<?xml version="1.0"?>
<feed xmlns="http://www.w3.org/2005/Atom" xml:lang="si">
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA</id>
		<title>උරස් සුවිකාර්‍ය්‍යය - සංශෝධන ඉතිහාසය</title>
		<link rel="self" type="application/atom+xml" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?action=history&amp;feed=atom&amp;title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA"/>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA&amp;action=history"/>
		<updated>2026-04-17T16:05:23Z</updated>
		<subtitle>විකියෙහි මෙම පිටුව සඳහා ඇති සංශෝධන ඉතිහාසය</subtitle>
		<generator>MediaWiki 1.27.1</generator>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA&amp;diff=10390&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 07:59, 18 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA&amp;diff=10390&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-18T07:59:56Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;07:59, 18 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l12&quot; &gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;නූතන ශල්‍යකර්ම ක්‍රමය හේතුකොටගෙන ඇති වන විකලාංගතාව කොතරම් අල්ප දැයි කිව හොත් රෝගියා ඇඳුම් ඇඳ සිටින විට එය දැනගත නොහෙන තරම්ය. ඉලඇටවල පිහිටීම වෙනස් වුව ද උරහිසේ පිහිටීමෙහි වෙනසක් නොවේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;නූතන ශල්‍යකර්ම ක්‍රමය හේතුකොටගෙන ඇති වන විකලාංගතාව කොතරම් අල්ප දැයි කිව හොත් රෝගියා ඇඳුම් ඇඳ සිටින විට එය දැනගත නොහෙන තරම්ය. ඉලඇටවල පිහිටීම වෙනස් වුව ද උරහිසේ පිහිටීමෙහි වෙනසක් නොවේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-761.jpg|&lt;del class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;400px&lt;/del&gt;|left]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;[[ගොනුව:4-761.jpg|&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;600px&lt;/ins&gt;|left]]&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;නූතන බෙහෙත් ද්‍රව්‍ය හා වැඩිදියුණු වූ නිර්වින්දන ක්‍රම සොයාගනු ලැබීම කරණකොටගෙන රෝගී පෙණහැල්ලේ කොටස් පමණක් නොව රෝගය පෙණහැල්ලේ විශාල ප්‍රමාණයක පැතිරී ඇති විට මුළු පෙණහැල්ල වුව ද ඉවත් කිරීමට හැකි වී තිබේ. නූතන ඖෂධ වර්ග මගින් හෙවත් රසචිකිත්සාව මගින් ප්‍රතිකාර කිරීමෙහි ලා මෑතක ඇති වී තිබෙන ප්‍රගතිය නිසා මේ සියලු ම දියුණු ශල්‍යකර්ම ක්‍රම දැන් භාවිත වනුයේ ඉතා අඩුවෙන් බව මෙහි ලා අවසාන වශයෙන් සඳහන් කළ යුතුව තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;නූතන බෙහෙත් ද්‍රව්‍ය හා වැඩිදියුණු වූ නිර්වින්දන ක්‍රම සොයාගනු ලැබීම කරණකොටගෙන රෝගී පෙණහැල්ලේ කොටස් පමණක් නොව රෝගය පෙණහැල්ලේ විශාල ප්‍රමාණයක පැතිරී ඇති විට මුළු පෙණහැල්ල වුව ද ඉවත් කිරීමට හැකි වී