් කෙරෙහි පියාපත් හා ලිංගික ඉන්ද්‍රියයෝ විකසනය වෙත්. මොවුහු හුඹස අත්හැර ගොස් අලුත් ගණාවාස සාදාගනිත්. සාමාන්‍යයෙන් වැසි ඇති දවස්වල මෙවැනි කෘමීහු හුඹස්වලින් පිටතට විත් විශාල සමූහ වශයෙන් පියාඹති. කුරුල්ලන් හා වෙනත් සත්තු මුන්ගෙන් බොහෝ දෙනකුන් කාදමති. සමහරු නොමැරී බේරෙති. ඉතිරි වන පිරිමි සත්තු ගෑනු සතුන් සංසේචනය කරති. ඊට පසු ඔවුහු සියල්ලෝ ම පියාපත් හෙළති. අවසානයේ දී ඔවුහු සුදුසු ස්ථානයක් සොයාගෙන අලුත් හුඹසක් සාදති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;මේ කෘමි විශේෂයක සමාජයේ නායකත්වය රැජිනිය සතුය. ඇය කරන එක ම කෘත්‍යය නම් බිත්තර විශාල සංඛ්‍යාවක් දැමීමය. මේ සඳහා ඇගේ උදරය බෙහෙවින් විශාල වී ඇත. එහෙත් ඇගේ හිස සහ උරස (thorax) ලොකු නොවී සාමාන්‍ය ප්‍රමාණයට තිබේ. පුරුෂ කෘමියකු සමග රැජිනිය හුඹසේ විශේෂ කාමරයක ජීවත් වන්නීය. මෙහෙකරුවන් විශාල සංඛ්‍යාවක් ආහාර ආදිය සැපයීමෙන් ඈට සාත්තු කරති. ලොකු වූ මුඛ කොටස් සහිත භටයෝ ඈ ආරක්ෂා කරති. හුඹස ළඟට එන ආගන්තුකයන් සමග ඔවුහු සටන් කරති. මෙහෙකරුවන්ට හා භටයන්ට පියාපත් නැත. උන් අතර ලිංග භේදයක් ඇතත් ප්‍රජනනයක් සිදු නොවේ. හුඹසක සිටින කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් වඳයහ. එහෙත් ස්වල්ප දෙනකුන් කෙරෙහි පියාපත් හා ලිංගික ඉන්ද්‍රියයෝ විකසනය වෙත්. මොවුහු හුඹස අත්හැර ගොස් අලුත් ගණාවාස සාදාගනිත්. සාමාන්‍යයෙන් වැසි ඇති දවස්වල මෙවැනි කෘමීහු හුඹස්වලින් පිටතට විත් විශාල සමූහ වශයෙන් පියාඹති. කුරුල්ලන් හා වෙනත් සත්තු මුන්ගෙන් බොහෝ දෙනකුන් කාදමති. සමහරු නොමැරී බේරෙති. ඉතිරි වන පිරිමි සත්තු ගෑනු සතුන් සංසේචනය කරති. ඊට පසු ඔවුහු සියල්ලෝ ම පියාපත් හෙළති. අවසානයේ දී ඔවුහු සුදුසු ස්ථානයක් සොයාගෙන අලුත් හුඹසක් සාදති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=10033&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 08:00, 13 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=10033&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-13T08:00:10Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;08:00, 13 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-281-1.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;300px&lt;/del&gt;|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;right&lt;/del&gt;]](Isoptera). මෙය කෘමි ගෝත්‍රයකි. ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් නිවර්තන හා උප-නිවර්තන ප්‍රදේශවල ජීවත් වෙති. ටික දෙනෙක් සෞම්‍ය ප්‍රදේශවලත් දක්නට ලැබෙත්. වේයා මේ ගෝත්‍රයට අයත්ය. මේ කෘමීන් ලී හා වෙනත් ශාක ද්‍රව්‍යයන් කන නිසා උන්ගෙන් සිදුවන ආර්ථික හානිය ස්වල්ප නොවේ. සංකීර්ණ සමාජ සංවිධානයක් උන් අතර දක්නට ලැබෙන බැවින් ජීව විද්‍යාව අතින් මොවුහු සිත් ගන්නාසුලු වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-281-1.