තිබේ. නූතන ඖෂධ වර්ග මගින් හෙවත් රසචිකිත්සාව මගින් ප්‍රතිකාර කිරීමෙහි ලා මෑතක ඇති වී තිබෙන ප්‍රගතිය නිසා මේ සියලු ම දියුණු ශල්‍යකර්ම ක්‍රම දැන් භාවිත වනුයේ ඉතා අඩුවෙන් බව මෙහි ලා අවසාන වශයෙන් සඳහන් කළ යුතුව තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA&amp;diff=10389&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 07:59, 18 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA&amp;diff=10389&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-18T07:59:42Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;07:59, 18 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l12&quot; &gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;12 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;නූතන ශල්‍යකර්ම ක්‍රමය හේතුකොටගෙන ඇති වන විකලාංගතාව කොතරම් අල්ප දැයි කිව හොත් රෝගියා ඇඳුම් ඇඳ සිටින විට එය දැනගත නොහෙන තරම්ය. ඉලඇටවල පිහිටීම වෙනස් වුව ද උරහිසේ පිහිටීමෙහි වෙනසක් නොවේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;නූතන ශල්‍යකර්ම ක්‍රමය හේතුකොටගෙන ඇති වන විකලාංගතාව කොතරම් අල්ප දැයි කිව හොත් රෝගියා ඇඳුම් ඇඳ සිටින විට එය දැනගත නොහෙන තරම්ය. ඉලඇටවල පිහිටීම වෙනස් වුව ද උරහිසේ පිහිටීමෙහි වෙනසක් නොවේ. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:4-761.jpg|400px|left]]&lt;/ins&gt;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;නූතන බෙහෙත් ද්‍රව්‍ය හා වැඩිදියුණු වූ නිර්වින්දන ක්‍රම සොයාගනු ලැබීම කරණකොටගෙන රෝගී පෙණහැල්ලේ කොටස් පමණක් නොව රෝගය පෙණහැල්ලේ විශාල ප්‍රමාණයක පැතිරී ඇති විට මුළු පෙණහැල්ල වුව ද ඉවත් කිරීමට හැකි වී තිබේ. නූතන ඖෂධ වර්ග මගින් හෙවත් රසචිකිත්සාව මගින් ප්‍රතිකාර කිරීමෙහි ලා මෑතක ඇති වී තිබෙන ප්‍රගතිය නිසා මේ සියලු ම දියුණු ශල්‍යකර්ම ක්‍රම දැන් භාවිත වනුයේ ඉතා අඩුවෙන් බව මෙහි ලා අවසාන වශයෙන් සඳහන් කළ යුතුව තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;නූතන බෙහෙත් ද්‍රව්‍ය හා වැඩිදියුණු වූ නිර්වින්දන ක්‍රම සොයාගනු ලැබීම කරණකොටගෙන රෝගී පෙණහැල්ලේ කොටස් පමණක් නොව රෝගය පෙණහැල්ලේ විශාල ප්‍රමාණයක පැතිරී ඇති විට මුළු පෙණහැල්ල වුව ද ඉවත් කිරීමට හැකි වී තිබේ. නූතන ඖෂධ වර්ග මගින් හෙවත් රසචිකිත්සාව මගින් ප්‍රතිකාර කිරීමෙහි ලා මෑතක ඇති වී තිබෙන ප්‍රගතිය නිසා මේ සියලු ම දියුණු ශල්‍යකර්ම ක්‍රම දැන් භාවිත වනුයේ ඉතා අඩුවෙන් බව මෙහි ලා අවසාන වශයෙන් සඳහන් කළ යුතුව තිබේ.&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA&amp;diff=10387&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe විසින් 07:58, 18 පෙබරවාරි 2026 හිදී</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA&amp;diff=10387&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2026-02-18T07:58:27Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&lt;/p&gt;
&lt;table class=&quot;diff diff-contentalign-left&quot; data-mw=&quot;interface&quot;&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;col class='diff-marker' /&gt;
				&lt;col class='diff-content' /&gt;
				&lt;tr style='vertical-align: top;' lang='si'&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;← පැරණි සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;td colspan='2' style=&quot;background-color: white; color:black; text-align: center;&quot;&gt;07:58, 18 පෙබරවාරි 2026 තෙක් සංශෝධනය&lt;/td&gt;
				&lt;/tr&gt;&lt;tr&gt;&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot; id=&quot;mw-diff-left-l1&quot; &gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;
&lt;td colspan=&quot;2&quot; class=&quot;diff-lineno&quot;&gt;1 පේළිය:&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;−&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #ffe49c; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;(Thoracoplasty). ලිවර්පූල් නගරයේ වෛද්‍යවරයකු වූ ජේම්ස් කාර්සන් 1822 දී මෙබඳු ප්‍රකාශයක් කෙළේය. “ක්ෂය රෝගය (ටියුබකියුලෝසියාව) සුව කළ හැකි රෝගයක් සේ සැලැකීමට මා කිසි සේත් මැළි නොවන නමුත් එය කවර දා හෝ ඉටු කළ යුත්තේ ශල්‍ය කර්මයක් මඟින් බව දිගු කලක සිට ම මා තුළ පවතින මතයයි” යනුවෙනි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;+&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;color:black; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #a3d3ff; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;&lt;ins class=&quot;diffchange diffchange-inline&quot;&gt;[[ගොනුව:4-760.jpg|400px|right]]&lt;/ins&gt;(Thoracoplasty). ලිවර්පූල් නගරයේ වෛද්‍යවරයකු වූ ජේම්ස් කාර්සන් 1822 දී මෙබඳු ප්‍රකාශයක් කෙළේය. “ක්ෂය රෝගය (ටියුබකියුලෝසියාව) සුව කළ හැකි රෝගයක් සේ සැලැකීමට මා කිසි සේත් මැළි නොවන නමුත් එය කවර දා හෝ ඉටු කළ යුත්තේ ශල්‍ය කර්මයක් මඟින් බව දිගු කලක සිට ම මා තුළ පවතින මතයයි” යනුවෙනි. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;tr&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඔහු යෝජනා කළ ප්‍රතිකාර ක්‍රමය වූයේ පෙණහැල්ලත් ළයේ බිත්තියත් අතර පවත්නා අවකාශය වූ ප්ලූරා කුහරය තුළට වාතය ඇතුළු කිරීමෙන් පෙණහැල්ලේ අභිපාතය ඇති කොට එය නිෂ්ක්‍රිය කරවීමයි. මේ ක්‍රමය හඳුන්වන ලද්දේ කෘත්‍රිම සමීර උරස (pneumothorax) යනුවෙනි. නියම හිතකර ප්‍රතිඵල ගෙනදුන් ප්‍රථම ක්‍රියාත්මක ප්‍රතිකාරය වශයෙන් මෙය 1920-30 අතර කාලය වන විට ලෝකයේ බොහෝ පෙදෙස්වල තහවුරු වී ගියේය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;td class='diff-marker'&gt;&amp;#160;&lt;/td&gt;&lt;td style=&quot;background-color: #f9f9f9; color: #333333; font-size: 