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;350px&lt;/ins&gt;|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;left&lt;/ins&gt;]](Isoptera). මෙය කෘමි ගෝත්‍රයකි. ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් නිවර්තන හා උප-නිවර්තන ප්‍රදේශවල ජීවත් වෙති. ටික දෙනෙක් සෞම්‍ය ප්‍රදේශවලත් දක්නට ලැබෙත්. වේයා මේ ගෝත්‍රයට අයත්ය. මේ කෘමීන් ලී හා වෙනත් ශාක ද්‍රව්‍යයන් කන නිසා උන්ගෙන් සිදුවන ආර්ථික හානිය ස්වල්ප නොවේ. සංකීර්ණ සමාජ සංවිධානයක් උන් අතර දක්නට ලැබෙන බැවින් ජීව විද්‍යාව අතින් මොවුහු සිත් ගන්නාසුලු වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන් ප්‍රමාණයෙන් කුඩා හෝ තරමක් ලොකු හෝ විය හැකිය. ඔවුහු කූඩුවල හෝ හුඹස්වල ජීවත් වෙති. මැටි පස්වලින් සාදා ගන්නා මේ හුඹස් ඇතැම් විට අඩි 4ක් හෝ 5ක් පමණ උස්ය. මේ ගෝත්‍රයට අයත් කෘමි විශේෂ සාදන හුඹස් විවිධ හැඩයෙන් යුක්තය. මේ කෘමීහු කුහුඹුවන්ට සමාන නොවෙත්. හපා කෑමට උපකාර වන මුඛ කොටස් ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ට තිබෙන බැවින් උන්ට පහසුවෙන් ලී කෑ හැකිය. උන්ගේ ප්‍රධාන ආහාරය ලී වේ. ලීවල තිබෙන ලිග්නීභූත සෙලියුලෝස් ජීරණය කිරීමට උපකාර වන සහජීවක (symbiotic) ප්‍රෝටොසෝවා විශාල සංඛ්‍යාවක් උන්ගේ බඩවැල්වල ඇත. ඇතැම් අවස්ථාවක දී මේ කෘමීන්ට පියාපත් ජෝඩු දෙකක් ඇති වේ. ඒවා දිගය, ඉතා සිහින්ය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන් ප්‍රමාණයෙන් කුඩා හෝ තරමක් ලොකු හෝ විය හැකිය. ඔවුහු කූඩුවල හෝ හුඹස්වල ජීවත් වෙති. මැටි පස්වලින් සාදා ගන්නා මේ හුඹස් ඇතැම් විට අඩි 4ක් හෝ 5ක් පමණ උස්ය. මේ ගෝත්‍රයට අයත් කෘමි විශේෂ සාදන හුඹස් විවිධ හැඩයෙන් යුක්තය. මේ කෘමීහු කුහුඹුවන්ට සමාන නොවෙත්. හපා කෑමට උපකාර වන මුඛ කොටස් ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ට තිබෙන බැවින් උන්ට පහසුවෙන් ලී කෑ හැකිය. උන්ගේ ප්‍රධාන ආහාරය ලී වේ. ලීවල තිබෙන ලිග්නීභූත සෙලියුලෝස් ජීරණය කිරීමට උපකාර වන සහජීවක (symbiotic) ප්‍රෝටොසෝවා විශාල සංඛ්‍යාවක් උන්ගේ බඩවැල්වල ඇත. ඇතැම් අවස්ථාවක දී මේ කෘමීන්ට පියාපත් ජෝඩු දෙකක් ඇති වේ. ඒවා දිගය, ඉතා සිහින්ය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=10032&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 07:59, 13 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=10032&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-13T07:59:37Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;07:59, 13 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(Isoptera). මෙය කෘමි ගෝත්‍රයකි. ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් නිවර්තන හා උප-නිවර්තන ප්‍රදේශවල ජීවත් වෙති. ටික දෙනෙක් සෞම්‍ය ප්‍රදේශවලත් දක්නට ලැබෙත්. වේයා මේ ගෝත්‍රයට අයත්ය. මේ කෘමීන් ලී හා වෙනත් ශාක ද්‍රව්‍යයන් කන නිසා උන්ගෙන් සිදුවන ආර්ථික හානිය ස්වල්ප නොවේ. සංකීර්ණ සමාජ සංවිධානයක් උන් අතර දක්නට ලැබෙන බැවින් ජීව විද්‍යාව අතින් මොවුහු සිත් ගන්නාසුලු වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:4-281-1.jpg|300px|right]]&lt;/ins&gt;(Isoptera). මෙය කෘමි ගෝත්‍රයකි. ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් නිවර්තන හා උප-නිවර්තන ප්‍රදේශවල ජීවත් වෙති. ටික දෙනෙක් සෞම්‍ය ප්‍රදේශවලත් දක්නට ලැබෙත්. වේයා මේ ගෝත්‍රයට අයත්ය. මේ කෘමීන් ලී හා වෙනත් ශාක ද්‍රව්‍යයන් කන නිසා උන්ගෙන් සිදුවන ආර්ථික හානිය ස්වල්ප නොවේ. සංකීර්ණ සමාජ සංවිධානයක් උන් අතර දක්නට ලැබෙන බැවින් ජීව විද්‍යාව අතින් මොවුහු සිත් ගන්නාසුලු වෙති.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන් ප්‍රමාණයෙන් කුඩා හෝ තරමක් ලොකු හෝ විය හැකිය. ඔවුහු කූඩුවල හෝ හුඹස්වල ජීවත් වෙති. මැටි පස්වලින් සාදා ගන්නා මේ හුඹස් ඇතැම් විට අඩි 4ක් හෝ 5ක් පමණ උස්ය. මේ ගෝත්‍රයට අයත් කෘමි විශේෂ සාදන හුඹස් විවිධ හැඩයෙන් යුක්තය. මේ කෘමීහු කුහුඹුවන්ට සමාන නොවෙත්. හපා කෑමට උපකාර වන මුඛ කොටස් ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ට තිබෙන බැවින් උන්ට පහසුවෙන් ලී කෑ හැකිය. උන්ගේ ප්‍රධාන ආහාරය ලී වේ. ලීවල තිබෙන ලිග්නීභූත සෙලියුලෝස් ජීරණය කිරීමට උපකාර වන සහජීවක (symbiotic) ප්‍රෝටොසෝවා විශාල සංඛ්‍යාවක් උන්ගේ බඩවැල්වල ඇත. ඇතැම් අවස්ථාවක දී මේ කෘමීන්ට පියාපත් ජෝඩු දෙකක් ඇති වේ. ඒවා දිගය, ඉතා සිහින්ය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන් ප්‍රමාණයෙන් කුඩා හෝ තරමක් ලොකු හෝ විය හැකිය. ඔවුහු කූඩුවල හෝ හුඹස්වල ජීවත් වෙති. මැටි පස්වලින් සාදා ගන්නා මේ හුඹස් ඇතැම් විට අඩි 4ක් හෝ 5ක් පමණ උස්ය. මේ ගෝත්‍රයට අයත් කෘමි විශේෂ සාදන හුඹස් විවිධ හැඩයෙන් යුක්තය. මේ කෘමීහු කුහුඹුවන්ට සමාන නොවෙත්. හපා කෑමට උපකාර වන මුඛ කොටස් ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ට තිබෙන බැවින් උන්ට පහසුවෙන් ලී කෑ හැකිය. උන්ගේ ප්‍රධාන ආහාරය ලී වේ. ලීවල තිබෙන ලිග්නීභූත සෙලියුලෝස් ජීරණය කිරීමට උපකාර වන සහජීවක (symbiotic) ප්‍රෝටොසෝවා විශාල සංඛ්‍යාවක් උන්ගේ බඩවැල්වල ඇත. ඇතැම් අවස්ථාවක දී මේ කෘමීන්ට පියාපත් ජෝඩු දෙකක් ඇති වේ. ඒවා දිගය, ඉතා සිහින්ය.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=8503&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: '(Isoptera). මෙය කෘමි ගෝත්‍රයකි. ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අ...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%89%E0%B7%83%E0%B7%9C%E0%B6%B4%E0%B7%8A%E0%B6%A7%E0%B7%99%E0%B6%BB%E0%B7%8F&amp;diff=8503&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-07-17T04:45:45Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;(Isoptera). මෙය කෘමි ගෝත්‍රයකි. ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අ...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;(Isoptera). මෙය කෘමි ගෝත්‍රයකි. ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් නිවර්තන හා උප-නිවර්තන ප්‍රදේශවල ජීවත් වෙති. ටික දෙනෙක් සෞම්‍ය ප්‍රදේශවලත් දක්නට ලැබෙත්. වේයා මේ ගෝත්‍රයට අයත්ය. මේ කෘමීන් ලී හා වෙනත් ශාක ද්‍රව්‍යයන් කන නිසා උන්ගෙන් සිදුවන ආර්ථික හානිය ස්වල්ප නොවේ. සංකීර්ණ සමාජ සංවිධානයක් උන් අතර දක්නට ලැබෙන බැවින් ජීව විද්‍යාව අතින් මොවුහු සිත් ගන්නාසුලු වෙති.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන් ප්‍රමාණයෙන් කුඩා හෝ තරමක් ලොකු හෝ විය හැකිය. ඔවුහු කූඩුවල හෝ හුඹස්වල ජීවත් වෙති. මැටි පස්වලින් සාදා ගන්නා මේ හුඹස් ඇතැම් විට අඩි 4ක් හෝ 5ක් පමණ උස්ය. මේ ගෝත්‍රයට අයත් කෘමි විශේෂ සාදන හුඹස් විවිධ හැඩයෙන් යුක්තය. මේ කෘමීහු කුහුඹුවන්ට සමාන නොවෙත්. හපා කෑමට උපකාර වන මුඛ කොටස් ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් කෘමීන්ට තිබෙන බැවින් උන්ට පහසුවෙන් ලී කෑ හැකිය. උන්ගේ ප්‍රධාන ආහාරය ලී වේ. ලීවල තිබෙන ලිග්නීභූත සෙලියුලෝස් ජීරණය කිරීමට උපකාර වන සහජීවක (symbiotic) ප්‍රෝටොසෝවා විශාල සංඛ්‍යාවක් උන්ගේ බඩවැල්වල ඇත. ඇතැම් අවස්ථාවක දී මේ කෘමීන්ට පියාපත් ජෝඩු දෙකක් ඇති වේ. ඒවා දිගය, ඉතා සිහින්ය.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
මේ කෘමි විශේෂයක සමාජයේ නායකත්වය රැජිනිය සතුය. ඇය කරන එක ම කෘත්‍යය නම් බිත්තර විශාල සංඛ්‍යාවක් දැමීමය. මේ සඳහා ඇගේ උදරය බෙහෙවින් විශාල වී ඇත. එහෙත් ඇගේ හිස සහ උරස (thorax) ලොකු නොවී සාමාන්‍ය ප්‍රමාණයට තිබේ. පුරුෂ කෘමියකු සමග රැජිනිය හුඹසේ විශේෂ කාමරයක ජීවත් වන්නීය. මෙහෙකරුවන් විශාල සංඛ්‍යාවක් ආහාර ආදිය සැපයීමෙන් ඈට සාත්තු කරති. ලොකු වූ මුඛ කොටස් සහිත භටයෝ ඈ ආරක්ෂා කරති. හුඹස ළඟට එන ආගන්තුකයන් සමග ඔවුහු සටන් කරති. මෙහෙකරුවන්ට හා භටයන්ට පියාපත් නැත. උන් අතර ලිංග භේදයක් ඇතත් ප්‍රජනනයක් සිදු නොවේ. හුඹසක සිටින කෘමීන්ගෙන් බොහෝ දෙනෙක් වඳයහ. එහෙත් ස්වල්ප දෙනකුන් කෙරෙහි පියාපත් හා ලිංගික ඉන්ද්‍රියයෝ විකසනය වෙත්. මොවුහු හුඹස අත්හැර ගොස් අලුත් ගණාවාස සාදාගනිත්. සාමාන්‍යයෙන් වැසි ඇති දවස්වල මෙවැනි කෘමීහු හුඹස්වලින් පිටතට විත් විශාල සමූහ වශයෙන් පියාඹති. කුරුල්ලන් හා වෙනත් සත්තු මුන්ගෙන් බොහෝ දෙනකුන් කාදමති. සමහරු නොමැරී බේරෙති. ඉතිරි වන පිරිමි සත්තු ගෑනු සතුන් සංසේචනය කරති. ඊට පසු ඔවුහු සියල්ලෝ ම පියාපත් හෙළති. අවසානයේ දී ඔවුහු සුදුසු ස්ථානයක් සොයාගෙන අලුත් හුඹසක් සාදති.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
නිවර්තන ප්‍රදේශවල ලී ආදිය විනාශ කරන ප්‍රධාන සත්තු ඉසොප්ටෙරා ගෝත්‍රයට අයත් වේයා ආදි කෘමීහුය. ඇතැම් විට ඔවුහු ගොඩනැඟිලිවලට පවා හානි කරති. ගොඩනැඟිල්ලකට ඇතුළු වූ ඔවුහු එහි තිබෙන කඩදාසි, රෙදිපිළී, කලාල යනාදියට ද හානි කරති. මේ කෘමීන්ගෙන් ලී ආරක්ෂා කර ගැනීම සඳහා ලීවල ඇතැම් රසායන ද්‍රව්‍ය ආලේප කරනු ලැබේ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1970)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: සත්ත්ව විද්‍යාව]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: ඉ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>