88%; border-style: solid; border-width: 1px 1px 1px 4px; border-radius: 0.33em; border-color: #e6e6e6; vertical-align: top; white-space: pre-wrap;&quot;&gt;&lt;div&gt;ඔහු යෝජනා කළ ප්‍රතිකාර ක්‍රමය වූයේ පෙණහැල්ලත් ළයේ බිත්තියත් අතර පවත්නා අවකාශය වූ ප්ලූරා කුහරය තුළට වාතය ඇතුළු කිරීමෙන් පෙණහැල්ලේ අභිපාතය ඇති කොට එය නිෂ්ක්‍රිය කරවීමයි. මේ ක්‍රමය හඳුන්වන ලද්දේ කෘත්‍රිම සමීර උරස (pneumothorax) යනුවෙනි. නියම හිතකර ප්‍රතිඵල ගෙනදුන් ප්‍රථම ක්‍රියාත්මක ප්‍රතිකාරය වශයෙන් මෙය 1920-30 අතර කාලය වන විට ලෝකයේ බොහෝ පෙදෙස්වල තහවුරු වී ගියේය. &amp;#160;&lt;/div&gt;&lt;/td&gt;&lt;/tr&gt;
&lt;/table&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	<entry>
		<id>http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA&amp;diff=9504&amp;oldid=prev</id>
		<title>Senasinghe: '(Thoracoplasty). ලිවර්පූල් නගරයේ වෛද්‍යවරයකු වූ ජේම්ස්...' යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි</title>
		<link rel="alternate" type="text/html" href="http://encyclopedia.gov.lk/si_encyclopedia/index.php?title=%E0%B6%8B%E0%B6%BB%E0%B7%83%E0%B7%8A_%E0%B7%83%E0%B7%94%E0%B7%80%E0%B7%92%E0%B6%9A%E0%B7%8F%E0%B6%BB%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B7%8A%E2%80%8D%E0%B6%BA%E0%B6%BA&amp;diff=9504&amp;oldid=prev"/>
				<updated>2025-12-18T03:21:42Z</updated>
		
		<summary type="html">&lt;p&gt;&amp;#039;(Thoracoplasty). ලිවර්පූල් නගරයේ වෛද්‍යවරයකු වූ ජේම්ස්...&amp;#039; යොදමින් නව පිටුවක් තනන ලදි&lt;/p&gt;
&lt;p&gt;&lt;b&gt;නව පිටුව&lt;/b&gt;&lt;/p&gt;&lt;div&gt;(Thoracoplasty). ලිවර්පූල් නගරයේ වෛද්‍යවරයකු වූ ජේම්ස් කාර්සන් 1822 දී මෙබඳු ප්‍රකාශයක් කෙළේය. “ක්ෂය රෝගය (ටියුබකියුලෝසියාව) සුව කළ හැකි රෝගයක් සේ සැලැකීමට මා කිසි සේත් මැළි නොවන නමුත් එය කවර දා හෝ ඉටු කළ යුත්තේ ශල්‍ය කර්මයක් මඟින් බව දිගු කලක සිට ම මා තුළ පවතින මතයයි” යනුවෙනි. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
ඔහු යෝජනා කළ ප්‍රතිකාර ක්‍රමය වූයේ පෙණහැල්ලත් ළයේ බිත්තියත් අතර පවත්නා අවකාශය වූ ප්ලූරා කුහරය තුළට වාතය ඇතුළු කිරීමෙන් පෙණහැල්ලේ අභිපාතය ඇති කොට එය නිෂ්ක්‍රිය කරවීමයි. මේ ක්‍රමය හඳුන්වන ලද්දේ කෘත්‍රිම සමීර උරස (pneumothorax) යනුවෙනි. නියම හිතකර ප්‍රතිඵල ගෙනදුන් ප්‍රථම ක්‍රියාත්මක ප්‍රතිකාරය වශයෙන් මෙය 1920-30 අතර කාලය වන විට ලෝකයේ බොහෝ පෙදෙස්වල තහවුරු වී ගියේය. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
පෙණහැලි අභිපාතය හා සම්බන්ධ මූලධර්මය වනුයේ පෙණහැල්ල කුඩා වී හැකිළී යෑමට හා විවේකීව තිබෙන්නට සැලැස්සීමත් පෙණහැල්ලේ රෝගය සුවවීමට ආධාර කිරීමත්ය. පෙණහැල්ලේ කුහර ඇත් නම් ඒවා පියවීගොස් රෝගය සුව වෙයි. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
පෙණහැලි අභිපාතය සිදු කිරීමේ වඩා ස්ථිර වූත් වඩා සතුටුදායක වූත් ක්‍රමයක් නම් උරස් සුවිකාර්‍ය්‍යය නමින් හැඳින්වෙන ශල්‍යකර්මයයි. ඒ වූකලි පෙණහැල්ලේ රෝගී ප්‍රදේශයට උඩින් වැටුණු ඉලඇට ඉවත් කොට ස්ථිර පෙනහැලි අභිපාතය ඇති වන පරිදි ළයේ බිත්තියේ සියුම් පටක තෙරපීමෙන් කෙරෙන ශල්‍යකර්මයකි. මෙම ශල්‍යකර්මය සමර්ථ ශල්‍යවෛද්‍යවරයකු විසින් සිදු කරනු ලබන විට උපද්‍රව රහිත වූවක් පමණක් නොව රෝගියාට ඉන් සම්පූර්ණ සුවය ලැබෙනු ඇතැයි හොඳින් ම බලාපොරොත්තු විය හැකි අන්දමේ ද වූවකි. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
මෙම ශල්‍යකර්මයේ දී ඉවත් කරනු ලැබීමට අවශ්‍ය ඉලඇට පසුපසෙහි වූ කණ්ටකයෙන් හෙවත් කශේරු ස්තම්භයෙන් පටන්ගෙන ඉදිරිපසෙහි වූ ක්‍රෝඩකය හෙවත් පපුඇටය තෙක් ඉවත් කරනු ලැබේ. ඇතැම් රෝගීන්ගේ ඉල ඇටයේ මුළු දිග ප්‍රමාණය ම ඉවත් කරනු නොලැබේ. පර්යස්ථිය හෙවත් ඉලඇට ආවරණය වන පටලය ඉතිරි කරනු ලැබේ. ඇතුළට තෙරපනු ලබන පර්යස්ථිය ළයේ බිත්තියෙහි වූ අනෙකුත් මෘදු පටක සමගින් තෙමසක පමණ කාලයක් තුළ දී අලුත් ඉලඇටයක් බවට පත් වෙයි. මුල් ඉල ඇටවලට වඩා වෙනස් හැඩයක් ගන්නා අලුතින් සෑදුණු ඉලඇට රෝගී ප්‍රදේශය ස්ථිරව ම හකුළුවා තබයි. එයින් පෙණහැල්ලේ කුහර වැසී රෝගය සුව වේ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
උරස් සුවිකාර්‍ය්‍යය සඳහා සුදුසු රෝගීන් විශේෂයෙන් තෝරාගනු ලබන්නේ වෛද්‍යවරයාගේත් විකිරණවේදියාගේත් නිර්වින්දනවේදියාගේත් උවදෙස්වලට අනුවය. රෝගියාගේ වැඩි ආරක්ෂාවත් වැඩි පහසුවත් සලකා මේ ශල්‍යකර්මය සිදු කෙරෙනුයේ අවස්ථාවෙන් අවස්ථාවටය. ප්‍රථම අවස්ථාවේ දී ඉහළ ඉල ඇට තුනක් හෝ හතරක් ඉවත් කරනු ලැබේ. පසුව රෝගය පෙණහැල්ලේ පැතිර ගොස් ඇති ප්‍රමාණය අනුව පහළ ඉලඇට සංඛ්‍යාවක් ඉවත් කරනු ලැබේ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
නූතන ශල්‍යකර්ම ක්‍රමය හේතුකොටගෙන ඇති වන විකලාංගතාව කොතරම් අල්ප දැයි කිව හොත් රෝගියා ඇඳුම් ඇඳ සිටින විට එය දැනගත නොහෙන තරම්ය. ඉලඇටවල පිහිටීම වෙනස් වුව ද උරහිසේ පිහිටීමෙහි වෙනසක් නොවේ. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
නූතන බෙහෙත් ද්‍රව්‍ය හා වැඩිදියුණු වූ නිර්වින්දන ක්‍රම සොයාගනු ලැබීම කරණකොටගෙන රෝගී පෙණහැල්ලේ කොටස් පමණක් නොව රෝගය පෙණහැල්ලේ විශාල ප්‍රමාණයක පැතිරී ඇති විට මුළු පෙණහැල්ල වුව ද ඉවත් කිරීමට හැකි වී තිබේ. නූතන ඖෂධ වර්ග මගින් හෙවත් රසචිකිත්සාව මගින් ප්‍රතිකාර කිරීමෙහි ලා මෑතක ඇති වී තිබෙන ප්‍රගතිය නිසා මේ සියලු ම දියුණු ශල්‍යකර්ම ක්‍රම දැන් භාවිත වනුයේ ඉතා අඩුවෙන් බව මෙහි ලා අවසාන වශයෙන් සඳහන් කළ යුතුව තිබේ.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(කර්තෘ: [[ජේ.එච්.ඇෆ්. ජයසූරිය]])&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
(සංස්කරණය: 1970)&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: වෛද්‍ය විද්‍යාව]] &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
[[ප්‍රවර්ගය: උ]]&lt;/div&gt;</summary>
		<author><name>Senasinghe</name></author>	</entry>

	</feed>